kulthírek

  • .
  • 2007. március 15.

Trafik

kulthírek

KELJ FEL, LACI! Március 16-tól kiállítás látható a Műcsarnok mélyföldszintjén, melynek lezárásaként, 31-én jótékony aukcióra bocsátják a bemutatott alkotásokat: a bevételt Horváth László képzőművész, az MKE Intermédia Tanszék hallgatója, a Pop Ivan együttes zenésze gyógykezelésére fordítják, aki két éve minden előzmény nélkül gyomorszájától lefelé megbénult, s kerekesszékhez kötötten él. A Gödörben rendezett júliusi segélykoncerten összejött 1,5 millió forint jóvoltából Kínában megkapta első kezelését, ennek folytatásához van szükség további adakozásra (bővebben: keljfellaci.popivan.com).

VAN GOGH: MÉG 2 HÉT Február végéig kb. 300 ezren látták, de mivel az eredetileg március 20-ra tervezett zárás idejét április 1-ig kitolták, még sokan megtekinthetik a Szépművészeti Múzeum Van Gogh-kiállítását, mely már így is megdöntötte a 2003-as Monet-tárlat 250 ezer fős nézőcsúcsát.

DÍJ Peter Handke kapta az idei berlini Heinrich Heine-díjat, melyet azt követően alapítottak, hogy tavaly nagy felfordulás keletkezett, amikor Düsseldorf városának Heine-díját a jugoszláviai háború idején demonstratívan Milosevic Szerbiája mellé álló Handkénak ítélték. Õ akkor lemondott a díjról. Most, a Berliner Ensemble által bemutatott új darabja, a Spuren der Verirrten elismeréseként megkapott, szponzorok által összedobott 50 ezer eurós díjat jótékony célra készül elkölteni: áprilisban, egy kosovói szerb enklávéban adja át saját kedvezményezettjeinek.

LYNCH, A FESTÕ The Air Is On Fire címmel mutatja be képzőművészeti alkotásait David Lynch a párizsi Cartier Foundation kiállítótermében. Május 27-ig nyitva tartó kiállításán vegyes technikájú, hatalmas vásznaktól kezdve gyufásdobozra festett képeken át százéves erotikus fotók felhasználásával készült digitális montázsokig szinte minden látható. Egy külön vetítőteremben a Radírfej díszletében érezheti magát a néző, itt a 61 éves filmrendező legelső, 1967-70-es kísérleti rövidfilmjeit vetítik.

NAGY ÉLETMÛ Képzőművészeti munkásságát összegző kiállítással - címe: Eddig - tölti be a WAX Kultúrgyár (az egykori MEO) termeit Nagy Kriszta x-T. Nyitva április 9-ig. A kiállítás alkalmából megjelenő katalógust a Hegyi Lóránd vezényelte finisszázson mutatják be (pontos időpont még nem ismeretes).

MEGHALT BAUDRILLARD 77 éves korában elhunyt Jean Baudrillard, a posztmodern egyik legnagyobb hatású filozófusa. Paraszti családba született, németet tanult a Sorbonne-on, aztán tanított (1968-ban éppen a diáklázadás epicentrumában, a nanterre-i egyetemen) és fordított (Brechtet, Peter Weisst). Társadalomtudományi elemzései a mediatizált világ szenzációit (AIDS, Rushdie-ügy, Öböl-háború, 9/11 stb.) is érintették. "Az információ és a fegyverek túltengésétől sokkal több várható, mint az információ és a fegyverek kontrolljától" - idézi tőle Pethő Bertalan a Posztmodern című tanulmánykötetben, ahol a mindenütt jelen lévő bálványképek, csalóka látszatok "előnyomulásáról" szóló írása, a Szimulakrumok precessziója található - ezt kifejtő 1981-es műve, a Simulacres et simulations, akárcsak több mint ötven kötetének a zöme, egyelőre nem olvasható magyarul. Ami igen: A tárgyak rendszere (1987, Gondolat), Amerika (1996, Magvető), A rossz transzparenciája: esszé a szélsőséges jelenségekről (1997, Balassi), Az utolsó előtti pillanat: a közönyös paroxista: beszélgetések Philippe Petit-vel (2000, Magvető).

HOGARTH 310 éve született, nincs tehát klasszikus évfordulója, ám ettől függetlenül is páratlanul nagyszabású kiállításon mutatja be William Hogarth (1697-1764) életművét a londoni Tate Gallery. Az április 29-ig nyitva tartó kiállítás festményeken, rajzokon és metszeteken keresztül átfogó képet ad a 18. századi londoni élet szatirikus krónikásának munkásságáról. Kedvcsinálásként, illetve azok számára, akiknek nem áll módjukban a helyszínen megnézni, a Tate honlapja (www.tate.org.uk) teremről teremre végigvezet "az első igazán modern brit művészként" jellemzett Hogarth kiállításán, akinek "témái - a város, a szexualitás, a viselkedésmódok, a társadalmi beilleszkedés, bűnözés, politikai korrupció, jótékonyság és hazafiasság - a mai napig foglalkoztatják az embert". Kiállították a művész számára nagy elismerést hozó sorozatok, A szajha útja és Az aranyifjú útja összes darabját, Hogarth aktualitását pedig az általa inspirált kortárs művészek alkotásaival is hangsúlyozzák. (Illusztrációinkon önarcképe 1745-ből - állítólag gyakran emlegette, mennyire hasonlít rá Trump nevű kutyája.)

HALHATATLANOK Lapzártánk napján, március 12-én, a New York-i Astoria Hotelben tartották az egyébként Clevelandben található Rock and Roll Hall of Fame & Museum idei gálaestjét. A műfaj legújabb, hivatalos halhatatlanjai: Grandmaster Flash and the Furious Five, R.E.M., Ronettes, Patti Smith, Van Halen. Mivel a beiktatás előfeltétele, hogy az illetőnek legalább huszonöt évvel korábban már lemezen kellett megjelennie, a lemezjátszó-virtuóz Grandmaster Flash és öt rapperből álló csapata képviselheti elsőként a hiphopkultúrát a Hírességek Csarnokában: első maxijuk 1979-ben jött ki, pályájuk legfontosabb lemezei (The Adventures of Grandmaster Flash on the Wheels of Steel; Freedom; The Message; White Lines; New York, New York) pedig 1980- 83 között. A Ronettes, azaz Veronica "Ronnie" Spector (sz. Veronica Bennett), Estelle Bennett és Nedra Talley vokális triója legnagyobb sikereit Phil Spector producer irányítása alatt, 1963-64-ben aratta, öt slágerük szerepelt a Top 40-ben (köztük a Be My Baby, a Baby I Love You és a Walking in the Rain).

DÍJ! DÍJ! DÍJ!

Lapunk főszerkesztője, Bojtár B. Endre Magyar Pulitzer Emlékdíjat kapott - publicisztika kategóriában ismerték el Emlékjelvény; Ki kellett mennem és A tökéletes bűntény című írásait. Büszkék vagyunk rá!

Ugyanekkor Róbert László újságíró életmű-díjat; Széchenyi Ágnes irodalom- és sajtótörténész pedig sajtó és médiatörténeti díjat kapott; a Marabu néven rajzoló Szabó László Róbertet képi megjelenítés kategóriában tüntették ki. Az alkotóközösségek díját idén a 2000 című folyóirat szerkesztősége kapta. Gratulálunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.