tévésmaci - A nyúl mintegy folytatván az oroszlán gondolatát

  • .
  • 2007. március 15.

Trafik

Hogyan csinálják az amerikaiak? Az utóbbi időben nyugtalanítóan elszaporodtak az odaát újracsinált filmek.

Hogyan csinálják az amerikaiak? Az utóbbi időben nyugtalanítóan elszaporodtak az odaát újracsinált filmek. Mondhatnánk, remake, de a kifejezés túlontúl sokat sejtetően hangzik, az üres szemfényvesztésnél legalábbis többet ígér. Pedig szó sincs semmi egyébről. Csináljuk meg még egyszer, hogy a mezei jenki mozinéző is megértse. Van ilyesmire példa a festészetben és az irodalomban is. Ám most nem a legegyszerűbb esettel van dolgunk. Luc Besson személye és Nikita című filmje mint a francia legújabb hullám dísze különösen messzebbről, Amerikából, Magyarországról nézvést, egyaránt mitikus és misztikus (ja, volt, akkor, édes öregapám - smaci). A Nikita tagadhatatlanul az európai posztmodern egyik kulcsfilmje (hacsak az nem - smaci), még akkor is, ha jónak aligha lehetne nevezni (na, azért - smaci). A képben gondolkodásról, bocsánat, a képben kielégülésről, ilyenformán a nemlátásról, a vakságról szól. Milyen szép is, megállok a Váci utca sarkán egy árus asztalánál, és addig pörgetem a képeslaptartó állványt (rajta olyan lapokkal, mint: félmeztelen, farmernadrágos izompacsirta szaxofonozik egy 38-as Sedan sárhányójának vetve diszkréten tetovált vállát, háttérben sivatagi szél kél, vagy Marilyn Monroe szoknyáját épp felkapja egy pajkos szellőzőlyuk és így tovább), míg az azt nem mondja: vigyázz!, az a gonosz állam, az az emberfaló gépezet betör még az ágyadba is, megeszi tested-lelked, a nagymamádat és még a farkast is. Rosszul kell lenni a gyönyörtől, micsoda zoetrope. Luc Besson mindezt úgy teszi meg, hogy közben levezényel egy elfogadhatóan feszes és bárgyú akciófilmet is.

De hogyan csinálják az amerikaiak? Könnyű lenne azt mondani, hogy a süketek csak az akciófilmet veszik észre a lemásolni vágyott darabból. Sokkal rosszabb, éppen az ellenkezője történik, őket is jobban izgatja a kult, meg a bolondos szó, hogy posztmodern. Ezért aztán nagy csodáknak: kultikus helyeken, kultikus személyek ismerős cselekedeteinek lehetünk tanúi. Épp csak el nem jutunk Gracelandba. Alain Delon posztszamuráj krimijeiből (Egy zsaru bőréért stb.) szépséggel, tehetséggel magasan kiemelkedő sudár nőalak, a mára (tegnapra - smaci) már ennél is kétesebb értékű tengerentúli karriert (pl. Az emberi szív térképe) befutott Anne Parillaud helyén Peter Fonda lánya, Bridget. Hírlik, Dennis Hopper a Szelíd motorosok folytatására készül e bájos leányzóval (hál' istennek, ebből nem lett semmi - smaci). Első megbízatását végrehajtani Nikita a lagúnás Velencébe utazik, a mi hősnőnk pedig a füves New Orleansbe. Hol itt a legenda? A Mardi Grasst ülik ottan éppen: Easy Rider másodszor. A vérszomjas ügynökleányt rémes öregasszony oktatja a szépség apró fortélyaira. Ott Jeanne Moreau, itt Anne Bancroft. Korunk divatja, kicsi, decens aberráció, intellektuális gerontofília. Az egyik banya a Jules és Jimből érkezett seprűnyélen, a másik meg maga Mrs. Robinson (God bless!), már jócskán diploma után. Folytathatnám: Victor, a takarító, a Taxisofőr stricije, a Thelma és Lujza jó rendőre, a második részben meg majd jön Elvis meg James Dean - nem, inkább ne folytassad, mert megrúglak. Képzeljék, efféle marhaságokat írt a helybéli lágyszívű kritikus úgy tizennégy éve, mindnyájónk szerencséjére máshol. Ha ma is ilyeneket hordana össze, hát magam lennék kénytelen öklömnek buzogányával móresre tanítani. De ellenőrizzék kegyedék is az állításait, lesz a héten a tévében A bérgyilkosnő.

Pénteken (16-án) egy klasszikussal heverjük ki a nemzeti ünnep páncélmackóit a hasunkból: Rocco és fivérei a Zone Európán 16.05-kor.

Szombaton elkérem a leguánom tányérsapkáját, s tisztelgek a pályáját már 1953-ban elkezdő Elio Petrinek az olyan filmjeiért, mint a Todo Modo (1976), A munkásosztály a paradicsomba megy (1971), Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (1970: ezt adja az m1 22.40-kor, de előbb meg kell nézni a múltkor már ajánlott, ám a műsorváltozás áldozatául esett Emmát 20.10-kor ugyanitt, mert mindig minden Jane Austen-adaptációt meg kell nézni). A hülye leguán persze azt nézi, hogy: "Ez itt a Mesterhármas, táncra, magyar! Szóljon a nóta, zengjen a dal! Sláger Tibó, Bunyós Pityu együtt mulat Fásy Ádámmal. És önökkel, kedves nézőink!"

Vasárnap még egy adaptáció, ezúttal Henry James, az Egy hölgy arcképe (tv2; 0.50) és egy svéd film, a Saraband (m2; 22.10).

Kedden A bérgyilkosnő, mint mondtuk (ViaSat3; 22.05).

Csütörtökön egy másik mesterhármas: Két angol lány (Zone Europa; 10.45); Gengszterek klubja (ugyanott, este nyolckor) és A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (HBO; 21.00) - ja, ez kéne nekem is, puska, maguk szerint egy lépésről eltalálnám a tévém?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.