GYÁSZ 63 éves korában elhunyt Polgár László: a világ legrangosabb színpadjain szerepelt operaénekest Zürichben érte a halál - 1991 óta volt az ottani operaház tagja. 1999-ben Grammy-díjat kapott a Kékszakállú herceg váráért. Utoljára június végén lépett fel Budapesten, az Operaházban.
90 éves korában elhunyt Lackó Miklós, a 20. századi magyar történelem, a két háború közötti szellemi élet egyik legjelentősebb kutatója. Munkásságát olyan művek őrzik, mint a Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944 (1966), Válságok - választások (1975), Szerep és mű (1981), Sziget és külvilág (1996).
KÉPEK A BANKBÓL Hosszú távú, ingyenes letét formájában öt német múzeumban helyezi el a Dresdner Bank 2009-es bekebelezésekor örökölt műgyűjteményét a Commerzbank: úgy kétezer műtárgyról van szó, ezeken egy berlini, két frankfurti és két drezdai múzeum osztozik majd. A Commerzbank példáját hamarosan követheti az 56 ezer darabos gyűjteménnyel rendelkező Deutsche Bank is.
DEGAS BULGÁRIÁBAN Degas szobraiból nyílt kiállítás Szófiában, a Bolgár Nemzeti Galériában: a ritkán látható 74 plasztikát a művész eredetileg viaszból, agyagból és gyurmából készítette el, s később a családja öntette ki őket bronzból.
TORONTÓI FILMFESZTIVÁL Tom Hooper filmje nyerte a Torontói Fesztivál fődíját, amit ott a közönségdíj jelent: a The King's Speach főszerepeit játszó színészek - Colin Firth mint VI. György, Geoffrey Rush mint az ő beszédtanára és Helena Bonham Carter mint anyakirálynő - alakítását máris Oscar-esélyesként emlegetik.
ÚTSZÉLI HAIKU Mintha csak illegális reklámtáblák volnának, 500 haikut helyezett el Atlanta utcáin, lámpaoszlopokra, póznákra, szemmagasságban vagy a talaj közelében John Morse: az Atlantában és New Yorkban élő festőművész persze nem 500, hanem csak tíz verset írt (nyolcat angolul, kettőt spanyolul), s mindegyiket 50 példányban sokszorosította. Az útszéli hirdetésekre jellemző tipográfiával szedett szövegeket datálta és szignálta is. A haiku 17 szótagos terjedelmét tartó üzenetei mai témákat vetnek fel, akad köztük az afganisztáni beavatkozással, vagy - mint illusztrációnkon látható - az ingyenes adótanácsadással kapcsolatos egyaránt. Akcióját a Fluxprojects támogatta, a szervezet honlapján (fluxprojects.org) egy kisfilmen mesél is elképzeléséről. A Google Maps pontosan jelzi a táblák helyét. Morse október végéig szeretné kint hagyni őket - ennek sikere attól is függ, hogy a rendezett utcakép hívei, akik azonnal felemelték ellene a hangjukat, aktivizálják-e magukat, és harcba indulnak-e a haikuk ellen.
POLGÁRJOGI FOTÓS ÉS BESÚGÓ A 60-as évek amerikai polgárjogi harcait érintő szenzációs cikket közölt a Tennessee állambeli Memphisben megjelenő The Commercial Appeal című lap. Még a New York Times is átvette a Marc Perrusquia által kikutatott sztorit: Ernest Withers, aki a polgárjogi küzdelem legfontosabb pillanatait és arcait örökítette meg kamerájával, mindeközben az FBI-t is segítette a fekete aktivistákról - és egyáltalán, Memphis fekete közösségéről, politikusairól, üzletembereiről, egyházi személyiségeiről - szóló információkkal. Megbíztak benne, mindenhová bejárása volt, fotóival döntő érdemeket szerzett abban, hogy ország-világnak tudomása legyen a történtekről, ám legalább 1968 és 1970 között bizonyítottan jelentéseket és fotókat is adott az FBI-nak. Fedőjele ME 338-R volt, amiből az R a faji témában dolgozó informátort jelölte. Hálózati munkájának, beszervezésének körülményei nem ismeretesek, a lap az erre vonatkozó dossziét nem kapta meg - sőt arról sem kapott tájékoztatást, hogy létezik-e ez egyáltalán. Az információ szabadságáról szóló törvény értelmében kiadott jelentései viszont megmutatják, hogy hozzásegítette a hatóságot a városi militáns fekete csoport, az Invaders felszámolásához, beszámolt a hosszan tartó köztisztasági sztrájkot támogató fekete vezetőkről, és gépkocsirendszámokat adott meg. Amúgy pedig műtermében fogadta a betérő kuncsaftokat, esténként a klubokban fotózott, s olyan zenészekkel volt jóban, mint B. B. King.
Gyerekkori barátja volt a polgárjogi mozgalmat vezető Martin Luther Kingnek, szállodai szobájában is lefotózta, s megrázó képet készített a lelkész véréről a balkonon - a King elleni merénylethez azonban sem neki, sem az FBI-nak nem volt köze. (Képünkön egy 1966-os menetben látszanak: akkor épp az késztette őket tiltakozásra, hogy meglőtték a Mississippi Egyetemre beiratkozott első fekete diákot.) Ernest Withers 2007-ben, 85 éves korában hunyt el, közmegbecsülés övezte. Besúgói ténykedésének megítélése most kezdődik. A kép nem egyértelműen fekete-fehér. Akad, aki azt hozza fel mellette, hogy az általa adott információk ahhoz is hozzásegítették az FBI-t, hogy reális képet alakítson ki a polgárjogi mozgalomról, s ne annak a tévhitnek megfelelően alkossa meg saját stratégiáját, miszerint a polgárjogi mozgalom csupa vérszomjas radikálisból áll.
SZILÁGYI ISTVÁN: DIGITÁLIS AKADÉMIKUS Tavaly Závada Pál megelőzte, de idén nagy többséggel Szilágyi Istvánt választotta új tagjának a Digitális Irodalmi Akadémia. A 72 éves kolozsvári író művei megfelelő előkészítés után felkerülnek majd a DIA honlapjára, ő pedig ennek ellenértékeként havi járadékban részesül. Szilágyi István legismertebb regénye, a Kő hull apadó kútba 1975-ben jelent meg, a legutóbbi Hollóidő 2001-ben. 2002-ben ennek ítélték a Magyar Irodalmi Díjat, de mivel azt Balla Zsófia és Bodor Ádám A börtön szaga című interjúkötetével megosztva kapta volna meg, visszautasította az elismerést.
