Magazin

Lipócia

  • - kg -
  • 2011. november 3.

Trafik


A Pozsonyi út 1920 körül. Fenyő Miklós 2011 körül. Kádár János 1978 körül. Hajós András napjainkban. Almás rizspuding borsodóval, Szalóki Ági Váczi Eszterrel, kínai büfés az ingatlanossal. A 76-os troli fénykorában, Pécsi Ildikó neglizsében, Törőcsik Mari strandhangulatban. PR-ba oltott anyagok és PR-talanított helytörténetek, gondolatok a szépségszalonból és gondolatok Richter Gedeonról. Egy kétsávos bohóchal és a kétsávos Pozsonyi út, továbbá nő kutyákkal és nők kutya nélkül. A felsoroltak között akad anyag (76-os troli, Fenyő Miklós), melyre egy hivatalos kerületi lap is igényt tarthatna, és olyan (Pécsi Ildikó diáklázadásokra okot adó 1968-as neglizséje, vagy a Hogyan tanult meg a kismalac beszélni? orosz eredetije Hajós András ajánlásával), ami azért rendesen feszegetné a kerületi kiadványok határait. A Lipócia magazin egyszerre feszegeti a helyi érdekű lapok és Újlipótváros határait. Kinézetében maga a megtestesült prémiumkategória, soha nem látott minőség egy olyan műfajban, melyben szót (vagy legalábbis fotót) kap a helyi zöldséges, és három oldalt tölthet ki a trolitörténet, de nagyon is ismerős megjelenési forma, ha brandembereket kell kedves szomszédként, élményszerűen bemutatni. Szép kísérlet: a helyi lakosból a hirdetőt, a hirdetőből a helyi lakost előhozni. A Lipócia eddigi három számának anyagaiból simán kijöhetne a világ legjobb újlipótvárosi magazinja; tele trolival, villamosos és Pécsi Ildikó-s anekdotával, Nádasdy Ádám apróságaival, zöldsapkás briliánskolibrival, hentesfamíliával, Radnótival és himba nőkkel. A helyzet azonban így is ígéretes.

2011 ősz-tél, 111 oldal, 990 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.