mi a kotta? - A Malér repült

  • .
  • 2010. július 1.

Trafik

Az előttünk álló héten immár a július napjait számláljuk, s ilyesformán érezhetőn megcsappan a komolyzenei koncertek száma a fővárosban. Panaszra mindazonáltal még sincs okunk, mert ezúttal éppenséggel a csekély mennyiség csap át minőségbe, hiszen a hét egyetlen nagyszabású hangversenye, a Schleswig-Holstein Fesztivál Zenekar pénteki koncertje egymagában is jócskán szavatolhatja majd e heti fennkölt mulatságunkat (Nemzeti Hangversenyterem, július 2., fél nyolc).
A Leonard Bernstein ötletére és az amerikai Tanglewood mintájára életre hívott ifjúsági szimfonikus együttes ugyanis a tavaly a Philadelphiai Zenekar pesti fellépését parancsnokló Christoph Eschenbach vezénylete alatt muzsikál majd - egy "Mahler városai" elnevezésű nemzetközi koncertösszefogás jegyében. Merthogy a születésének százötvenedik évfordulójához épp ezekben a napokban, egészen pontosan július 7-én elérő Gustav Mahler hamburgi, prágai és budapesti kötődéseit mindhárom városban megidézi majd a nagyszerű Eschenbach és fiatal muzsikusainak egy-egy koncertje. A magyar vonalat két mű fogja képviselni a programon: a nyitószám gyanánt megszólaltatandó Hunyadi László-nyitány, illetve Mahler Pesten ősbemutatott I. "Titán" szimfóniája.

Mahler mint ifjú budapesti operaigazgató igen nagy tisztelettel bánt a hazánkban akkor már régente élő nemzeti klasszikusként kezelt Erkel Ferenccel, s így 1888-ban ő is szereplője volt annak a kultikus ünnepségnek, amely az agg zeneköltő karmesteri működésének félszázados jubileumát megülte. Az egész napos, Jókai Mór szónoklatával megemelt ünneplést annak idején a Hunyadi László díszelőadása zárta az Operában, ahol is Erkel előtt küldöttségek egész sora s köztük a teljes operai személyzet tisztelgett, az intézmény babérkoszorúját pedig maga az új igazgató, Mahler Gusztáv nyújtotta át érdemes pályaelődjének. Persze ismeretes az is, hogy Mahler operavezetői mézesheteit meglehetősen ádáz intrikák követték Budapesten, s így nem sokkal később, egy hatalmas sikerű s az uralkodó jelenlétében megtartott gálaelőadás ürügyén már efféle tónusban írt az ambiciózus karmester-direktorról az egyik élclap: "Ez a királynak pukkedliző orangután utoljára majd felkapaszkodott a királyi páholyra a nagydob tetejéről. Szerencsére a reklámdob beszakadt, s a Malér repült."

Ha további friss zenei élményekre vágyunk, úgy - a Bartók rádió éber fülelése mellett - a bennünk feszülő életenergiák kiáradásától és mozgásigényünktől függően vidéki útra vagy tévénézésre vállalkozhatunk. Az utóbbi esetben szombaton mindjárt meghallgathatjuk akár Mahler II. szimfóniáját is - élőben, a Rheingaui Zenei Fesztivál megnyitójáról (3SAT, július 3., negyed kilenc), vagy megtekinthetjük, igaz, konzervből, Berlioz monstruózus operáját, A trójaiakat, méghozzá Párizsból, John Eliot Gardiner vezényletével (Mezzo, július 4., négy óra). Amúgy pedig vár minket Eszterházán a kastély, ahol Vashegyi György és hű Orfeo Zenekara három pompázatos Haydn-programmal kecsegtet a hét végén: mindannyiszor 3-3 szimfóniával, az "Iskolamester"-től a "Tempora mutantur" melléknevűig (július 2., 3. és 4., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.