mi a kotta? - A Malér repült

  • .
  • 2010. július 1.

Trafik

Az előttünk álló héten immár a július napjait számláljuk, s ilyesformán érezhetőn megcsappan a komolyzenei koncertek száma a fővárosban. Panaszra mindazonáltal még sincs okunk, mert ezúttal éppenséggel a csekély mennyiség csap át minőségbe, hiszen a hét egyetlen nagyszabású hangversenye, a Schleswig-Holstein Fesztivál Zenekar pénteki koncertje egymagában is jócskán szavatolhatja majd e heti fennkölt mulatságunkat (Nemzeti Hangversenyterem, július 2., fél nyolc).
A Leonard Bernstein ötletére és az amerikai Tanglewood mintájára életre hívott ifjúsági szimfonikus együttes ugyanis a tavaly a Philadelphiai Zenekar pesti fellépését parancsnokló Christoph Eschenbach vezénylete alatt muzsikál majd - egy "Mahler városai" elnevezésű nemzetközi koncertösszefogás jegyében. Merthogy a születésének százötvenedik évfordulójához épp ezekben a napokban, egészen pontosan július 7-én elérő Gustav Mahler hamburgi, prágai és budapesti kötődéseit mindhárom városban megidézi majd a nagyszerű Eschenbach és fiatal muzsikusainak egy-egy koncertje. A magyar vonalat két mű fogja képviselni a programon: a nyitószám gyanánt megszólaltatandó Hunyadi László-nyitány, illetve Mahler Pesten ősbemutatott I. "Titán" szimfóniája.

Mahler mint ifjú budapesti operaigazgató igen nagy tisztelettel bánt a hazánkban akkor már régente élő nemzeti klasszikusként kezelt Erkel Ferenccel, s így 1888-ban ő is szereplője volt annak a kultikus ünnepségnek, amely az agg zeneköltő karmesteri működésének félszázados jubileumát megülte. Az egész napos, Jókai Mór szónoklatával megemelt ünneplést annak idején a Hunyadi László díszelőadása zárta az Operában, ahol is Erkel előtt küldöttségek egész sora s köztük a teljes operai személyzet tisztelgett, az intézmény babérkoszorúját pedig maga az új igazgató, Mahler Gusztáv nyújtotta át érdemes pályaelődjének. Persze ismeretes az is, hogy Mahler operavezetői mézesheteit meglehetősen ádáz intrikák követték Budapesten, s így nem sokkal később, egy hatalmas sikerű s az uralkodó jelenlétében megtartott gálaelőadás ürügyén már efféle tónusban írt az ambiciózus karmester-direktorról az egyik élclap: "Ez a királynak pukkedliző orangután utoljára majd felkapaszkodott a királyi páholyra a nagydob tetejéről. Szerencsére a reklámdob beszakadt, s a Malér repült."

Ha további friss zenei élményekre vágyunk, úgy - a Bartók rádió éber fülelése mellett - a bennünk feszülő életenergiák kiáradásától és mozgásigényünktől függően vidéki útra vagy tévénézésre vállalkozhatunk. Az utóbbi esetben szombaton mindjárt meghallgathatjuk akár Mahler II. szimfóniáját is - élőben, a Rheingaui Zenei Fesztivál megnyitójáról (3SAT, július 3., negyed kilenc), vagy megtekinthetjük, igaz, konzervből, Berlioz monstruózus operáját, A trójaiakat, méghozzá Párizsból, John Eliot Gardiner vezényletével (Mezzo, július 4., négy óra). Amúgy pedig vár minket Eszterházán a kastély, ahol Vashegyi György és hű Orfeo Zenekara három pompázatos Haydn-programmal kecsegtet a hét végén: mindannyiszor 3-3 szimfóniával, az "Iskolamester"-től a "Tempora mutantur" melléknevűig (július 2., 3. és 4., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.