mi a kotta? - Baj van a részeg tengerésszel

  • .
  • 2011. április 28.

Trafik

A címben idézett közismert angol matrózdal, vagyis a Drunken Sailor gyermeteg melódiája bukkan elénk Dmitrij Sosztakovics 2. zongoraversenyének első tételében, ami nem is oly meglepő, hiszen az 1957-es versenymű egésze felhőtlen derűt sugároz, jócskán rácáfolva a keletkezési dátumra és a komponista jogos félelmekben oly gazdag életére.
A könnyű kézzel írt zongorakoncert ugyanis Sosztakovics fiának készült: ajándékul Makszim Dmitrijevics 19. születésnapjára, s egyszersmind hálás konzervatóriumi vizsgadarabja gyanánt. A mű ezen a héten a Concerto Budapest hangversenyét nyitja, méghozzá egy még fiatalabb szólistával, a mindössze 16 esztendős Ránki Fülöppel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 29., fél nyolc). A vidám és csak mérsékelten fajsúlyos zongoraversenyt magvasabb alkotások követik majd: Eötvös Pétertől a Három nővér két részletét, Andrej és Tuzenbach főhadnagy magánbeszédeit összekapcsoló Two Monologues és a modern zene pogányul nagy remeke, a Tavaszi áldozat.

A tengerészeti felütés mindazonáltal már át is segít bennünket az elkövetkező napok két másik koncertjének tárgyalására, hiszen a Budafoki Dohnányi Zenekar a kalózvezért és hajótörést egyaránt emlegető Rossini-vígopera, az Olasz nő Algírban temperamentumos nyitányával fog a muzsikálásba Kocsis Zoltánnal közös hétfői estjén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 2., fél nyolc). Másnap azután a MÁV Szimfonikus Zenekar franciás programján bukkan majd fel A tenger, valamint Ravel fiatalkori zongoraművének zenekari átirata, a Bárka az óceánon (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 3., fél nyolc). A Fenyő László vendégfelléptével gazdagított koncert első felében pedig Darius Milhaud 1934-es I. gordonkaversenye mellett Erik Satie Gymnopédiái hangzanak fel. Satie (festményünk mutatja), akit egy ízben pár nap elzárásra ítéltek, mivel levelezőlap útján megfenyegette egyik kritikusát, amúgy tengeri medvéket megszégyenítő mértékben alkoholizált, s ez a sajnálatos tény korai halálához is nagyban hozzájárult. Jeléül annak, hogy nem csak a részeg tengerészekkel van baj - "minden áldott reggel".

A francia kultúrkört idézi a hét kiemelkedő régi zenés és egyszersmind operai produkciója is, amelyen Vashegyi György együttesei Jean-Philippe Rameau Hippolyte et Aricie című műfajújító operájának rugaszkodnak majd neki (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 30., hat óra). Az eredetileg 1733-ban bemutatott mű e tüneményszerű alkalommal a komponista 1757-es verziójában kerül a közönség elé, mások mellett Halmai Katalin, Németh Judit és Cser Krisztián dobogóra léptetésével. Katolikus reggel és bálványimádó este, ebédjét az oltártól, míg vacsoráját a színházból kapja - szabadkézi prózafordításban ilyesformán hangzik az a korabeli epigramma, amely az opera librettistáját, Pellegrin abbét csipkedte. Az idő persze a világias szellemű áldozárt igazolta, így az ő bálványát mi is csak imádjuk teljes szívnyugalommal!

S nem utolsósorban ünnepeljük a héten a kerek születésnapjához érkező nagyszerű zongoristát, Prunyi Ilonát, méghozzá a művésznő zongoraestjén (Fesztivál Színház, május 2., négy óra), ahol is Banda Ádám és Fenyő László közreműködésével tőrőlmetszett romantikus program csábít.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.