mi a kotta? - Bájital és hevítő

  • .
  • 2010. november 4.

Trafik

"Tagadhatatlan, hogy szerzőnek hosszú évek sorára volt szüksége, mielőtt e nagy művét bevégezheté, de végre mégis sikerült, s ma már birtokában vagyunk e dalműnek, mely nagybecsűnek nevezhető, s mely - az ahhoz megkívántató szükséges erők feltartása mellett - nagyon sokáig dacolni fog az idő vasfogával. [...] Erkel legújabb dalművében nem kerülheti ki az észlelő hallgató figyelmét azon körülmény, hogy abban a magyar zenének mindinkább magasabb művészi régiók felé törekedő szellemszárnyai már erősen kifejlődve, hatalmasan kezdenek maguk mellett csapkodni, hogy nemsokára azok magaslataira felszálljanak." A pályatárs Mosonyi Mihály méltatta ekképpen 1861 tavaszán a frissen bemutatott Bánk bánt, s a közeli napokban magunk is szabadon mérlegelhetjük majd a nagybecsű dalmű, a hatalmasan csapkodó szellemszárnyak és az idő vasfoga erőviszonyait.
November 7-én ugyanis elérkezünk a bicentenáriumi Erkel-év legfontosabb dátumához, s ezt a hét végén az operaházban az őseredeti Bánk bán két koncertszerű előadása ünnepli majd: Héja Domonkos vezényletével, a címszerepben Kiss B. Atillával (november 6. és 7., hét óra). Sok huzavonát és komoly ellentéteket észlelhettünk e produkció körül, s meglehet, a teljes Erkel-év eredményességéről, sikereiről is lesznek majd még érdemi eszmesúrlódások, ám az ünnep ettől még ünnep marad, tehát talpra, s fel az Operába! Vagy ha nem is oda, hát akkor a Festetics-palotába, ahol a Budapesti Vonósok emlékhangversenye kecsegtet: Erkel közkedvelt, illetve különlegességnek számító darabjai mellett többek közt a fentebb idézett rivális kolléga, Mosonyi egyik vonósnégyesével (november 7., hét óra).

Amúgy a véletlenség úgy hozta, hogy a hét vége két estéjén a Művészetek Palotájában is opera ígérkezik, méghozzá a Szerelmi bájital: Káel Csaba félszcenírozásában, a Kolozsvári Magyar Opera társulatával, Miklósa Erikával (dekoratív fotónk mutatja) és nemzetközi szereplőgárdával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 4. és 7., hét óra). Ismerve Erkel Ferenc pályafutását, érintőlegesen még akár ez a produkció is eszünkbe juttathatja a magyar operajátszás ősatyafiguráját. Nemcsak mert Kolozsvárnak komoly szerep jutott muzsikusi eszmélkedésében, hanem mivel a Donizetti-vígopera magyar nyelvű ősbemutatójára 1838-ban került sor - Erkel nemzeti színházi karmesterkedésének első esztendejében.

Hétfőre még jut egy ünnepi Erkel-program, az "budai Társaskör Hunyadi-keresztmetszete Baranyi Ferenc és az élményszerű orgánumú Szersén Gyula közreműködésével (november 8., hét óra). Ám a kedd már újra a nagyvilág kolosszusaié, hiszen a Kesselyák Gergely vezényelte MÁV Szimfonikus Zenekar Hindemith hattyúnyársaló brácsaversenyét követően Anton Bruckner 9. szimfóniájának veselkedik neki (Operettszínház, november 9., hét óra), míg a Fortissima-bérletét újraindító Budafoki Dohnányi Zenekar a Messiás oratóriumához lát majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 9., fél nyolc). Csekélység!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."