mi a kotta? - Fecsegő felszín

  • .
  • 2011. április 21.

Trafik

"Vajon ez a Desz-dúr nem a legjobb lezárása-e színpadi életművemnek? Az ember csupán egyetlen végrendeletet hagyhat hátra!" Richard Strauss fogalmazott ekképpen Clemens Kraussnak címzett levelében, valóban a legutolsó opera, a Capriccio záró hangneméről írván. Az 1942-ben bemutatott opera, amelynek Clemens Krauss nemcsak első dirigense, de egyszersmind minőségi librettistája is volt, egy ősrégi esztétikai kérdést tárgyaz: vajon az operában a szöveget vagy a zenét illeti az elsőség? A kérdést körüljáró, majd azt annak rendje és módja szerint megválaszolatlanul hagyó zenei társalgási mű e hét végén a New York-i Metropolitan Operából érkezik el hozzánk, hogy magunk is kedvünkre elmélázhassunk a már Antonio Salieri által is megzenésített művészetelméleti talányon (Fesztivál Színház és Uránia, április 23., hét óra).
Az egyfelvonásos opera, amelynek ötletét még (az előbb menekültté, majd épp az 1942-es ősbemutató évében öngyilkossá lett) Stefan Zweig adta Straussnak, parádés produkcióban kerül kivetítőre, a főszerepben Renée Fleminggel. A csodálatos amerikai lírai szopránra egyébiránt már csak bő két hetet kell várnunk, hogy végre élőben is hallhassuk, hiszen május 11-én valahára a pesti operaház vendége lesz a jelenkori operaélet egyik legbájosabb jelensége. Számoljuk a napokat!

De persze addig is várnak ránk szép számmal a kiváló, bárha tán kevésbé attraktív koncertélmények. Vagyis hát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar soros, Kocsis Zoltán által dirigálandó koncertje mintha még e téren is sokat ígérne, hiszen a zongoránál a fotogén argentin művésznő, Ingrid Fliter (képünk mutatja) foglal majd helyet, hogy Maurice Ravel G-dúr zongoraversenyének szólóját előadja (Nemzeti Hangversenyterem, április 22., fél nyolc). Ravel e művének magánszólamát eredetileg önmagának szánta, ám a zeneszerző végül túllépett saját manuális képességeinek határain. Így aztán az 1932-es ősbemutatón Ravel inkább a dzsesszes mozzanatokat is felvillantó versenymű elvezénylésének feladatát vállalta magára, jóllehet a nagy franciát - ellentétben a józan modorú Richard Strauss-szal - éppenséggel karmesterként sem sorolták a világ korabeli élmezőnyéhez.

A föntebbi felszínes megjegyzések kontrasztjául az elkövetkező napok további hangversenyeiről okvetlenül emelkedettebben illenék szólnunk, elvégre a zongorán prédikáló Liszt Ferenc spirituális hangvételű darabjaiból előbb Mocsári Károly, utóbb pedig Csalog Gábor és Kemenes András ad magasztos válogatást. Mocsári szólókoncertjének műsorán (Márványterem, április 21., hat óra) a gyász és a lemondás hangjai dominálnak majd, míg Csalogék zongoraestjén (Fesztivál Színház, április 22., hét óra) némi átfedéssel a szakralitás témái jutnak kiemelt szerephez. S mivel a megszentelt mozgó ünnep, a húsvét idén ezekre a napokra esik, hát Máté-passiót is kínál most számunkra a jó sors: a Belvárosi Szent Mihály-templomban, nagyszerű operaénekesekkel, Szabóki Tündétől Molnár Andrásig (április 21., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.