mi a kotta? - Fecsegő felszín

  • .
  • 2011. április 21.

Trafik

"Vajon ez a Desz-dúr nem a legjobb lezárása-e színpadi életművemnek? Az ember csupán egyetlen végrendeletet hagyhat hátra!" Richard Strauss fogalmazott ekképpen Clemens Kraussnak címzett levelében, valóban a legutolsó opera, a Capriccio záró hangneméről írván. Az 1942-ben bemutatott opera, amelynek Clemens Krauss nemcsak első dirigense, de egyszersmind minőségi librettistája is volt, egy ősrégi esztétikai kérdést tárgyaz: vajon az operában a szöveget vagy a zenét illeti az elsőség? A kérdést körüljáró, majd azt annak rendje és módja szerint megválaszolatlanul hagyó zenei társalgási mű e hét végén a New York-i Metropolitan Operából érkezik el hozzánk, hogy magunk is kedvünkre elmélázhassunk a már Antonio Salieri által is megzenésített művészetelméleti talányon (Fesztivál Színház és Uránia, április 23., hét óra).
Az egyfelvonásos opera, amelynek ötletét még (az előbb menekültté, majd épp az 1942-es ősbemutató évében öngyilkossá lett) Stefan Zweig adta Straussnak, parádés produkcióban kerül kivetítőre, a főszerepben Renée Fleminggel. A csodálatos amerikai lírai szopránra egyébiránt már csak bő két hetet kell várnunk, hogy végre élőben is hallhassuk, hiszen május 11-én valahára a pesti operaház vendége lesz a jelenkori operaélet egyik legbájosabb jelensége. Számoljuk a napokat!

De persze addig is várnak ránk szép számmal a kiváló, bárha tán kevésbé attraktív koncertélmények. Vagyis hát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar soros, Kocsis Zoltán által dirigálandó koncertje mintha még e téren is sokat ígérne, hiszen a zongoránál a fotogén argentin művésznő, Ingrid Fliter (képünk mutatja) foglal majd helyet, hogy Maurice Ravel G-dúr zongoraversenyének szólóját előadja (Nemzeti Hangversenyterem, április 22., fél nyolc). Ravel e művének magánszólamát eredetileg önmagának szánta, ám a zeneszerző végül túllépett saját manuális képességeinek határain. Így aztán az 1932-es ősbemutatón Ravel inkább a dzsesszes mozzanatokat is felvillantó versenymű elvezénylésének feladatát vállalta magára, jóllehet a nagy franciát - ellentétben a józan modorú Richard Strauss-szal - éppenséggel karmesterként sem sorolták a világ korabeli élmezőnyéhez.

A föntebbi felszínes megjegyzések kontrasztjául az elkövetkező napok további hangversenyeiről okvetlenül emelkedettebben illenék szólnunk, elvégre a zongorán prédikáló Liszt Ferenc spirituális hangvételű darabjaiból előbb Mocsári Károly, utóbb pedig Csalog Gábor és Kemenes András ad magasztos válogatást. Mocsári szólókoncertjének műsorán (Márványterem, április 21., hat óra) a gyász és a lemondás hangjai dominálnak majd, míg Csalogék zongoraestjén (Fesztivál Színház, április 22., hét óra) némi átfedéssel a szakralitás témái jutnak kiemelt szerephez. S mivel a megszentelt mozgó ünnep, a húsvét idén ezekre a napokra esik, hát Máté-passiót is kínál most számunkra a jó sors: a Belvárosi Szent Mihály-templomban, nagyszerű operaénekesekkel, Szabóki Tündétől Molnár Andrásig (április 21., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.