mi a kotta? - Főnemes! Plebejus! Utcazenész!

  • .
  • 2011. szeptember 29.

Trafik

"Itt a Boccanegra szövegkönyve, rövidítve és többé-kevésbé, szükség szerint megváltoztatva. Ráírhatod a neved, vagy nem, ahogy tetszik.
Ha sajnálod a dolgot, én is sajnálom, talán még jobban, mint Te, de újra csak azt mondhatom: 'Meg kellett lennie.'" Alázatos librettistáját, Francesco Maria Piavét gyötörte e sorokkal Verdi, miután többször is hangot adott elégedetlenségének a velencei La Fenicének szánt új operája, a Simon Boccanegra Piave-féle szövegvázlatával szemben. Az elégedetlenség mindazonáltal nemcsak a magát Verdi öszvéreként azonosító szövegkönyvírót (valamint munkájának Verdi által felkért átíróit) sújtotta, de magát a komponistát is, hiszen az 1857-es ősbemutatón a dalmű nemigen találkozott a közönség tetszésével, s két évvel később a Scalában direkte ki is fütyülték a középkori genovai dózse (e heti képünk talán őt mutatja) negyed századot átfogó történetét. Utóbb aztán magának az operának az alakulástörténete is negyed századossá vált, mivel az Arrigo Boito személyében új és kongeniális munkatársra találó Verdi 1881-re jelentősen átdolgozta e szívének oly kedves alkotását. És ebben a második változatban kerül most szombaton az Operaház színpadára a Simon Boccanegra, a címszerepben Alexandru Agache fellépésével (október 1., hét óra). Így tőle hallhatjuk majd az 1881-es verzió magaslati pontja, a Békeszózat végső kérdését: "Mért nincs a földön béke?"

Mi persze most nem időzhetünk tartósan e kérdésnél, de még a mások mellett Lukács Gyöngyit és a basszus Giacomo Prestiát színpadra szólító produkciónál sem, elvégre október elsején lesz a Zene Világnapja, amit idén a legkülönfélébb köztereken köszönthetünk: a Blahától a Nyugatiig, és a Deáktól a Liszt Ferenc térig. Sőt e napon még a Zeneakadémia vadonatúj - és Ligeti Györgyről elnevezendő - épületébe is bekukkanthatunk a Wesselényi utca 52-es szám alatt. S egyebekben ezen a hétvégén követeli ki megjelenésünket Várjon Dénes kamarazenei fesztiválja is, amely idén Liszt és Európa cím alatt sorolja majd elénk Liszt "hatástörténetének" hangzó anyagát. Így péntek este Beethoventől a kortárs Thomas Adésig (MTA Díszterem, szeptember 30., fél nyolc), szombaton pedig Paganinitől Sosztakovicsig fognak eljutni (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc) a minifesztivál nagy fellépői, Steven Isserlistől Rados Ferencig; s még vasárnapra is jut két nehézsúlyú koncertélmény (MTA Díszterem, október 2., tizenegy és fél nyolc).

Ilyen zsúfolt hétvége éppen csak futó említést enged két olyan eseményről, melyek más esetben külön-külön is kitöltenék az ajánló hasábjait. Merthogy szombaton mutatkozik be a közönség előtt a Budapesti Fesztiválzenekar lelkéből lelkedzett, korhű hangszereken muzsikáló barokk együttes a kiváló Reinhard Göbel vezénylete alatt, a Bach família szerzeményeiből válogatva programját (Olasz Intézet, október 1., háromnegyed nyolc). Szerdán pedig a tavaly nyári miskolci operafesztivál egyik legnagyobb élménye, a Nemzeti Filharmonikusok Strauss-produkciója települ a Nemzeti Hangversenyterembe: Daphne címszerepében ezúttal is Rost Andreával, a 2010-es előadás két jeles tenoristájának közreműködésével, s természetesen Kocsis Zoltán pálcája által juházva (október 5., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk