mi a kotta? - Főnemes! Plebejus! Utcazenész!

  • .
  • 2011. szeptember 29.

Trafik

"Itt a Boccanegra szövegkönyve, rövidítve és többé-kevésbé, szükség szerint megváltoztatva. Ráírhatod a neved, vagy nem, ahogy tetszik.
Ha sajnálod a dolgot, én is sajnálom, talán még jobban, mint Te, de újra csak azt mondhatom: 'Meg kellett lennie.'" Alázatos librettistáját, Francesco Maria Piavét gyötörte e sorokkal Verdi, miután többször is hangot adott elégedetlenségének a velencei La Fenicének szánt új operája, a Simon Boccanegra Piave-féle szövegvázlatával szemben. Az elégedetlenség mindazonáltal nemcsak a magát Verdi öszvéreként azonosító szövegkönyvírót (valamint munkájának Verdi által felkért átíróit) sújtotta, de magát a komponistát is, hiszen az 1857-es ősbemutatón a dalmű nemigen találkozott a közönség tetszésével, s két évvel később a Scalában direkte ki is fütyülték a középkori genovai dózse (e heti képünk talán őt mutatja) negyed századot átfogó történetét. Utóbb aztán magának az operának az alakulástörténete is negyed századossá vált, mivel az Arrigo Boito személyében új és kongeniális munkatársra találó Verdi 1881-re jelentősen átdolgozta e szívének oly kedves alkotását. És ebben a második változatban kerül most szombaton az Operaház színpadára a Simon Boccanegra, a címszerepben Alexandru Agache fellépésével (október 1., hét óra). Így tőle hallhatjuk majd az 1881-es verzió magaslati pontja, a Békeszózat végső kérdését: "Mért nincs a földön béke?"

Mi persze most nem időzhetünk tartósan e kérdésnél, de még a mások mellett Lukács Gyöngyit és a basszus Giacomo Prestiát színpadra szólító produkciónál sem, elvégre október elsején lesz a Zene Világnapja, amit idén a legkülönfélébb köztereken köszönthetünk: a Blahától a Nyugatiig, és a Deáktól a Liszt Ferenc térig. Sőt e napon még a Zeneakadémia vadonatúj - és Ligeti Györgyről elnevezendő - épületébe is bekukkanthatunk a Wesselényi utca 52-es szám alatt. S egyebekben ezen a hétvégén követeli ki megjelenésünket Várjon Dénes kamarazenei fesztiválja is, amely idén Liszt és Európa cím alatt sorolja majd elénk Liszt "hatástörténetének" hangzó anyagát. Így péntek este Beethoventől a kortárs Thomas Adésig (MTA Díszterem, szeptember 30., fél nyolc), szombaton pedig Paganinitől Sosztakovicsig fognak eljutni (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc) a minifesztivál nagy fellépői, Steven Isserlistől Rados Ferencig; s még vasárnapra is jut két nehézsúlyú koncertélmény (MTA Díszterem, október 2., tizenegy és fél nyolc).

Ilyen zsúfolt hétvége éppen csak futó említést enged két olyan eseményről, melyek más esetben külön-külön is kitöltenék az ajánló hasábjait. Merthogy szombaton mutatkozik be a közönség előtt a Budapesti Fesztiválzenekar lelkéből lelkedzett, korhű hangszereken muzsikáló barokk együttes a kiváló Reinhard Göbel vezénylete alatt, a Bach família szerzeményeiből válogatva programját (Olasz Intézet, október 1., háromnegyed nyolc). Szerdán pedig a tavaly nyári miskolci operafesztivál egyik legnagyobb élménye, a Nemzeti Filharmonikusok Strauss-produkciója települ a Nemzeti Hangversenyterembe: Daphne címszerepében ezúttal is Rost Andreával, a 2010-es előadás két jeles tenoristájának közreműködésével, s természetesen Kocsis Zoltán pálcája által juházva (október 5., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”