Kevéssel odébb, az eszterházai kastélykoncertek sorozatában Vashegyi György és az Orfeo Zenekar folytatja nagy Haydn-maratonját, melyből e hétvégére három hangverseny is jut majd. Pénteken az 1780-as évtized második felében íródott 89. és 91., vagyis a korábban olykor a W, illetve a T betű említésével hivatkozott szimfónia hangzik majd fel (augusztus 21., fél nyolc), míg szombaton a párizsi szimfóniák közül kerül sorra kettő, köztük A tyúk melléknévvel ellátott darab (augusztus 22., fél nyolc). S végül vasárnap, az időben és a stílusban jócskán visszaugorva két korai, a hatvanas évekből való Haydn-szimfónia, valamint az 1772-es, Merkúrként megjelölt Esz-dúr darab következik (augusztus 23., fél nyolc).
Ám ha mégis a fővárosban rekednénk, vagy ha eleve nem akaródzna útra kelnünk, úgy ismét csak a televízió és a rádió marad számunkra esztétikai töltekezés gyanánt. A szombati nap különösen sűrűnek ígérkezik. A 3SAT például a bregenzi tószínpad 2006 nyarán bemutatott Trubadúrjával nevez be a versenybe (augusztus 22., negyed kilenc), az agyonverhetetlenül népszerű operával, amelynek értelmes elmagyarázására valaha pályázatot hirdettek német nyelvterületen. "Fogalmam sincs róla, hogy miről szól" - fogalmazott kurtán Verdi operájáról derűs kalauzában a múlt század egyik legkiválóbb Manricója, Leo Slezak, noha a sztoriból mindössze a végzetes csecsemőcsere mozzanata szorul elnéző megértésre. (Képünkön Slezak az istennek hála sokkalta áttekinthetőbb történetű Lohengrin címszerepében, Berta Morenával.) Amíg A trubadúrt a jól ismert, de nem értett operák közé sorolhatnánk, addig a Mezzo adón sugárzandó A ravasz özvegyet, Ermanno Wolf-Ferrari 1931-es vígoperáját alig, vagy éppenséggel egyáltalán nem ismerjük, történetét viszont bárki megértheti, aki látott már akár csak egyetlen Goldoni-darabot életében. Nos, a velencei La Fenice 2007-es produkciója révén most egészen közeli ismeretségbe kerülhetünk az angol, francia, spanyol és olasz hódolóit bolondító víg özvegy, Rosaura asszony történetével (augusztus 22., fél kilenc). S végül itt a Bartók rádió szombat esti közvetítése, mely a Prágai Nemzeti Színház autentikus előadásával kecsegtet: Janácek A Makropulos-ügy című, Capek színdarabján alapuló háromfelvonásosával (augusztus 22., fél nyolc). A cseh-morva opera középpontjában szintén egy különleges nőszemély áll - a 337 esztendős Elina Makropulos, aki titkát váltott személyazonosságok segítségével rejti el a külvilág elől, s aki apátiában töltött évszázadai után már csak a halált várja és reméli. Hiába, ez már nem a szokott romantikus kuszaság!
