mi a kotta? - Kis Polska

A szó szerint közmondásos lengyel-magyar barátságot és a két kultúra történeti korszakokon átívelő kapcsolatát megannyi módon bizonyíthatnánk, például hosszan sorolhatnánk a nagy közös sorsfordulókat és az illusztris személyiségeket (Szent Hedvigtől Bem apón át egészen lapunk főszerkesztőjéig), ám az előttünk álló héten ennél kellemesebben is hitet tehetünk nemzeti rokonszenvünk mellett. A Budapesti Fesztiválzenekar soron következő három bérleti koncertje Lengyel estként csalogat majd mindünket (Nemzeti Hangversenyterem, november 18.

és 19., háromnegyed nyolc, november 20., fél négy). Chopin-bicentenárium lévén értelemszerűen Zúelazowa Wola nagy szülöttét fogjuk ünnepelni: e-moll zongoraversenyét stílszerűen a Nemzetközi Chopin Zongoraverseny egyik korábbi győztese, a 2000-ben alig 18 esztendősen diadalmaskodó ifjú specialista, a kínai Yundi Li játssza majd. Mindazonáltal e koncertek két másik emblematikus lengyel komponistát is elénk vonultatnak, hála a varsói sztárdirigens, Antoni Wit által vezényelt programnak. Stanislaw Moniuszko, a "lengyel Erkel" lesz az egyikük (képünk mutatja), akit a leggyakrabban a Halka című opera szerzőjeként szoktak emlegetni, ám akitől mi most az első lengyel szimfonikus költeményt, a Bajkát, azaz a Tündérmesét hallhatjuk majd. Amúgy Moniuszko mindkét említett művét ugyanabban az évben, 1848-ban mutatták be, s mindkettőt az akkortájt leginkább Wilnóként ismeretes Vilniusban. A másik zeneszerzőtől, a napjainkban egyre izgalmasabbá váló Karol Szymanowskitól pedig háromtételes II. szimfóniáját fogják adni - a múlt századelő első évtizedéből, Szkrjabin korabeli nyűgöző hatását érzékeltetve.

A kínai zongoristával büszkélkedő lengyel est után hamar említsük meg a Sanghaji Szimfonikus Zenekar kínai-orosz programját, amelynek hétfőn lehetünk fültanúi (Nemzeti Hangversenyterem, november 22., fél nyolc), hogy azután máris rátérhessünk a hét kiemelkedő eseménysorozatára. Metamorfózisok - ezt az összefoglaló címet viseli az a négy alkalom, amelyet Kocsis Zoltán és a Concerto Budapest együttes kalandozása avat majd tanulságossá, s alkalmasint ünnepivé is. Az Utazás a szecesszió világába alcímű gyors lefolyású széria (Olasz Kultúrintézet, november 19., 20. és 21., fél nyolc, valamint 20-án hat órakor is) tematikus estjei egyebek mellett Schönberg átiratait és Richard Strauss címadó szerenádját, a Kossuth-szimfóniát és a Zarathustrát ígérik nekünk - csak meg ne feküdje a gyomrunkat ez a kiadós esztétikai töltekezés!

S lesz még a hét végén mesterbérleti hangverseny is az MR Szimfonikusok jóvoltából, akik Stephen D'Agostino fősége alatt idén is tovább folytatják dicséretes fáradozásukat Samuel Barber művészetének népszerűsítése érdekében (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., fél nyolc). Esedékes fellépésüket a Médea elmélkedése és bosszútánca című koncertdarab nyitja majd, amely Barber egyik korai balettjéből kimetszve vált kedvelt hangversenyszámmá. A mű New York-i ősbemutatóját 1956-ban tartották, s ha tetszik, 1848 említése után ím', végül újfent elénk bukkant egy lengyel-magyar érdekkel bíró históriai dátum.