mi a kotta? - Lolo, Dodo, Joujou...

  • .
  • 2009. január 8.

Trafik

"...Cloclo, Margot, Froufrou" - folytatják visszakézből Danilo Danilovics belépőjét mindazok, akik már eddig is barátságos, netán egyenesen meghitt viszonyt ápoltak az operett gyakorta meg- és lemosolygott műfajával. Mégsem pusztán nekik szól ez évi első programajánlatunk, az MR Szimfonikusok "Dallamos Újév" felcímű koncertje, melyen Szabóki Tünde és Nyári Zoltán tevőleges részvétele mellett Lehár Ferenc műveiből kapunk majd egy gálaestre valót (Zeneakadémia, január 9., hét óra).
Hiszen a szilvesztert követő napokban még sokunkban elevenen él az archaikus Apolló-torzót idéző újévi fogadkozás: "Változtasd meg élted!" Ilyenkor talán érdemes az operett iránti nagyobb fogékonyságra ösztökélni, s ha nem Lehár (képünkön dekorált katona-karmesterként), legalább az "olasz Lehár" operettje felé noszogatni az amúgy elzárkózásra hajlamos zenebarátot. Szombaton ugyanis Puccini könynyed operettjét, A fecskét közvetítik a Metropolitan Operából, s a Gheorghiu-Alagna házaspárt meg a marcona kiállású Samuel Rameyt felléptető új produkció alighanem a MűPában kivetítve is hatásosnak és megnyerőnek bizonyul majd (Előadóterem, jan. 10., hét óra).

S ha már nyitottságot prédikálunk, a misszionárius pózában tetszelegve kérhetünk nagyobb figyelmet az operettnél színre nagyobb tisztelettel övezett, ám csak kevesek lelkesedésétől kísért kortárs zenének is. Lévén hétfőn fogják megrendezni az Új Magyar Zenei Fórum 2009 zeneszerzőversenyének döntőjét, s a Magyar Telekom Szimfonikusainak és az UMZE Kamaraegyüttesének előadásában hét jelenkori magyar komponista új művével kerülhetünk közelebbi ismeretségbe (Nemzeti Hangversenyterem, jan. 12., hét óra).

Azért a fogadalmas nagy megújulás, Vita Nuova és műélvezői aggiornamento közepette se feledkezzünk meg régi kedvenceinkről! Ilyeténképp arról az együttesről sem, amelynek felvételei valósággal uralták a nyolcvanas éveket, s amely kompánia a Bartók rádió, sőt a "harmadik műsor" programján szerepelve annyiszor kísérte aláfestő zenével reggeli szedelődzködésünk kényszeredett aktusát. Budapestre látogat ugyanis az idén ötvenesztendős Academy of St. Martin in the Fields, méghozzá alapítójával és örökös elnökével, sir Neville Marrinerrel az élén (Nemzeti Hangversenyterem, jan. 13., fél nyolc). Csupa slágerszámot, Haydn utolsó és Beethoven első szimfóniáját, valamint Mendelssohn e-moll hegedűversenyét húzzák, s elhozzák magukkal a pár hónapja már pesti közönségsikert inkasszáló bájos violinistát, Janine Jansent is. S ne feledjük iskoláinkat se, amint arra a Zeneakadémia Alma Mater-koncertjei két ízben is példát adnak az elkövetkező napokban! Előbb Rost Andrea és Rolla János tisztelkedik majd ígéretes Mozart-programmal egykori iskolájában (Zeneakadémia, jan. 8., fél nyolc), míg pár nappal később a Várjon-Simon házaspár, Kelemen Barnabás és társaik koncertjére kerül sor (jan. 14., fél nyolc), amely aligha véletlenül szerepel az emlegetett hangversenysorozat "Delicate" megjelölésű alcsoportjában.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.