mi a kotta? - Lolo, Dodo, Joujou...

  • .
  • 2009. január 8.

Trafik

"...Cloclo, Margot, Froufrou" - folytatják visszakézből Danilo Danilovics belépőjét mindazok, akik már eddig is barátságos, netán egyenesen meghitt viszonyt ápoltak az operett gyakorta meg- és lemosolygott műfajával. Mégsem pusztán nekik szól ez évi első programajánlatunk, az MR Szimfonikusok "Dallamos Újév" felcímű koncertje, melyen Szabóki Tünde és Nyári Zoltán tevőleges részvétele mellett Lehár Ferenc műveiből kapunk majd egy gálaestre valót (Zeneakadémia, január 9., hét óra).
Hiszen a szilvesztert követő napokban még sokunkban elevenen él az archaikus Apolló-torzót idéző újévi fogadkozás: "Változtasd meg élted!" Ilyenkor talán érdemes az operett iránti nagyobb fogékonyságra ösztökélni, s ha nem Lehár (képünkön dekorált katona-karmesterként), legalább az "olasz Lehár" operettje felé noszogatni az amúgy elzárkózásra hajlamos zenebarátot. Szombaton ugyanis Puccini könynyed operettjét, A fecskét közvetítik a Metropolitan Operából, s a Gheorghiu-Alagna házaspárt meg a marcona kiállású Samuel Rameyt felléptető új produkció alighanem a MűPában kivetítve is hatásosnak és megnyerőnek bizonyul majd (Előadóterem, jan. 10., hét óra).

S ha már nyitottságot prédikálunk, a misszionárius pózában tetszelegve kérhetünk nagyobb figyelmet az operettnél színre nagyobb tisztelettel övezett, ám csak kevesek lelkesedésétől kísért kortárs zenének is. Lévén hétfőn fogják megrendezni az Új Magyar Zenei Fórum 2009 zeneszerzőversenyének döntőjét, s a Magyar Telekom Szimfonikusainak és az UMZE Kamaraegyüttesének előadásában hét jelenkori magyar komponista új művével kerülhetünk közelebbi ismeretségbe (Nemzeti Hangversenyterem, jan. 12., hét óra).

Azért a fogadalmas nagy megújulás, Vita Nuova és műélvezői aggiornamento közepette se feledkezzünk meg régi kedvenceinkről! Ilyeténképp arról az együttesről sem, amelynek felvételei valósággal uralták a nyolcvanas éveket, s amely kompánia a Bartók rádió, sőt a "harmadik műsor" programján szerepelve annyiszor kísérte aláfestő zenével reggeli szedelődzködésünk kényszeredett aktusát. Budapestre látogat ugyanis az idén ötvenesztendős Academy of St. Martin in the Fields, méghozzá alapítójával és örökös elnökével, sir Neville Marrinerrel az élén (Nemzeti Hangversenyterem, jan. 13., fél nyolc). Csupa slágerszámot, Haydn utolsó és Beethoven első szimfóniáját, valamint Mendelssohn e-moll hegedűversenyét húzzák, s elhozzák magukkal a pár hónapja már pesti közönségsikert inkasszáló bájos violinistát, Janine Jansent is. S ne feledjük iskoláinkat se, amint arra a Zeneakadémia Alma Mater-koncertjei két ízben is példát adnak az elkövetkező napokban! Előbb Rost Andrea és Rolla János tisztelkedik majd ígéretes Mozart-programmal egykori iskolájában (Zeneakadémia, jan. 8., fél nyolc), míg pár nappal később a Várjon-Simon házaspár, Kelemen Barnabás és társaik koncertjére kerül sor (jan. 14., fél nyolc), amely aligha véletlenül szerepel az emlegetett hangversenysorozat "Delicate" megjelölésű alcsoportjában.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?