mi a kotta? - Ludwig és Renée

  • .
  • 2011. május 5.

Trafik

Nem kétséges, hogy az elkövetkező hét nap egészen az operaházé lesz, hiszen haladó hagyomány gyanánt a pénteki estével megkezdődik az immár harmadik operai Májusünnep. A nyitóeste az Otellót adják csupa nemzetközi nagysággal: Rost Andrea ártatlanul halálra szánt Desdemonáját ezúttal a grúz származású Lado Ataneli ármánya, illetve a féltékenységi őrületbe taszított Vladimir Galouzine vak dühe fenyegeti majd (május 6., hat óra).
A minőségi Verdi-élmény vasárnap újra felkínálja magát (május 8., hat óra), míg szombaton a Májusünnep második produkciója, a Manon Lescaut ígérkezik - jeles rendű címszereplővel és egy minden ízében intelligens, nagy tenorral (május 7., hét óra). Cristina Gallardo-Domas oldalán ugyanis Brooklyn büszkesége, a 62 esztendős Neil Shicoff énekli és alakítja majd a szertelenül szerelmes Des Grieux lovagot.

Az eseménysorozat dísze és virága mindazonáltal egy másik amerikai énekes, Renée Fleming lesz (képünkön), akinek várva várt eljövetelét úgy két hete már izgatottan harangíroztuk e hasábokon. A lírai szoprán, akit legutóbb - a MET HD-közvetítéseinek hála - a Capriccio főszerepében láthattunk, szerdai hangversenyét (május 11., hét óra) Richard Strauss áriáival és dalaival nyitja majd: az énekesnő Pauline de Ahnáért epedő ifjú komponista dalköltői vallomásaival és az utóbb szerelemben egyesülő házaspár futó összezördülését zenés polgári komédiává szublimáló Intermezzo áriáival. A programon azután Jules Massenet és Antonín Dvorák szerzeményei mellett a Vilja-dal és az Henri Murger bohémeposzán alapuló mindkét opera áriái ott fognak szerepelni. Fleming művészetét tehát igencsak változatos oldalairól csodálhatjuk majd e kitüntetett estén, ami annál is csábítóbb lehetőség, mivel az énekesnő jószerint bármihez is kezd, abban rögvest nagyszerűnek bizonyul. Így például a MET közvetítéseiből már többszörösen észbe vehettük a tényt, hogy Fleming a profinál is profibb tévés és imponálóan fesztelen műsorközlő. (Mondhatnánk, egy új és világraszóló Murányi Lili, már ha nem árnyékolná bús feledés e hajdan volt nőkonferanszié emlékezetét.)

Az elkövetkező napok operaházon kívüli eseményeinek sorából legfőként egy másik, ugyancsak hagyományszerű minisorozat, a géniusz egykori vendégszereplését megidéző Beethoven Budán elnevezésű program követeli ki az említést. Szombaton az autentikus Salomon Quartet ad kamarakoncertet: az 1800-as budai vizit közvetlen közelében komponált Beethoven-vonósnégyesekkel, Haydn szintúgy korabeli, 1799-es Lobkovitz-kvartettjeinek egyikével, valamint az életmű legvégéről származó, befejezetlenül maradt d-moll vonósnégyessel (Nemzeti Táncszínház, május 7., fél nyolc). Másnap azután Beethoven utolsó szimfóniája zárja a várbéli muzikális akadémiát, elvégre Ránki Dezső és Klukon Edit Liszt Ferenc átiratában játssza majd a Kilencediket (MTA Kongresszusi Terem, május 8., fél nyolc). S hogy a triász harmadik beltagja is méltán említtessék: Mozart gyönyörködtető c-moll miséje és No. 21-es C-dúr zongoraversenye a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös estjén hangzik majd fel - Vásáry Tamás vezényletével és zongoraszólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.