rés a présen - Richárdunkat utoljára - Dolmány Attila színész

  • .
  • 2009. július 2.

Trafik

rés a présen: A Színikritikusok Díját kaptad tavaly a legjobb férfifőszerepért a Budapesti Kamaraszínház Árpádház című előadásában. Nehéz a szerep? Dolmány Attila: Az Árpádházban nincs könnyű szerep, nem is könnyű előadás.
Spiró György ősbemutatójában alapvetően felelősség és öröm játszani, pláne akkor, amikor bemutattuk, igen aktuális volt. Mivel két királyunkat is játszom benne, fel kellett készülnöm alaposan történelemből is. Szeretem, ha dolgozni kell valamiért.

rap: Ebben is meg a II. Richárdban is Almási-Tóth Andrással dolgoztál. A II. Richárdot játszod július 9-én Gyulán is, a Shakespeare Fesztiválon. Úgy tűnik, jól működik együtt a csapat, és rád ragadtak a történelmi figurák.

DA: Már főiskolás korunkban többször találkoztunk Andrással, lassan legendává válóan "utáljuk" egymást, vagyis imádunk együtt dolgozni. András világa közel áll hozzám, ahogyan a csapatban lévőké is. Hogy rám ragadtak-e ezek a figurák? Nem hiszem. Előttük s utánuk is nagyon különbözőeket kaptam, nem érzem, hogy gyufa lennék a skatulyában.

rap: Sok Shakespeare-ben játszottál?

DA: Bertók Lajos Rosencrantzát játszottam, korábban még a főiskolán és amatőrként a Szentivánéjiben, a Vígben a Lóvátett lovagokban és a Vízkeresztben, a Kamarában a Macbethben, és sorolhatnám. Ki ne szeretné Shakespeare-t, aki ezt a hivatást választotta? Minden idők legnagyobb igazság- és hírmondója volt. Muszáj, hogy évente legyen egy nemzetközi fórum, ahol életben lehet tartani a művészetét.

rap: Mit szólsz ahhoz, hogy "fiataloknak fiatalokról Shakespeare" az idei jelszava a fesztiválnak?

DA: Végre valami, ami az új generációt hívja a színház felé. A mai válságos időkben, amikor színháziak színháziakról sem tudják, micsoda Canossa-járás túlélni a mindennapokat, szükség van a fiatalság művelésére, hogy ne haljon meg az értelem, az érzelem.

rap: Mit ajánlanál a programból?

DA: Mindent, és sajnálom, hogy Richárdunkat utoljára láthatja, aki eljön, mert színházunk anyagi körülményei ezt az előadást is száműzték a jövő évadból, sikerei ellenére is. De ezen a fesztiválon évek óta olyan produkciók jelennek meg, amelyek valóban európai minőséget képviselnek. Mind a beszélgetések, mind kollégáink produkciói, színházi, felolvasói, költői estjei, táncművészeti előadásai olyan hittel próbálják közvetíteni a nézők felé a kultúra fontosságát, ahogyan talán Shakespeare hitt saját gondolatainak öröklétében.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.