tévésmaci - A sül beultráz

  • .
  • 2009. július 2.

Trafik

Beszéljünk akkor a nevekről - mondta némi fenyegető éllel a hangjában Sztupa. Troché, mintha épp erre várt volna, előkapott egy dossziét (Sztupa fogadott magával egy sörbe, hogy üres).
A törökőriek rém egyszerű kottát énekelnek - kezdte Troché. Vannak a talpasok, azok úgy beszélnek, mint bármilyen egyszerű halandó. Ha mondjuk az ikrek, Répa és Retek találkoznak a herminamezeiek kültagjaival, Fandlival és Cirfandlival, akkor "rendes nevükön" - Fandlinak és Cirfandlinak - szólítják a két részeges kőművest. Ha mondjuk az alvezéri beosztású Bútorraktár keresi a nevezetteket a Sarok presszóban, a Thököly és a Hungária találkozásánál, akkor odainti a felszolgálónőt, a szép Mariskánét, s mond valami marhaságot, hogy aszondja, Cirbolya és Szénaboglya voltak-e ma már benn? Bútorraktár mindenkinek feltűnően elrontja a nevét, aki rangban alatta vagy egy szinten áll vele. De ha viszontag Bútorraktár a fülüknél fogva Jake, a törökőriek kapitánya elé hurcolja a két mihasznát, s a dolog odáig fajul, hogy Jake megszólítja őket, akkor, az "ide figyeljen, Toók László, ide figyeljen, Bertha Tibor" járja... Nincs ez másként saját beosztottaival sem, Jake nem bratyizik, csak néha a herminamezeiek vezérét, az Öreg Halat szólítja keresztnevén. S a régi harcostársat ő is Bútorraktárnak hívja, még ha nem hallja senki, akkor is. Jake jó vezető, Bútorraktár neve meg egy új történet. Mi megyünk tévézni...

Pénteken (3-án) nem lehet bírni a spanyolokkal, az m2-n 21.55-kor kezdődik a Vadvirágok c. 2005-ös vígjáték, majd 23.05-kor az m1-en az Ördöggerinc, Guillermo del Toro fantazija. De az HBO is rátesz egy lapáttal, a 23.25-kor nyomott Sötét, mint az olaj egy thriller néhány alsóbb osztályú amerikai sztárocskával. Kábé ekkor (23.35) a Duna az olasz Íme, itt vagyok c. 2003-as próbálkozással jön, melyben mindenki boldogtalan, s a csaj bekapja a legyet. A Filmmúzeumon este fél tízkor vetített Szoba kilátással a sokak által merő sznobságból tisztelt James Ivory munkája. Nyolckor volt az HBO-n 300, asszem, megvédték a szorost, s kifeküdtek, vándor. Hátra van még a film+-on 22.55-kor minden idők egyik legálságosabb marhasága, a Mocskos zsaru a hokizó Harvey Keitellel...

Szombaton csókoltatom a vombatom. Hogy a méltán divatos Sergio Leone mennyire reménytelen eset volt, azt az m1-ről tudhatjuk meg 21.20-kor, konkrétan az Egy marék dinamitból. Egy másik jócskán túlértékelt fickó, John Woo gépészkedik Hollywoodban és az RTL Klubon 21.05-kor Ál/Arc című lődús tréfájával. Adunk a kultúrának is, naná, az m2-n 23.25-kor Dogville - A menedék. Engem persze csak az érdekel, ha új sorozat indul, mint a II. Károly szenvedélyes élete a Dunán este tízkor.

Vasárnap a majdnem jó John le Carré egészen rossz feldolgozása, Az elszánt diplomata megy az m1-en 21.10-kor, amikor a Dunán már majdnem fél órája tart A ház kulcsai, Gianni Amelio 2004-es filmje. A Forró zápor pedig Antonio Banderas önálló rendezése rögtön ez után. Ha zongorázni tudnám a különbséget, én lennék a száztagú cigányzenekar.

Hétfőn semmi pénzért se' nézek tévét, komcsi vagyok.

Kedden az m2-n A papa szolgálati útra ment című régi jugoszláv film mesél egy Kusturica nevű óvatos duhajról, aki később csörgősipkában tálalt bureket az urak asztalára. Az HBO nyolckor indítja új sorozatát, a Szaddám-klánt (erről belül bővebben harangozunk). Nem mintha az ugyanekkor a Filmmúzeumon bekezdett Francois Trafó Utolsó metró című filmje olyan jó lenne. S az utána rögtön jövő Hegyezd a füled! sem Stephen Frears főműve. Alműve inkább.

Szerdán a Dunán az Aranytartalék este fél tízkor drámázás Kenu Révésszel.

Csütörtökön este kilenckor a Dunán Rimini, Rimini egy 1987-es olasz vígjáték és Pomáz testvérvárosa, még Fellinivel zsírozta le az uccsó tanácselnök. Ugyanitt éjfél előtt öt perccel Öten voltak c. amerikai film a kanadai fiatalok rémes emlékeiről szól. Voltaképpen semmi jó nem lesz ezen a héten, a Dogville-t meg már úgyis látta mindenki, aki akarta.

Ne tévézzenek maguk se! Rontja a szemet és hizlal, továbbá elfecsérelt idő!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.