tévésmaci - A sül beultráz

  • .
  • 2009. július 2.

Trafik

Beszéljünk akkor a nevekről - mondta némi fenyegető éllel a hangjában Sztupa. Troché, mintha épp erre várt volna, előkapott egy dossziét (Sztupa fogadott magával egy sörbe, hogy üres).
A törökőriek rém egyszerű kottát énekelnek - kezdte Troché. Vannak a talpasok, azok úgy beszélnek, mint bármilyen egyszerű halandó. Ha mondjuk az ikrek, Répa és Retek találkoznak a herminamezeiek kültagjaival, Fandlival és Cirfandlival, akkor "rendes nevükön" - Fandlinak és Cirfandlinak - szólítják a két részeges kőművest. Ha mondjuk az alvezéri beosztású Bútorraktár keresi a nevezetteket a Sarok presszóban, a Thököly és a Hungária találkozásánál, akkor odainti a felszolgálónőt, a szép Mariskánét, s mond valami marhaságot, hogy aszondja, Cirbolya és Szénaboglya voltak-e ma már benn? Bútorraktár mindenkinek feltűnően elrontja a nevét, aki rangban alatta vagy egy szinten áll vele. De ha viszontag Bútorraktár a fülüknél fogva Jake, a törökőriek kapitánya elé hurcolja a két mihasznát, s a dolog odáig fajul, hogy Jake megszólítja őket, akkor, az "ide figyeljen, Toók László, ide figyeljen, Bertha Tibor" járja... Nincs ez másként saját beosztottaival sem, Jake nem bratyizik, csak néha a herminamezeiek vezérét, az Öreg Halat szólítja keresztnevén. S a régi harcostársat ő is Bútorraktárnak hívja, még ha nem hallja senki, akkor is. Jake jó vezető, Bútorraktár neve meg egy új történet. Mi megyünk tévézni...

Pénteken (3-án) nem lehet bírni a spanyolokkal, az m2-n 21.55-kor kezdődik a Vadvirágok c. 2005-ös vígjáték, majd 23.05-kor az m1-en az Ördöggerinc, Guillermo del Toro fantazija. De az HBO is rátesz egy lapáttal, a 23.25-kor nyomott Sötét, mint az olaj egy thriller néhány alsóbb osztályú amerikai sztárocskával. Kábé ekkor (23.35) a Duna az olasz Íme, itt vagyok c. 2003-as próbálkozással jön, melyben mindenki boldogtalan, s a csaj bekapja a legyet. A Filmmúzeumon este fél tízkor vetített Szoba kilátással a sokak által merő sznobságból tisztelt James Ivory munkája. Nyolckor volt az HBO-n 300, asszem, megvédték a szorost, s kifeküdtek, vándor. Hátra van még a film+-on 22.55-kor minden idők egyik legálságosabb marhasága, a Mocskos zsaru a hokizó Harvey Keitellel...

Szombaton csókoltatom a vombatom. Hogy a méltán divatos Sergio Leone mennyire reménytelen eset volt, azt az m1-ről tudhatjuk meg 21.20-kor, konkrétan az Egy marék dinamitból. Egy másik jócskán túlértékelt fickó, John Woo gépészkedik Hollywoodban és az RTL Klubon 21.05-kor Ál/Arc című lődús tréfájával. Adunk a kultúrának is, naná, az m2-n 23.25-kor Dogville - A menedék. Engem persze csak az érdekel, ha új sorozat indul, mint a II. Károly szenvedélyes élete a Dunán este tízkor.

Vasárnap a majdnem jó John le Carré egészen rossz feldolgozása, Az elszánt diplomata megy az m1-en 21.10-kor, amikor a Dunán már majdnem fél órája tart A ház kulcsai, Gianni Amelio 2004-es filmje. A Forró zápor pedig Antonio Banderas önálló rendezése rögtön ez után. Ha zongorázni tudnám a különbséget, én lennék a száztagú cigányzenekar.

Hétfőn semmi pénzért se' nézek tévét, komcsi vagyok.

Kedden az m2-n A papa szolgálati útra ment című régi jugoszláv film mesél egy Kusturica nevű óvatos duhajról, aki később csörgősipkában tálalt bureket az urak asztalára. Az HBO nyolckor indítja új sorozatát, a Szaddám-klánt (erről belül bővebben harangozunk). Nem mintha az ugyanekkor a Filmmúzeumon bekezdett Francois Trafó Utolsó metró című filmje olyan jó lenne. S az utána rögtön jövő Hegyezd a füled! sem Stephen Frears főműve. Alműve inkább.

Szerdán a Dunán az Aranytartalék este fél tízkor drámázás Kenu Révésszel.

Csütörtökön este kilenckor a Dunán Rimini, Rimini egy 1987-es olasz vígjáték és Pomáz testvérvárosa, még Fellinivel zsírozta le az uccsó tanácselnök. Ugyanitt éjfél előtt öt perccel Öten voltak c. amerikai film a kanadai fiatalok rémes emlékeiről szól. Voltaképpen semmi jó nem lesz ezen a héten, a Dogville-t meg már úgyis látta mindenki, aki akarta.

Ne tévézzenek maguk se! Rontja a szemet és hizlal, továbbá elfecsérelt idő!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.