A nyugati szél kavart egy kis port, de nem számított. Azt is tudtuk, hogy Brokita ugrásra készen figyel valahonnan, hogy közbeavatkozzék, ha valami rendellenességet tapasztal; a rejtekhelyéről fogalmunk sem volt, de éreztük a jelenlétét. Egy oroszlán közelsége nem mindennapos dolog ezen a vidéken. Álltunk egymással szemben azon a széles és szeles udvaron, vártunk, egyikünk sem akart hibázni. A szűz nyugodtnak tűnt, a Mies van der Rohe építette világraszóló istálló felől a monocerosz dobrokolása hallott, szóval minden adott volt az ügy megnyugtató lezárásához. Ekkor a szűz szeme megrebbent, s egy pillanatra szinte kiesve a szerepéből, a kút felé bámult. Nem érdekes, mi tudtuk, hogy Vonyarc vonta el a figyelmét, ott ült a hülye kis zöld frakkjában, cilinderében a kút káváján, mozdulatlanul. Ugyanebben a pillanatban Sztupa és Troché egy távoli városban ácsorogtak valami templom előtt, és bámultak fölfelé. Ezt csinálták percek óta, belé is zsibbadt már a nyakuk. Egy furcsa szobrocskát néztek az egyik oldalbejárat fölött, kis figuramatyi alakja volt, éppen a csupasz seggét mutatta, s mintha - már egészen a falban - lett volna ott még valaki, az sem kizárható, hogy ölelkeztek vagy még messzebb mentek egymással, alig is lehetett kivenni. Pilótasegg, mi csak így hívjuk - szólalt meg mellettük valaki. Quentin vagyok, Montargis-ból, ez a Szent Jakab-templom, jó napot kívánok! Az a kis szobor pedig, figyeljék csak, épp a Péter-Pál-székesegyház felé mutatja a valagát, mutatott félfordulattal a város dombján álló óriási katedrális felé. Volt valami balhé, hogy a németek nem kaptak elég pénzt az egyháztól a templomuk építésére, de mégis felépítették, s ezzel a szoborral mutattak csipiszt a helyi papság vezetőinek, vagy valami ilyesmi. Ha nem tudnak valamit a városról, csak hívjanak fel, és átadott egy papírfecnit, Quentin vagyok, Montargis-ból. De most sietek, mert már rég megy a tévé.
Pénteken (19-én) a már sokszor ajánlott Dekameron, amit anno azért néztünk, mert dugnak benne - most is azért nézzük 23.25-től az m2-n. Aki nem szereti az ilyet, 0.10-kor átkapcsolhat az MGM-re, ott inkább lőnek: Pat Garrett és Billy, a kölyök.
Szombaton képzelhetik, szent jobb, bal, jobb, új kenyér és lőrinces dinnye, vagy amit akartok, déli negyed egykor Liliomfi, este fél tízkor Ludas Matyi az egyesen. Huszadikán húsz órakor pedig a Cinemaxon a hét, a hó, sőt az év legjobb címe: Hamlet 2. Bocs! 0.15-kor Coenék gyengóca remake-je, a Betörő az albérlőm az RTL Klubon.
Vasárnap este kilenckor egy nagyszerű rendező jócskán túlértékelt filmje az m1-en: Amadeus. S akkor a tv2-n 0.05-kor kezdődő Ryan közlegény megmentéséről csak annyit mondok, hogy jól kezdődik. Mire partra szállnak, mehetünk is aludni. Kilenckor volt 12 majom is a film+-on, de majommérgezésünk van.
Hétfőn viszont Az oroszlán ugrani készül este nyolc után az m1-en. Bujtor kiüti benne Papp Lacit, ha jól emlékszem, Trogírban, de mindenképpen az Adrián. Az oroszlán pedig nem majom. 23.45-kor a Dunán az 1981-es Pereputty - ezekkel a filmekkel volt a legnagyobb baj a komcsiban, ruszki volt, de jó - értette a fene, hogy az hogy lehet. A világ legjobb filmjét viszont már déli negyed háromkor megnéztük az MGM-en. Na, mi az? A főszereplő neve: Colin Smith.
Kedden este kilenckor A majmok bolygója a Filmmúzeumon - oh, mert engem csak a majom érdekel! Ilyenek voltunk 14.30-kor az RTL Klubon, bár akkor már negyedórája megy az MGM-en a Mániákus motorosok c. 1958-as, ff. amerikai krimi.
Szerdán éjjel 1.30-kor Murphy törvénye a tv2-n. Ez a Murphy nem az a Murphy, hanem Charles Bronson. S ha azt is elmondom, hogy A majmok bolygója IV. és V. részének a rendezője, J. Lee Thompson csinálta, alighanem mérgezést kapok.
A tévé tehát mérgező, jól vigyázzanak vele!
