tévésmaci - Mint sün hátán a vakotás körte

  • .
  • 2010. február 4.

Trafik

Sztupa és Troché egy szép napon istállónak alakították át a Gödöllői Agrártudományi Egyetem auláját. A csapat lovait, az emberek marháit, hogy beállítsák.
Az első és legfontosabb dolguk volt rengeteg szalmát hozatni. Ilyen mennyiségben csak Tóth uram, a rossz hírű veresegyházi gazda vállalta a teljesítést; béresei csakugyan rakták a szekereket naphosszat, majd azok egymás nyomában döcögtek végig a szadai úton. Tóth uram felfogadott a karaván védelmére tizenkét csomádi hajdút is. Bár inkább haramiák voltak azok, dehogy hajdúk. Lóháton keringtek a szekerek körül, hol előrevágtattak, hol hátramaradtak, senki nem érezte biztonságban magát tőlük; a kocsisok azonban kemény legények voltak, nem ijedtek meg az árnyékuktól, bár a hajdúknak mintha tetszett volna, hogy annyira bizalmatlanul méregetik őket. Egyszer hirtelen Balog, a "hajdúkapitány" előrerúgtatott, s eltűnt a margitai kanyarban. A többiek meg uzsgyé, utána: hajrá, hegyibe! S hamarost az akácos mögül ádáz csetepaté hangja hallatszott, kardcsörtetés, kurjantások, halálsikoly, nyerítés, prüszkölés, hörgés. Sztupa eközben vásznakat varratott össze az odaterelt asszonyokkal. Nagy öltésekkel, zsákvarró tűkkel és madzaggal iparkodtak. Mire lesz ez, he? - kérdezte Troché. A választ csak találgathatjuk, mert közben elkezdődött a tévéműsor. De ha engem kérdeznek, biztos le akarta takartatni Amerigo Tot A mag apoteózisa című gigantikus térplasztikáját.

Szombaton (6-án) régi kedvencünket vetíti fél tíz után öt perccel a tv2, a Ronint. Az illető, mármint a ronin valami hendikeppes szamuráj, akinek levették a tábláról a főnökét: csupa ismerős kavar Audi 8-asokon a film turisztikailag sem elhanyagolható helyszínein, olyanok, mint Robert de Niro vagy Jean Reno vagy Sean Bean. De a sok marhaságot a roninokról egy bizonyos Michel Lonsdale hordja össze. Iszonyú király csávó a nevezett, benne volt egy csomó híres francia filmben, de legfőként elmondott egy szép verset a nyolcvanas években, amikor felavatták a szamizdatos csókák Nagy Imre szimbolikus síremlékét abban a híres párizsi temetőben (Pére Lachaise). Tíz perc múlva az HBO-n Sweeney Todd, amivel az a helyzet, hogy az Alice csodaországban csak márciusban kerül mozikba, tehát addig még simán elhúzódik a Tim Burton-promó (részemről a szerencse).

Vasárnap a Duna tévé 13.30-kor eljátssza ugyanazt a kínos marhaságot a Hyppolit, a lakájjal, mint a múlt héten a Meseautóval. Mindezt némiképp ellensúlyozza, hogy 22.35-kor leadják Bollók Csaba remeklését, az Iszka utazását. Az m2-n 20.25-kor A Pál utcai fiúk, amit mindig illedelmes megdicsérni. Felőlem: dics. Legígéretesebbnek mindezek ellenére nyilvánvalóan a Rochester grófja - Pokoli kéj c. 2004-es angol hülyeség ígérkezik 0.15-kor a tv2-n. Johnny Depp, John Malkovich és a sok szempontból is ígéretes Rosamund Pike (még tépelődünk kicsinyt, hogy az ő vagy Michel Lonsdale képét közöljük-e itt, de önök már látják az eredményt).

Hétfőn sajnos taggyűlést tart az alapszervezet.

Kedden a laptest egyéb részein már alaposan kiértékelt Sharon Stone művésznő lép fel - számos híres kollégája körében - a Gyorsabb a halálnál című 1995-ös pályaműben, mindnyájónk és egy Russell Crowe játszta pap hatalmas megelégedésére.

Szerdán A zöld kesztyű című 1952-es fekete-fehér műtárggyal keresi kedvünket az m2, éjfél előtt tíz perccel. Mivel a franciák már szóba kerültek, így erre csak azt mondhatjuk: Vive la Résistance! Csakhogy a valóban érdekes dolgok az MGM-en lesznek, hiszen már délután elővezetik (15-15-kor) A csábítás trükkjét, a brit free cinema e kivételes remekét, a nagyszerű Richard Lester rendezésében és Rita Tushingham főszereplésével. Ellenben este (23.40-kor) elővezetik a Szombat este, vasárnap reggelt, a brit free cinema e kivételes remekét, a nagyszerű Karel Reisz rendezésében és Albert Finney főszereplésével.

Csütörtökön még lesz ugyan egy Csapda című 2007-es szerb film, de azt nem ismerem. És utána sem nézek, mert szerintem elpazarolt idő és önkéntes agymosatás tévézni.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”