tévésmaci - Sas kereken, sas magasan

  • .
  • 2011. július 28.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché nyomát követve teljes egészében felderítettük a monoceroszaffért, először Brokita, a szökött spicckutya szerepe tisztázódott. Azért kellett figyelnünk a faluban minden kutya farkát, mert neki spicckutya létére furcsa farka volt, ami különös ismertetőjel is lehetett volna, ha bárki figyelné valaha is a kutyák farkazatát.
Először is hosszú volt, s bojtban végződött, ráadásul e bojt még két külön pamacsot is formázott, ha viselője büszkén fölfelé tartotta, márpedig Brokitánál rátartibb jószágot lámpással sem lehetett találni falun. De még a városon sem. És emlékeznek, miért tartották a walderdőn szökött spiccnek? Mert lelépett gazdáitól, az állatorvoséktól, akik macskanevet adtak neki. Vágják már? Az állatorvosék nem voltak hülyék, a férj értette a szakmáját, az asszony is, bár az övét inkább mesterségnek szokták hívni. De milyen macskanevet? A walderdőn a Cirmit gúnyból akasztották rá, azt is csak addig, míg le nem csapta Mókus Pistit, a légierő parancsnokát. Az állatorvosék eredetileg Leónak hívták, s ezzel mindent elárultunk. Vonyarc egyszer azt mondta, hogy nem csodálkozna, ha évek múltán visszatérne leszámolni velük, mint Johnny Cash hőse, a Zsuzsi nevű fiú, s azt mondaná, "my name is Leó, villany leó!", vagy valami ilyesmit, nem vagyok én költő, legyintett a kis zöld víziizé. Vonyarc tévedett, de önök tisztán látnak. Tudják Brokita titkát. Brokita oroszlán volt. Igazság szerint most is az, csak most kezdődik a tévéműsor.

Pénteken (29-én) a múltkorjában itt oly megélten emlegetett Egy kis gubanc jön este kilenckor a Filmmúzeumon. Peter Falk halála kapcsán merült fel, mint John Cassavetes végső filmje, melyben már csak egy utolsó, parttalan ökörködésre tellett, de abba beleadták minden bánatukat.

Szombaton rápróbálkozhatunk az éjszakai tévézésre esetleg, bár tudja a fene, hogy a Paloma című algériai-francia film mire képes 22.55-kor a Dunán, azt bezzeg be tudjuk lőni látatlanban is, hogy mennyire fussa egy kései Cronenberg-dolgozattól (Erőszakos múlt; RTL Klub; 23.40) - biztosan a moziban is sokan látták.

Vasárnap, hát vasárnap, én megmondom őszintén majd' kiesett a kezemből a rádióújság, mert képzeljék, 23.45-kor az m1 a Metropolist adja. Ahogy mondani szokták, Fritz Lang klasszikusát a húszas évek második feléből. Részemről a szerencse!

Hétfőn enyhe gazdasági válságot idézhet elő, ha Sergio Leone - valami teljesen érthetetlen okból - nagyszámú rajongója nem áll munkába, mert az RTL Klub képes déli negyed háromkor adni a mester egyik korai művét (én bízvást nevezném zsengének, ha a többiről nem ugyanazt tartanám), A rodoszi Koloszszust. Mit mondjak, kolosszális. Este nyolckor a Cinemax belecsap a Szégyennel (1968) Ingmar lecsójába, tízkor meg a Szenvedéllyel (1969) szétkeni az egészet a falon. Akinek mindehhez - ugyancsak érthető okokból - nem fűlik a foga, válassza kilenckor a Dunán a spanyolokat, akik a címből (14 kilométer) következően nem is annyira spanyolok, legfeljebb szeretnének azok lenni. Nos, valószínűleg az észak-afrikai menekülők keserű sorát élhetjük át e filmen.

Kedden tovább tombol a skandináv nyár a Cinemaxon, 21.40-től a Lina esti naplója című svéd, 0.55-től a Hideg préda című norvég filmmel. Az előbbi a szüzesség sürgősen esedékes elhagyásának története, az utóbbi pedig a Ragyogás folytatása nem is nagyon más eszközökkel. A ViaSat3-on lesz egy Gere-Garcia-duett, a Higgy neki, hisz zsaru!, 21.25-kor. A Filmmúzeumon meg a sűrűn nyomatott Kék bársony, 23.15-kor.

Szerdán a kis Mario a papa nyomdokaiba lép: New Jack City 21.25-kor a ViaSat3-on. Figyelem, súgok: az apja neve Melvin. A Dunára meg szerintem befigyelt valami spanyol turipakk, este kilenckor a Maroa egy venezuelai koprodukció.

Csütörtök az én napom, este kilenckor végre nem spanyolt, hanem egy 1964-es fekete-fehér amerikai ponyvát nyom a Duna (Halálos hasonlóság), utána meg tizenegykor a világ második legjobb filmje a Filmmúzeumon, az Amarcord. De mi a legjobb? Megmondom, ha nem tévéznek egy hétig.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.