tévésmaci - Üvölt az oroszlán: a dicsőségről már lekéstünk...

  • .
  • 2007. március 8.

Trafik

Fábri Zoltán úgyszólván pályája delén, olyan filmekkel a háta mögött, mint a Hannibál tanár úr, a Körhinta, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban vagy éppenséggel a Húsz óra érkezett el ehhez a magyarországi filmgyártásban akkor sem (és ma sem) gyakori, amerikai koprodukcióban megvalósuló Molnár Ferenc-adaptációhoz.

Fábri Zoltán úgyszólván pályája delén, olyan filmekkel a háta mögött, mint a Hannibál tanár úr, a Körhinta, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban vagy éppenséggel a Húsz óra érkezett el ehhez a magyarországi filmgyártásban akkor sem (és ma sem) gyakori, amerikai koprodukcióban megvalósuló Molnár Ferenc-adaptációhoz. A magyar irodalom e kétségkívül legismertebbek, legnépszerűbbek közé tartozó művének vászonraviteléhez elsősorban nagy bátorságra volt szükség, illetve elengedhetetlen módon legalább arra az alkotói hitelre, melyet Fábri épp a felsorolt munkáival gyűjtött. És az eredmény mégis kétséges volt. Molnár és a művéhez kapcsolódó befogadói empátia ugyanis nagyon magasra helyezte a lécet. Nagyon visszafogottan szólunk, ha leszögezzük: Fábri munkája magasan megfelelt ezen kihívásoknak. Már a bemutatása idején is érzékelhető volt, s mára az eltelt idő végérvényessé tette: csak az eredetivel mérhető remekmű született. Mely siker leginkább annak a rendíthetetlen művészi alázatnak tudható be, ami Fábri (és csak a legnagyobbak) sajátja volt - írta szerencséjére valahol máshol a helybéli lágyszívű kritikus, ahelyett, hogy öklének buzogányával tessékelte volna az egyetemes kultúrtörténetbe az olyan darabokat, mint a Húsz óra, melyben a bauereket még csak bauernek hívták, és nem Jack Bauernek, mint négy órával később, hogy a Kétféle idő a pokolban című sporttárgyú felszólamlást már ne is feszegessük.

Pénteken (9-én) korán kelünk, hogy kilenckor a miheztartás végett megnézhessük az m2-n az Eltolt határok - kitoloncolt népek című leiratot. Este hál' istennek nem tudjuk végignézni az m1-en éjfél előtt tíz perccel kezdődő helyes kis argentin marhaságot, A kilenc királynőt, mert a tv2-n egy előtt öt perccel kezdődik a Psycho (nem a rossz remake, hanem a remek).

Szombaton leutánzom a leguánom (ha arra jár, mindig leköpi a tévét). Ebédre (Duna; 13.15) szembenézünk a szomorú igazsággal, miszerint Humphrey Bogart egyszerűen nézhetetlen, s a Casablanca egy véletlen baleset volt (A hosszú álom: szánalmasan röhejes vircsaft). S van ennél még rosszabb is! Este kilenckor a Filmmúzeumon Páncéloszászlóalj - anyám, a magántőke első fellépése a cseh(szlovák, 1991-ben járunk) filmgyártásban. Vít Olmer, kábé a világ legrosszabb filmrendezője, az amúgy érdemdús Josef Skvorecky` Tankovy` prapor c. regényét vitte vászonra. Nos, a filmcím legalább tükörfordítás, mert ha belegondolok, hogy a könyv magyarul Pléhkatonák címmel jelent meg, hát, menten kijövök a gálámból. Ha mindehhez még hozzácsapjuk estére (tíz tízkor az m1-ről) a Nagyítást, nem marad más, mint ami David Hemmingsnek - folyadéktól futkosó lila egerek a könyvespolc és a radiátor között.

Vasárnap az igyekvő, ám visszafogottan gondolatgazdag Moszkva tér (m1; 21.35), a valaha nagyon várt és okkal nagyot perecelt Pillangó (m2; 20.00), a mindig késve érkező Taxisofőr (m2; 22.55) és a napokban nagyon várt és nagyot perecelt Manderley (Duna; 22.00) - szoszo. De ez mind semmi, este tíz előtt öt perccel a Filmmúzeum előszedi Arkagyíj Rajkin műsorát! A pofám leszakad, de tényleg. Válámi ván, de nem az igazi... Én meg egyenes adásban megcsókolnám a KGB seggét, ja.

Hétfőn lesz azért ennél vidámabb világ is; szerintem például 1977 volt a Föld történetének legsötétebb éve. Elég, ha annyit mondok, hogy Bo Derek számított jó nőnek (A gyilkos bálna;tv2; 1.50).

Kedden nehogy már jobbra forduljon a sorsunk: Murphy háborúja, nyilván az afeletti kárörömből, hogy Peter O'Toole az idén sem kapott Oscart (tv2; 13.25).

Szerdán folytatódik szisztematikus üldöztetésünk (tv2; 13.45): Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! (1973). Egy csinoska mellékszerepben azzal az Ian Ogilvyval, aki anno Roger Moore-tól átvette az Angyal szerepét.

Csütörtökön végre kitör március tizenötödike, s mehetünk isten hírivel... A szokásos Szirmok, virágok... (tv2; 22.55) és majom a köszörűkövön. S akkor mindennek a csimborasszója! Fél öt előtt öt perccel (persze megint a tv2-n; hogy azok melyik turkálóban járhattak) az Az Ezüst-tó kincse, amivel gyerekkorunkban március 15-én próbált az egytévé otthon tartani minket, hogy ki ne menjünk a lánchídi csatára. Mondják, nem fél ötkor lesz a Fidesz-nagygyűlés?

Ha ön egy tévét vihetne magával egy másik bolygóra, akkor mit vinne? A helyes megfejtők kíméljenek, a rondákra bukok.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.