Interjú

„A beavatatlan is meg tudja jegyezni”

Hamvas Endre Ádám klasszika–filológus

Tudomány

Új monográfiája, a Hermész Triszmegisztosz titkos arcai a hermetikus tanok formálódását mutatja be a késő ókortól kezdve egészen az újkorig. A nevéhez fűződik továbbá a legteljesebb magyarul kiadott szöveggyűjtemény is, amely négy évvel ezelőtti megjelenése óta kis túlzással bestsellernek nevezhető.

Magyar Narancs: Mi a tudományos konszenzus Hermész Triszmegisztosz személyéről? Létezett ilyen alak, vagy csak mítosz? A könyv borítóján az öreg varázslót látjuk, és arca vagy arcai is vannak.

Hamvas Endre Ádám: Jobban szeretek egyfajta „gyűjtőfogalomként” tekinteni rá, de ettől függetlenül tetszik, hogy olyan kép szerepel a könyv borítóján, amelyen egyiptomi bölcsként látjuk, aki birtokában van az isteni tudásnak és az alapvető bölcsességnek – Istenről, világról, emberről. A korpusz keletkezése hosszú folyamat volt, és ma úgy tudjuk, hogy a Hermész Triszmegisztosz (azaz a „háromszor legnagyobb”) a tisztelői körében használt isteni megszólítás, egyfajta cím volt. Háromszor ismételték, hogy nagy, nagy, nagy ez az istenség, így ragadt rá a megszólítás. Ma úgy tartjuk, hogy Hermész-Thot eredetileg jósisten volt, az irodalmi szövegtest csak később alakult ki a neve mellett.

MN: Még jobban összezavarja az embert, hogy olykor megfeleltetik Zoroaszternek, Thotnak és Énoknak. Közelebb visznek ezek a párhuzamok a megértéshez?

HEÁ: A Hermész Triszmegisztosz titkos arcai című könyvben azt igyekeztem megmutatni, hogy miként datálhatók filológiai módszerekkel a Corpus Hermeticum és azok a szövegek, amelyeket Hermésznek tulajdonítanak. Látjuk Hermész alakjának az átváltozásait is az európai hagyományban, a késő ókortól egészen az újkorig. Egy hosszú folyamat során több más istenséggel vagy bölccsel azonosították, többek között a bibliai Énokkal is, aki felvitetett az Istenhez, és szemtől szemben látta őt: tehát elsődleges kinyilatkoztatásban volt része. Hermész épp azért vált fontossá a reneszánsz gondolkodásban, mert feltételezték egy elveszett isteni bölcsesség létezését, amit Ádám fia, Séth birtokolt. Úgy vélték, Séth utódai letelepedtek Egyiptomban, és magukkal vitték az ősi tudást, amit a hermetikus források őriztek meg – ezért tekinthették őket egyenértékűnek a bibliai tanítások egy részével. Umberto Eco írt egy könyvet A tökéletes nyelv keresése címmel egyebek közt arról, milyen nyelven beszélhetett Ádám az angyalokkal. Itt is felmerül a kérdés, hogy ha Séth és utódai Egyiptomban telepedtek le, akkor kézenfekvő, hogy az egyiptomi forrásokat is tanulmányozni lehet e nyelv megtalálásához. De a reneszánsz idején a hieroglifákat még nem fejtették meg. Ám a hermetikus irodalom görögül és részben latinul is rendelkezésre állt.

MN: Érdekes, hogy ma azt tartjuk jobbnak, igazabbnak, ami új, a hermészi tanokat pedig éppen régiségük miatt tekintették értékesnek, „elsődleges kinyilatkoztatásnak”.

HEÁ: Az ókeresztény szerzők a pogányokkal vitatkozva mindig azt próbálták bizonyítani, hogy a Biblia isteni kinyilatkoztatása egyértelműen régebbi, mint például Platón és a pogány hagyomány. A kronológia vagy tágabb értelemben a történettudomány fejlődéséhez nagyban hozzájárult ez a szemlélet, mivel feltételezi a források korának és egymáshoz való viszonyának vizsgálatát. És úgy tűnik, az ősi tanítás a mai embert is érdekli, hiszen a Hermész Triszmegisztosz bölcsessége című szöveggyűjteményünk már négy kiadást is megért a négy évvel ezelőtti megjelenése óta. A könyvbemutatókon kiderült, hogy a hermetikus tanítást sokan élő bölcsességnek, nem puszta kuriózumnak tartják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.