Az elterjedt vélelem szerint a modern mezőgazdaság nem működhetne hatékony kemikáliák, például olyan gyomirtó szerek nélkül, amelyek meggátolják a haszonnövényeknek konkurenciát támasztó lágyszárúak, a gyomok növekedését. E szerek közül az egyik legsikeresebb a glifozát – pontos kémiai nevén: N-(foszfonometil)glicin –, egy gyenge szerves sav, voltaképpen az egyik aminosav származéka. A glifozát híressé, majd hírhedtté válásához hozzátartozik, hogy a sokak által gyűlölt agrár-biotechnológiai konszern, az amerikai Monsanto vegyészei szintetizálták, s a cég birtokolta a molekula szabadalmát is egészen 2000-ig, amikor lejárt a védettség. Azóta számos generikus szer is forgalomba került.
A glifozát rákkeltő hatása miatti első per is az amerikai biotechnológiai konszern ellen indult. Azt a felperes meg is nyerte: Dewayne ’Lee’ Johnson ügyvédjei 2018 augusztusában sikeresen győzték meg az esküdteket arról, hogy védencük 2017-ben végzetesként diagnosztizált non-Hodgkin-limfómáját a Monsanto Roundup nevű gyomirtó szere okozta. Ez szakmai véleménynek ugyan kevés, de első fokon így is megítéltek 289 millió dollár kártérítést. Ezért már a Monsantót 2018 júniusában felvásárló Bayernek kellett volna helytállnia, s a német vegyipari megacégnek többszöri fellebbezés révén sikerült 21 millió dollárra leszállíttatnia a kifizetendő összeget. Ám a jogi procedúra során korántsem sikerült helyrehozni a glifozát (meg úgy általában a Monsantóval együtt bevásárolt agrokémiai portfólió) megtépázott renoméját. Az egykor a gyomirtókat iskolai gondnokként mindenféle elvárható óvatosság nélkül használó Johnson pedig köszöni, ma is él, jóllehet hat éve mindössze hat hónapot adtak neki az orvosok. Idén október 3-án ott lehetett a betegségéről és a Monsantóval szemben folytatott peréről készült kanadai dokumentumfilm (Into the Weeds) egyesült államokbeli bemutatóján.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
