A Microsoft-per: Visszavágott birodalom

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/18. (05. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Pénteki beadványukban a Microsoft két részre - egy csak operációs rendszereket (Windows) és egy alkalmazásokat (Office, Internet Explorer, MSN) fejlesztő cégre - darabolását kérték a felperesek: az amerikai igazságügyi minisztérium és a szövetségi államok többsége szerint csak ez akadályozhatja meg, hogy a Netscape lenyomásához hasonló esetek ne forduljanak elő rendszeresen. A Microsoft május 10-ig nyilatkozhat arról, hogyan szúrná tökön magát kevésbé radikálisan, az antitrösztperben eljáró bíró április elején kihirdetett kemény hangú állásfoglalása óta azonban folyamatosan zuhan a vállalat tőzsdei árfolyama, magával rántva a technológiai szektor egészét, elsősorban a túlértékelt internetes cégeket.

{k200018_27;b}Pénteki beadványukban a Microsoft két részre - egy csak operációs rendszereket (Windows) és egy alkalmazásokat (Office, Internet Explorer, MSN) fejlesztő cégre - darabolását kérték a felperesek: az amerikai igazságügyi minisztérium és a szövetségi államok többsége szerint csak ez akadályozhatja meg, hogy a Netscape lenyomásához hasonló esetek ne forduljanak elő rendszeresen. A Microsoft május 10-ig nyilatkozhat arról, hogyan szúrná tökön magát kevésbé radikálisan, az antitrösztperben eljáró bíró április elején kihirdetett kemény hangú állásfoglalása óta azonban folyamatosan zuhan a vállalat tőzsdei árfolyama, magával rántva a technológiai szektor egészét, elsősorban a túlértékelt internetes cégeket.

A Bill Gates-per

Az év elején még reális esély mutatkozott a peren kívüli egyezségre, amelyben a Microsoft valami olyasmit vállalt volna, amit az előző, 1995-ös antitrösztperében egyszer már aláírt: nem használja fel a Windows operációs rendszer monopóliumát arra, hogy a szoftverpiac más szegmenseiben is versenyelőnyre tegyen szert vele. Másodszor azonban ezt már nem hitte volna el senki: túl azon, hogy ingyenes böngészőt "integrált" a Windowsba, a nagy hozzáférés és tartalomszolgáltatókat is az Internet Explorer exkluzív terjesztésére vette rá azáltal, hogy ikont adott cserébe a Windows desktopon. Az eredményt tudjuk. A rivális Netscape 1996-os 80 százalékos böngészőpiaci részesedése ma valahol 30 százalék körül lehet.

Az ügy kapcsán indult újabb antitrösztper lehetséges végkimenetelei között a Windows forráskódjának megnyitása vagy több, egymással is versengő "Baby Bill" létrehozása szerepelt. Thomas Penfield Jackson bíró első fokon minden bizonnyal a darabolás mellett fog dönteni, hiszen egy jogásztól szokatlanul egyértelmű állásfoglalásában

egyenesen "ragadozónak"

titulálta az óriásvállalatot. A per azonban itt még nem ér véget, a Microsoft előre bejelentette, hogy fellebbezni fog, az ügy tehát előbb-utóbb az amerikai legfelsőbb bíróság elé kerül. A júliusi ítélethozatal után viszont már bevezetésre kerülhetnek olyan előzetes korlátozások, amelyek szűkítik a cég mozgásterét, hiszen a per akár 2002-ig is elhúzódhat.

A befektetők gyorsabban ítélkeztek: a Microsoft-részvények árfolyama a bírói állásfoglalás napján zuhanni kezdett, és a tavaly decemberi 119 dollárral szemben ma már csak 66 dollár körül lehet megszabadulni tőlük. A pánik az egész technológiai szektorra kiterjedt, a befektetők több ezer milliárd dollárt vontak ki a részvénypiacról, a Nasdaq meghatározóan technológiai papírokat tartalmazó indexe az ötezresből a háromezres tartományba hanyatlott. Az árzuhanás legnagyobb vesztese mégsem a Microsoft, hanem a korábban minden tőzsdei rekordot túlszárnyalva gyarapodó internetes cégek, melyeknek árfolyamát inkább az irreális befektetői várakozások, semmint a cégek tényleges gazdasági mutatói tornászták magasra. Számos .com cég papírjainak értéke a névérték öt-tízszereséről a névérték alá süllyedt, és megkezdődött a régen megjósolt szelekció az online piacon. A bessz a hagyományos iparágakra is átterjedt: bár kisebb mértékben, de mindenütt csökkentek az árfolyamok.

A Microsoftot viszont még korai temetni. Bár a felperesek javaslatában az is benne foglaltatik, hogy az operációs rendszert és az alkalmazásokat fejlesztő cégek között további tíz évig nem lehet semmiféle együttműködés, pláne nem összeolvadás, továbbra is kérdés maradt, mit értünk operációs rendszer alatt. A per folyamán a Microsoft végig azzal védekezett, hogy az Internet Explorer böngészőprogram nem alkalmazás, hanem az oprendszer szerves része: beillesztése technológiai szükségszerűség, válasz az internet nyújtotta kihívásra, sőt innováció. Bill Gates a múlt héten tartott washingtoni lobbikörútja során nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a Windows következő verziója már saját fejlesztésű hangfelismerő rendszert is tartalmazni fog - ez pedig ugyanolyan érzékenyen érintheti a konkurens hangfelismerő szoftverek fejlesztőit, például az IBM-et, ahogyan a Netscape-et érintette a Windowsba integrált böngészőprogram vagy a Sunt a Java-technológia Microsoft-féle, az eredetivel szándékosan nem túl kompatibilis változatát.

Ha a kampányfinanszírozás terén is rendkívül bőkezű, így jelentős politikai támogatással rendelkező vállalatot végül valóban kettéosztják (amire 1974, az AT&T telefontársaság szétszedése óta nem volt precedens), az csupán annyit jelent, hogy az irodai programcsomagot, a böngészőt és a portált alkalmazásnak tekinti az amerikai jog - de hogy a ma még ismeretlen vagy fejlesztés alatt álló technológiák bekerülhetnek-e a Windowsba, azt csak újabb és újabb, a

végtelenségig

húzható perek

dönthetik el. A legjobb megoldást a Windows forráskódjának megnyitása jelentette volna (legalább az alkalmazásfejlesztők felé), valódi versenyhelyzetet ugyanis csak a fejlesztőknek is egyenlő esélyeket kínáló operációs rendszerek - például a Linux - teremtenek.

A Microsoft tehát inkább szimbolikus, mintsem tényleges vereséget szenvedett, amelyet a túlreagálásra hajlamos tőzsde mégis keményen megfizettetett vele: a leggazdagabb üzletemberek listáján Bill Gates első helyét - aki egymaga nagyjából 40 milliárd dollárt bukott - ősellensége, az Oracle-főnök Larry Ellison vette át. A precedensértékű ítéleten felbuzdulva több tucat cég kezdeményezett újabb pereket, még a szoftveróriás biztosítója is, nehogy vele fizettessék meg az ügyvédi költségeket. Ha a monopóliumnak nem is, a kultusznak mindenképpen vége van.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/18. (05. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...