CeBIT ´99: Adatmentôk és médiamobilok

  • J-Bone
  • 1999. április 8.

Tudomány

A március végén rendezett éves CeBIT információtechnológiai Expo a világ legnagyobb ilyen jellegû megmozdulása, a felhajtás még a rivális Las Vegas-i Comdexen is túltesz. A Hannover környéki autópályákat a kiállítás alatt reggel és este egyirányúsítják, hogy ne okozzon fennakadást a napi százezer látogató. Pedig a CeBIT ma már nem kifejezetten a Nagy Bejelentések Kiállítása, valószínûleg mi is gyorsabban túltettük volna magunkat rajta, ha a neten úszunk rá az infókra, ahelyett, hogy könyökkel törünk utat magunknak.

Az információtechnológiai ipar legfontosabb újdonságait felvonultató Expót 1970 óta minden tavasszal megrendezik. A részvétel bizonyos körökben presztízskérdéssé vált, ma már egy gyártó sem engedheti meg magának, hogy egy termék piacra dobását akár csak hetekkel halassza a CeBIT miatt. A kiállítás maga egyre intenzívebben van jelen a számítógép-hálózaton, a sajtótájékoztatókat élõben követhetjük a weben, sõt egy háromdimenziós virtuálisvalóság-modell segítségével körülnézhetünk a placcon. A hét és fél ezer kiállítónak több mint a fele német cég, és ma már többen jönnek Tajvanról, mint az Egyesült Államokból. Magyarországról 17 kiállítót regisztráltak, köztük az adatmentésrõl híres Kürt Rt. - a kovbojkalapos adatmentõk csúnyán összeégett számítógép-alkatrészekbõl készített installáció fölött riogatták a paranoiás IT-menedzsereket - és a nyelvhelyesség-ellenõrzõ szoftvereket fejlesztõ Morphologic is felvonult.

Az eredetileg a szakmai elit számára létrehozott rendezvény egyre vidámparkszerûbb külsõt ölt, ugyanis ma már jegybevételeinek jelentõs hányadát az érdeklõdõ felhasználók csengetik be a pénztárba. A hétvégi napokon a pavilonokat elöntötték a német középiskolások, egy-egy népszerûbb gyártó - például a háromdimenziós gyorsítókártyákat fejlesztõ 3Dfx - standjánál tömegbe verõdve bámulták a kivetítõket a látogatók. Az idõközben gigantikus méretûvé nõtt CeBIT-bõl kivált a CeBIT HOME, a nyár végén megrendezendõ szórakoztatóelektronikával és "háztartási informatikával" foglalkozó leányvállalkozás (a tavalyi CeBIT HOME-ról lásd: Szappanopera személyhívóra, Magyar Narancs, 1998. szeptember 3.). A cégóriások pénzfaló marketinggépezetével szembesülve megérthejük azt is, miért olyan irreálisan drágák bizonyos szoftverek és hardverek.

Az eszméletlen verseny koreográfiája nagy vonalakban a következõ: a piacvezetõ nyugati óriáscég kijön méregdrága új termékével, amely a megjelenéstõl számított három hónapon belül általában már kapható

a keleti dzsunkacégek

által leklónozott, olcsó másolat formájában, hasonló külsõvel, de féláron és kétes teljesítménnyel. Ezt bizonyítja az Apple új csodafegyvere, az iMac dizájnjának gyors elterjedése is: a türkizkék-áttetszõ külsõvel, lekerekített formákkal rendelkezõ egér, szkenner és billentyûzet már megjelent a tajvani gyártók kínálatában is. Ezek az USB interfészen keresztül felcsatolható eszközök megfelelõ szoftverrel ellátva használhatók PC-hez és Machez is, bár PC-hez furcsa módon még nem kaphatók hasonló stílusban fröccsöntött házak és monitorok. Monitorban egyébként ma már a hordozható gépekbõl kinõtt lapos asztali LCD képernyõ a sláger, a nagyobb méretû kijelzõk szerepét pedig a még mindig méregdrága, képként a falra akasztható vékony plazmaképernyõk töltik be.

Új szabványokban idén sincs hiány: itt van például az IEEE 1394 vagy Firewire, amelyet a Sony marketinganyagaiban i.LINK-ként emlegetnek. Ezzel a technológiával lehetõvé válik a digitális video valós idejû mozgatása - minõségromlás nélkül - a kamera és a számítógép között. A DV és Digital8 szabványú kézikamerák már rendelkeznek ilyen interfésszel, a számítógéphez súlyos összegbe kerülõ FireWire illesztõkártya pedig a Sony Vaio notebookszériában alapfelszerelésként szerepel, egyfajta hordozható vágóasztallá és webtévéstúdióvá változtatva a könyvnagyságú szilícium erõmûvet.

A legjelentõsebb újdonság a mobil kommunikáció és számítástechnika elõretörése: nem elég, hogy majdnem mindenki rikító színû, a legváratlanabb helyeken a lehetõ legidétlenebb hangon becsörgõ mobiltelefonokkal rohangál, a gyártók víziója szerint a drót nélküli internetkapcsolatot a tömegek számára is elérhetõvé kell tenni. A Nokia és az Ericsson fej fej mellet haladva hozták ki a WAP- (Wireless Acces Protokol) szabványon alapuló, internetesített mobilokat. Ezek határidõnaplóként, telefonregiszterként, sõt elektronikus újságként funkcionálnak. A Nokia a 7110-es modell hírszolgáltatására a CNN-nel szerzõdött.

A médiamobilok

jelenleg még megfizethetetlen árukkal csak ultrasznobok és hitelkártyákkal kitömött üzletemberek számára elérhetõk, de már látom, ahogy pár év múlva a 6-os villamoson Pistike azért nem adja át a helyét a néninek, mert éppen az IRC-n lóg a haverokkal.

A kézi- és tenyérszámítógépek piaca évente többszörösére növekszik. Ezen a területen pionírnak számít a 3COM, amelynek Palm modelljei egyre keményebb versenyben állnak a Philips, a Hewlett-Packard, a Casio és a többiek által gyártott, Microsoft Windows CE operációs rendszert használó minigépekkel. Mindennapossá váltak a színes kijelzõjû gépek, ez persze nagyobb áramfogyasztást is jelent, így serkentve az akkumulátorok fejlesztését. A miniszámítógép-mobiltelefon konvergencia érdekes hibridek kialakulásához vezetett, passziánsz került a telefonba és beépített GSM-modem a kéziszámítógépbe. Az Ericsson szerint az ideális mobil kommunikáció egy végletekig lecsupaszított funkcionalitású, infracsatolós, megbízható mobiltelefonnal és egy, az asztali számítógépen található adatokkal szinkronizálható zsebszámítógéppel oldható meg, míg a Nokia az egybeépített telefon-számítógép konstrukciók hívének tûnik.

A digitális fényképezõgépek

egyre növekvõ felbontásukkal és csökkenõ árukkal hamarosan a hagyományos és a féldigitális fotóapparát kemény konkurensévé válnak. A legújabb Casio rendelkezik egy új, szabványos infracsatlakozóval, melynek segítségével a Nokia 9110 médiatelefonon keresztül azonnal elküldhetjük a brazil tengerparton készített fényképeinket az íróasztalnál gályázó kollégáinknak. Az agyatlan e-mail-képeslapok küldözgetését és a mobil SMS-ezést kombinálva, új fegyvernem tûnt fel a láthatáron, a minden eddiginél fölöslegesebb, ezért egetverõ népszerûséggel kecsegtetõ mobil-e-mail-képeslap.

J-Bone

(rgabor [at] sved [dot] hu)

CeBIT Online

http://www.messe.de/cb99/

http://www.hannover.de/vm/

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.