CeBIT ´99: Adatmentôk és médiamobilok

  • J-Bone
  • 1999. április 8.

Tudomány

A március végén rendezett éves CeBIT információtechnológiai Expo a világ legnagyobb ilyen jellegû megmozdulása, a felhajtás még a rivális Las Vegas-i Comdexen is túltesz. A Hannover környéki autópályákat a kiállítás alatt reggel és este egyirányúsítják, hogy ne okozzon fennakadást a napi százezer látogató. Pedig a CeBIT ma már nem kifejezetten a Nagy Bejelentések Kiállítása, valószínûleg mi is gyorsabban túltettük volna magunkat rajta, ha a neten úszunk rá az infókra, ahelyett, hogy könyökkel törünk utat magunknak.

Az információtechnológiai ipar legfontosabb újdonságait felvonultató Expót 1970 óta minden tavasszal megrendezik. A részvétel bizonyos körökben presztízskérdéssé vált, ma már egy gyártó sem engedheti meg magának, hogy egy termék piacra dobását akár csak hetekkel halassza a CeBIT miatt. A kiállítás maga egyre intenzívebben van jelen a számítógép-hálózaton, a sajtótájékoztatókat élõben követhetjük a weben, sõt egy háromdimenziós virtuálisvalóság-modell segítségével körülnézhetünk a placcon. A hét és fél ezer kiállítónak több mint a fele német cég, és ma már többen jönnek Tajvanról, mint az Egyesült Államokból. Magyarországról 17 kiállítót regisztráltak, köztük az adatmentésrõl híres Kürt Rt. - a kovbojkalapos adatmentõk csúnyán összeégett számítógép-alkatrészekbõl készített installáció fölött riogatták a paranoiás IT-menedzsereket - és a nyelvhelyesség-ellenõrzõ szoftvereket fejlesztõ Morphologic is felvonult.

Az eredetileg a szakmai elit számára létrehozott rendezvény egyre vidámparkszerûbb külsõt ölt, ugyanis ma már jegybevételeinek jelentõs hányadát az érdeklõdõ felhasználók csengetik be a pénztárba. A hétvégi napokon a pavilonokat elöntötték a német középiskolások, egy-egy népszerûbb gyártó - például a háromdimenziós gyorsítókártyákat fejlesztõ 3Dfx - standjánál tömegbe verõdve bámulták a kivetítõket a látogatók. Az idõközben gigantikus méretûvé nõtt CeBIT-bõl kivált a CeBIT HOME, a nyár végén megrendezendõ szórakoztatóelektronikával és "háztartási informatikával" foglalkozó leányvállalkozás (a tavalyi CeBIT HOME-ról lásd: Szappanopera személyhívóra, Magyar Narancs, 1998. szeptember 3.). A cégóriások pénzfaló marketinggépezetével szembesülve megérthejük azt is, miért olyan irreálisan drágák bizonyos szoftverek és hardverek.

Az eszméletlen verseny koreográfiája nagy vonalakban a következõ: a piacvezetõ nyugati óriáscég kijön méregdrága új termékével, amely a megjelenéstõl számított három hónapon belül általában már kapható

a keleti dzsunkacégek

által leklónozott, olcsó másolat formájában, hasonló külsõvel, de féláron és kétes teljesítménnyel. Ezt bizonyítja az Apple új csodafegyvere, az iMac dizájnjának gyors elterjedése is: a türkizkék-áttetszõ külsõvel, lekerekített formákkal rendelkezõ egér, szkenner és billentyûzet már megjelent a tajvani gyártók kínálatában is. Ezek az USB interfészen keresztül felcsatolható eszközök megfelelõ szoftverrel ellátva használhatók PC-hez és Machez is, bár PC-hez furcsa módon még nem kaphatók hasonló stílusban fröccsöntött házak és monitorok. Monitorban egyébként ma már a hordozható gépekbõl kinõtt lapos asztali LCD képernyõ a sláger, a nagyobb méretû kijelzõk szerepét pedig a még mindig méregdrága, képként a falra akasztható vékony plazmaképernyõk töltik be.

Új szabványokban idén sincs hiány: itt van például az IEEE 1394 vagy Firewire, amelyet a Sony marketinganyagaiban i.LINK-ként emlegetnek. Ezzel a technológiával lehetõvé válik a digitális video valós idejû mozgatása - minõségromlás nélkül - a kamera és a számítógép között. A DV és Digital8 szabványú kézikamerák már rendelkeznek ilyen interfésszel, a számítógéphez súlyos összegbe kerülõ FireWire illesztõkártya pedig a Sony Vaio notebookszériában alapfelszerelésként szerepel, egyfajta hordozható vágóasztallá és webtévéstúdióvá változtatva a könyvnagyságú szilícium erõmûvet.

A legjelentõsebb újdonság a mobil kommunikáció és számítástechnika elõretörése: nem elég, hogy majdnem mindenki rikító színû, a legváratlanabb helyeken a lehetõ legidétlenebb hangon becsörgõ mobiltelefonokkal rohangál, a gyártók víziója szerint a drót nélküli internetkapcsolatot a tömegek számára is elérhetõvé kell tenni. A Nokia és az Ericsson fej fej mellet haladva hozták ki a WAP- (Wireless Acces Protokol) szabványon alapuló, internetesített mobilokat. Ezek határidõnaplóként, telefonregiszterként, sõt elektronikus újságként funkcionálnak. A Nokia a 7110-es modell hírszolgáltatására a CNN-nel szerzõdött.

A médiamobilok

jelenleg még megfizethetetlen árukkal csak ultrasznobok és hitelkártyákkal kitömött üzletemberek számára elérhetõk, de már látom, ahogy pár év múlva a 6-os villamoson Pistike azért nem adja át a helyét a néninek, mert éppen az IRC-n lóg a haverokkal.

A kézi- és tenyérszámítógépek piaca évente többszörösére növekszik. Ezen a területen pionírnak számít a 3COM, amelynek Palm modelljei egyre keményebb versenyben állnak a Philips, a Hewlett-Packard, a Casio és a többiek által gyártott, Microsoft Windows CE operációs rendszert használó minigépekkel. Mindennapossá váltak a színes kijelzõjû gépek, ez persze nagyobb áramfogyasztást is jelent, így serkentve az akkumulátorok fejlesztését. A miniszámítógép-mobiltelefon konvergencia érdekes hibridek kialakulásához vezetett, passziánsz került a telefonba és beépített GSM-modem a kéziszámítógépbe. Az Ericsson szerint az ideális mobil kommunikáció egy végletekig lecsupaszított funkcionalitású, infracsatolós, megbízható mobiltelefonnal és egy, az asztali számítógépen található adatokkal szinkronizálható zsebszámítógéppel oldható meg, míg a Nokia az egybeépített telefon-számítógép konstrukciók hívének tûnik.

A digitális fényképezõgépek

egyre növekvõ felbontásukkal és csökkenõ árukkal hamarosan a hagyományos és a féldigitális fotóapparát kemény konkurensévé válnak. A legújabb Casio rendelkezik egy új, szabványos infracsatlakozóval, melynek segítségével a Nokia 9110 médiatelefonon keresztül azonnal elküldhetjük a brazil tengerparton készített fényképeinket az íróasztalnál gályázó kollégáinknak. Az agyatlan e-mail-képeslapok küldözgetését és a mobil SMS-ezést kombinálva, új fegyvernem tûnt fel a láthatáron, a minden eddiginél fölöslegesebb, ezért egetverõ népszerûséggel kecsegtetõ mobil-e-mail-képeslap.

J-Bone

(rgabor [at] sved [dot] hu)

CeBIT Online

http://www.messe.de/cb99/

http://www.hannover.de/vm/

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.