Csináld magad! - FAB

  • Csordás Attila
  • 2005.09.01 00:00

Tudomány

Képzeljük el, hogy bármilyen használati tárgyat legyártunk magunknak. Például egy igazán jó túrabakancsot, ami egyedülálló a világon. Letöltünk a netről egy már bevált túrabakancs-specifikációt, átalakítjuk egy háromdimenziós tervezőprogram segítségével az elképzelésünk szerint, bemegyünk egy ún. FAB-laborba és elkészítjük. Ugyanezt eljátszhatjuk evőkészlettel vagy intelligens bútorral is.

Képzeljük el, hogy bármilyen használati tárgyat legyártunk magunknak. Például egy igazán jó túrabakancsot, ami egyedülálló a világon. Letöltünk a netről egy már bevált túrabakancs-specifikációt, átalakítjuk egy háromdimenziós tervezőprogram segítségével az elképzelésünk szerint, bemegyünk egy ún. FAB-laborba és elkészítjük. Ugyanezt eljátszhatjuk evőkészlettel vagy intelligens bútorral is.

Üdvözöljük az olvasót a személyi gyártás (personal fabrication, a továbbiakban FAB, ejtsd feb) kitágított fantáziájú, mégis emberléptékű világában! A FAB háromdimenziós szerkezetek, egyéni vagy közösségi használati tárgyak, művészi alkotások létrehozása önerőből, de nem egyszerűen mechanikus szerkezeteké, hanem komplett funkcionális rendszereké is, amelyek érzékelnek, logikai műveleteket végeznek, számolnak, vezérelhetők, mozgathatók, kijeleznek. A legtávolabbi cél egy olyan univerzális és személyi gyártógép (fabrikátor) megépítése, ami önmagát is képes legyártani, vagyis elhozhatja a termelői autonómia végső stádiumát.

A FAB fő guruja Neil Gershenfeld, a Massachusettsi Műegyetem Bitek és Atomok Központjának (MIT's Center for Bits and Atoms) a vezetője. Az MIT az a hely, ahol az ilyesféle ötletek születnek. Ha az ember túlzott nagyképűségben szenved, akkor érdemes eljönnie ide, ahol egy kilométer sugarú körön belül nagy valószínűséggel talál egy nála sokkal okosabb embert. Itt gyűltek ugyanis össze a világ "IQ-értelemben" vett legokosabb emberei, olyan, általában rosszul öltözködő fickók és kolleginák, akiket nyugodtan be lehet zárni egy differenciálegyenlettel vagy egy kódrészlettel egy hétre, és abból valami értelmes dolog fog kisülni. A hatékony problémaérzékenység, problémamegoldó készség és a korlátlan technológiai képzelőerő Gershenfeldnek is sajátja. Áprilisban megjelent könyve (FAB: The Coming Revolution on Your Desktop - From Personal Computers to Personal Fabrication Basic Books) a FAB-mozgalom bibliájának tekinthető.

Az ötletet a digitális, online világ elmúlt tizenvalahány évének fejleményei sugallták. A net, a nyílt forráskódú (open source) szoftvermozgalom, a Wikipedia és egyéb, közös erőfeszítéssel készült online enciklopédiák, térképek, a blogok mind olyan irányban hatnak, hogy az egyszerű fogyasztóból és alapfelhasználóból módosító, előállító, fejlesztő, sőt termelő lehet.

Letöltőből feltöltő,

aki nemcsak kap, de ad is. Innen pedig már csak egy gondolatnyira van az a lehetőség, hogy mindazok a dolgok, amelyeket megtehetünk a digitális világban, létrejöjjenek a valóságban is. Ahogy George Johnson, több tudományos ismeretterjesztő könyv szerzője megfogalmazta: "Manapság az open source szoftver korát éljük. Képzeljünk el egy világot open source hardverrel."

Gershenfeldék 1998-ban elindították az MIT-n a "Hogyan készítsünk el (gyakorlatilag) bármit" (How to make almost everything) kurzust, ami jó megoldásnak tűnik az ipar, a kézművesség és a művészi önkifejezés megosztottságának megszüntetésére. Eredetileg technikailag képzett mérnökhallgatók számára hirdették meg, de meglepő módon nagyrészt más szakokról jöttek "laikus" jelentkezők, építészek, művészek. "Megtanít a különböző típusú CAD/CAM gépek és eljárások használatára, valamint annak a technikáira, hogyan készítsünk el szó szerint majdnem mindent" - olvashatjuk a kurzus internetes ismertetőjében, ami a mérnöki tudományok, az iparművészet elemeinek egyesítése és a művészi ambíciók bátorítása révén lett több mint összevont technika-informatika-fizika órák sorozata.

Kelly Dobson például egy olyan, hátizsákszerű készüléket (Screambody) csinált beépített szenzorokkal és hangrögzítővel, amibe kedvére beleordíthat az ember, elnyeli a hangot, és kérésre visszajátssza. Az ordítozás hordozható személyes terének létrehozása helyett volt, aki kerékpárt csinált magának, egy másik diák szenzorokkal felszerelt ruhát, ami jelzi, ha valaki megsérti a személyes teret, és készült egy olyan ébresztőóra is, amit csak akkor lehet kikapcsolni, ha bizonyos sorrendben végigmarkolásszuk a rajta felvillanó kidudorodásokat.

Ezek a produktumok játékok, de elkészítésük a féléves kurzus alatt bonyolult munkafolyamat elsajátítását jelentette. Milyen tudományok és technológiák állnak a FAB hátterében? A nyersanyag (műanyag, fém, üveg, papír) kiválasztása és manipulálhatóságának ismerete az anyagtudomány, a logikai elemek programozása, a vezérelhetőség, a hardverek építése és használata az információtechnológia és a mérnöki tudományok, a formatervezés, modellezés pedig az iparművészet, építészet eredményeire és eljárásaira épül.

Gershenfeld szerint a FAB mostani stádiuma a több évtizeddel ezelőtti, sok felhasználót kiszolgáló nagy számítógépek (a mainframe-ek) állapotához hasonlít, tehát a személyi gyártógépek korszaka még a jövő zenéje.

A jelenlegi eszköztárhoz tartozik

például a mikrométeres tartományban is használható lézervágó készülék számítógép vezérelte nyomvágó áramkörök készítésére, vagy például a vízsugárvágó acél, üveg, kerámia, fém, kő megmunkálására, és a legfejlettebb marógépek, melyeket habból, viaszból készült prototípusok létrehozására használnak. A műanyagot, sőt a kerámiát és a fémeket olvadt állapotban injekciós öntő-, formázógépekbe lehet tölteni, aztán a hőmérséklet és nyomás változtatásával máris elkészíthető a kívánt alakú szilárd végtermék. Hasonló célokra használható a vákuumtechnológia vagy éppen a háromdimenziós nyomtatás, amelynek jelenleg annyiféle szabadalma van, ahány gyártója. Az egyik lézert használ polimer rétegek megkeményítésére, a másik 3D-s ragasztópisztollyal olvadt műanyagot fecskendez egy hűtőkamrába, ahol az megkeményedik, és van, amelyik a tintasugaras nyomtatófejet használva kötőfolyadékot spriccel finomszerkezetű porszemcsék közé, kialakítva ezzel a kívánt formát. A távlati cél persze az, hogy funkcionális, intelligens áramköröket, mágnest tartalmazó anyagot is képes legyen használni egy ilyen nyomtató.

Milyen típusú szoftvereket használhat most az érdeklődő egy FAB-laborban? Nos, különböző számítógéppel támogatott tervező- (CAD, computer aided design) és gyártó- (CAM, computer aided manufacturing) programokat, az építészek kedvencét. Sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy univerzális, bármit tervezni és gyártani képes CAD/CAM rendszerekig jussunk.

Ha nemcsak cipőt és étkészletet szeretnénk csinálni, hanem olyan tárgyat, amely intelligens is (pl. kommunikációra képes), akkor a következő lépés a logikai függvények, a számítógépek gondolkodási egységének programozása, érzékelő-, vezérlő-, mozgatórendszerek konstruálása. A mikroprocesszorok mellett a náluk sokkal kisebb teljesítményre képes és olcsóbb (50 centért is kapható) mikrokontrollerek programozása a kulcslépés, a jelenlegi legjobb durva nyersanyaga a gyors prototípus-készítésnek. A mikrokontroller egyetlen lapkára integrált miniszámítógép, amely a néhány utasítás elvégzésére képes processzor mellett a program- és az operatív memóriát (néhány tucat kilobájt), valamint az alapvető be- és kimeneti áramköröket is tartalmazza.

De ne gondoljuk, hogy a FAB-bel csak Bostonban foglalkoznak. Három éve a világ szegényebb részében is létrejöttek laboratóriumok. Ghánában a FAB-laborok segítségével a nap energiáját próbálták közvetlenül mechanikus munkára, lézer- helyett fokuszált vágásra és hűtésre fordítani, az elektromosság közbeiktatása nélkül. Indiai falvakban motorból háromkerekű szállítótraktort, bicikliből permetezőgépet hoztak létre - de készítettek tej- és rizsminőségmérő berendezést vagy éppen kábeltévé-hálózatot is. Mindezen példák meglepő módon azt mutatják, hogy bőség és szűkösség egy irányba konvergál az autonóm, személyi gyártás kapcsán. Gershenfeld komoly eszmetörténeti és filozófiai igazolással is előállt.

A hét szabad művészet

példájára hivatkozva azt gondolja, hogy a FAB a műveltség eredeti fogalmának újrafelfedezését jelenti, a személyes intellektuális és gazdasági szabadságot, az önkifejezés eszközeinek kifejlesztését. A hagyományos, humanista műveltségeszmény íráshoz, olvasáshoz, papírhoz és két dimenzióhoz kötött elemeivel szemben a posztdigitális műveltség komponensei a 3D-s szkennerek, szoftverek, printerek, tervezés, gépkezelés és a mikrokontroller-programozás. "Mindez olyan forradalmat eredményez, amely tartalmazza az összes eddigi forradalmat" - írja Gershenfeld a FAB várható társadalmi, kulturális, politikai hatásairól, ami persze túlzás, de az biztos, hogy csinos kis reváns lenne azért a történelmi folyamatért, melynek során a tömegtermelés az egyéneket alkotókból fogyasztókká változtatta. A FAB példa arra, hogyan válhat az öncélú fabrikálás, barkácsolás nyugdíjas mérnökök és műszerészek garázsbeli hobbijából a többség számára elérhető technológiai önkifejezési formává.

Hogyan nézne ki egy olyan társadalom, melyben mindenki önmaga első számú gyártója/termelője lenne? A termelőerők, vagyis a mindenkori technológiai és emberi kapacitás nekilódulásával a termelési viszonyok a fejük tetejére állnának. Tucatfogyasztóból egyéni termelőkké lépnénk elő, tömegpiacokra való tömegtermelés helyett tömeges és személyi testreszabásról (mass and personal customization) kellene beszélnünk. Nem lenne technokrácia. Ezeknek a folyamatoknak valószínűleg Marx és követői örülnének nagyon. A gazdasági következményein túl ugyanis a FAB által szorgalmazott technológiai mindentudás könnyen öszszepasszintható a marxi antropológiai, történetfilozófiai, humanista intenciókkal a mindenoldalúan fejlett, minden képességét kibontakoztató, új technológiák felfedezésére képes emberrel, aki a bővített újratermelés legfontosabb társadalmi alapja.

Ha FAB-eszközökkel mindent meg lehet építeni, akkor elvben arra is használhatók, hogy bármit lebontsunk alkotóelemeire, ez pedig az újrahasznosításban kulcsfontosságú lehet. Ez és a hightech eszközöknek a hagyományos ipari gépeknél kevésbé szennyező volta a környezeti tudatosságnak kedvez, és zászlójukra tűzhetik a progresszívebb zöldmozgalmak. Másfelől pedig nagyon amerikai, nagyon individualista, autonómiahívő, önellátó, önfenntartó gondolat, hogy bárki képes legyen elkészíteni gyakorlatilag bármit, amire szüksége van. Ez pedig beilleszthetőnek tűnik a kortárs amerikai neoliberális, libertárius gondolkodásmódba. Olyan vízió a FAB, amely tehát balosoknak és jobbosoknak, fiúknak és lányoknak is tetszhet.

De mi a garancia arra, hogy ami készülőben van, az nem csak a luxus forradalma lesz? Említettük, hogy szűkös körülmények között is hasznát lehetett venni a FAB-féle eszköztárnak. Mégis nagy kérdés, hogy a FAB képes-e a mindenkori technológiai avantgárd játékszeréből tömegszenvedéllyé válni. Ehhez pedig nem ártana felmérni, hogy mennyibe kerül és kik férhetnek hozzá. Néhány tízezer dollárból már felállítható egy minimál-felszereltségű FAB-labor, és ezek száma egyre nő, vagyis az esély megvan az elterjedéshez.

A FAB gondolata mögött két alapfeltevés munkál. A fejlődő technológia lehetővé teszi, hogy bármit legyártsunk magunknak, és hogy kialakulhatnak bennünk azok az új szükségletek, motivációk és képességek, amelyek révén a mérnöki tudás specializált területből közös képességgé válhat. Az első kapcsán kevesebb ok van a kételyre, a második viszont bonyolultabb, jóllehet adaptációs képességünk és a változni tudás sokszor húzott már ki minket nehéz helyzetekből. A FAB által sugallt posztdigitális műveltségeszmény, hogy legyünk a saját fizikai környezetünk alkotó mérnökei és művészei, különösen aktuális egy olyan világban, melyet egyre növekvő mértékben hat át a technológia. Szükséges a túléléshez, önállósághoz, önellátáshoz, elégséges az önkifejezéshez, egyszerre egyéni és közösségi eszköz. Nemcsak a bitek, hanem az atomok is számítanak.

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.