cyberhírek

  • .
  • 2007. március 22.

Tudomány

cyberhírek

REKORD Amióta csak mérik az átlaghőmérsékletet a Földön, nem volt ilyen enyhe a tél. A melegedési trendet jól mutatja, hogy a rekordlista második helyezettje 2004 tele, a bronzérmes pedig 1998 december-februári időszaka.

BARLANGOK Olyan barlangcsoportot fedeztek fel a Marson, amely elméletben jobb feltételeket biztosíthatna az életnek, mint a bolygó más helyei. Az Odyssey űrszonda készítette azokat a felvételeket az Arsia Mons vulkán pereméről, melyeken hét barlang is látható.

HOLDUTAZÁS Kína küldhet legközelebb embert a Holdra, a NASA vezetője szerint akár már egy évtizeden belül. A washingtoni kongresszus szerint félő, hogy az Egyesült Államok elveszíti vezető szerepét az űrkutatásban.

ALAGÚT Spanyolország és Marokkó 2008-ban kezdené el annak az alagútnak az építését, amely a Gibraltári-szoros alatt kötné össze Afrikát és Európát. A grandiózus tervhez sztármérnök adja a nevét, a marokkóiak a költségek miatt aggódnak.

SPAGETTIHÍD A Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának hallgatói zsinórban ötödször nyerték meg a spagettihíd-világbajnokságot. A 990 gramm tömegű, 1 méter fesztávolságú híd a háziversenyen 309,6 kilós, a világbajnokságon 252,7 kilós terhelés alatt tört össze.

TUDATKÜSZÖB A néző nem érzékeli, de az agy "látja" a másodperc törtrészéig a filmeken felvillantott képeket - állítja egy brit tanulmány. Ezzel cáfolja a korábbi tudományos konklúziót, amely szerint a tudatküszöb alatti reklám nem hat az emberre.

GORCSEV Letartóztatták azt a kaliforniai biológushallgatót, akit egy Nobel-díj ellopásával gyanúsítanak. A Kaliforniai Berkeley Egyetem diákja saját bevallása szerint poénból lovasította meg az intézmény büszkeségét.

ETIKAI KÓDEX Dél-Korea kormánya szeretne irányadó útmutatást adni a robotok és emberek közötti érintkezéshez, már csak azért is, hogy egyik fél se árthasson a másiknak. A most készülő Robot Ethics Charter a gyártók és felhasználók számára fekteti majd le a robotokkal való bánásmód alapvető szabályait, és a tervek szerint még az idei év végén megjelentetik - adta hírül az [origo] a BBC nyomán. Az etikai kódexet egy ötfős bizottság állítja össze, amelynek tagjai között van jövőkutató és sci-fi író is: a robotok viselkedésére vonatkozó első törvényeket elsőként az 1992-ben elhunyt Isaac Asimov alkotta meg még az 1940-es évek elején. Az ország ipari minisztériumának indoklása szerint az etikai kódexre már csak azért is szükség van, mert a robotok a közeljövőben magas intelligenciaszintre fejlődnek majd. Emellett rövid időn belül megjelennek a hétköznapi életben is: a kutatók jóslatai szerint 2018-ban már rutinszerűen végeznek műtéteket, és valamikor 2015 és 2020 között minden dél-koreai háztartásban jelen lesznek, ahol többek között az idősek ellátásában is segédkeznek majd. A szabályozás fontos kérdései közé tartozik még a robotok engedelmességének biztosítása, az általuk megszerzett adatok védelme, illetve a robotok illegális használatának megakadályozása. Európában szintén készülnek tervezetek a robotokkal kapcsolatos kihívások kezelésére. Tavaly egy brit kormányzati tanulmány arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkezendő ötven éven belül a robotok ugyanolyan jogokat követelhetnek maguknak, mint az emberek.

A YOUTUBE-RA MEGY A BBC A brit közszolgálati televízió 3 csatornát indít a videomegosztón, hogy ezzel népszerűsítse magát, teljes műsorokat viszont nem töltenek fel - adta hírül az [origo]. A BBC saját internetes híroldalán számolt be a YouTube-bal kötött megállapodásról, amelynek értelmében rövid műsorrészleteket tesznek közzé a videómegosztón. A brit közszolgálati televízió ezzel egyrészt népszerűsíteni szeretné magát a havonta több mint 70 millió felhasználó által látogatott szájton,másrészt reklámokat is futtat majd az oldalon. A videomegosztón három BBC-s csatorna indult el: a BBC nevű a cég műsorait népszerűsíti extra felvételekkel, előzetesekkel, a BBC Worldwide-ra 3-6 perces részletek kerülnek majd fel a műsorok archívumából. a BBC Newson pedig körülbelül napi harminc aktuális híradórészletet tesznek majd közzé. Az első csatorna reklámmentes lesz, a második kettőt viszont hirdetésekből finanszíroznák. A BBC News csak Nagy-Britannián kívül érhető el, ennek már létezik egy előfizetős változata is, amely a Real Networksön érhető el. A brit tévétársaság vezetői azt is kijelentették, hogy nem fogják levetetni a felhasználók által feltöltött műsorrészleteket, mivel jó reklámnak tekintik őket. Az Egyesült Államokban korábban többek közt a CBS tudta jelentősen megnövelni műsorai nézettségét úgy, hogy azokból a YouTube-on terjesztett részleteket.

EGÉSZSÉGTELEN GÉNMÓDOSÍTÁS Egy független kutatócsoport szerint vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gmo) kukoricájával etettek. A MON863 kódjelű, a kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte a forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto-termék azonnali visszahívását, valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli. A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd a francia Caen egyetemén dolgozó szakértői csoport elemezte őket. A kutatócsoport szerint a Monsanto saját adatai arra utalnak: mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A szóban forgó génmódosított kukoricafajta engedélyezése már 2003 óta heves viták tárgyát képezi: bár a tagállamok többsége ellenezte a GM növény piacra dobását, az Európai Bizottság engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.