cyberhírek

  • .
  • 2007. március 22.

Tudomány

cyberhírek

REKORD Amióta csak mérik az átlaghőmérsékletet a Földön, nem volt ilyen enyhe a tél. A melegedési trendet jól mutatja, hogy a rekordlista második helyezettje 2004 tele, a bronzérmes pedig 1998 december-februári időszaka.

BARLANGOK Olyan barlangcsoportot fedeztek fel a Marson, amely elméletben jobb feltételeket biztosíthatna az életnek, mint a bolygó más helyei. Az Odyssey űrszonda készítette azokat a felvételeket az Arsia Mons vulkán pereméről, melyeken hét barlang is látható.

HOLDUTAZÁS Kína küldhet legközelebb embert a Holdra, a NASA vezetője szerint akár már egy évtizeden belül. A washingtoni kongresszus szerint félő, hogy az Egyesült Államok elveszíti vezető szerepét az űrkutatásban.

ALAGÚT Spanyolország és Marokkó 2008-ban kezdené el annak az alagútnak az építését, amely a Gibraltári-szoros alatt kötné össze Afrikát és Európát. A grandiózus tervhez sztármérnök adja a nevét, a marokkóiak a költségek miatt aggódnak.

SPAGETTIHÍD A Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karának hallgatói zsinórban ötödször nyerték meg a spagettihíd-világbajnokságot. A 990 gramm tömegű, 1 méter fesztávolságú híd a háziversenyen 309,6 kilós, a világbajnokságon 252,7 kilós terhelés alatt tört össze.

TUDATKÜSZÖB A néző nem érzékeli, de az agy "látja" a másodperc törtrészéig a filmeken felvillantott képeket - állítja egy brit tanulmány. Ezzel cáfolja a korábbi tudományos konklúziót, amely szerint a tudatküszöb alatti reklám nem hat az emberre.

GORCSEV Letartóztatták azt a kaliforniai biológushallgatót, akit egy Nobel-díj ellopásával gyanúsítanak. A Kaliforniai Berkeley Egyetem diákja saját bevallása szerint poénból lovasította meg az intézmény büszkeségét.

ETIKAI KÓDEX Dél-Korea kormánya szeretne irányadó útmutatást adni a robotok és emberek közötti érintkezéshez, már csak azért is, hogy egyik fél se árthasson a másiknak. A most készülő Robot Ethics Charter a gyártók és felhasználók számára fekteti majd le a robotokkal való bánásmód alapvető szabályait, és a tervek szerint még az idei év végén megjelentetik - adta hírül az [origo] a BBC nyomán. Az etikai kódexet egy ötfős bizottság állítja össze, amelynek tagjai között van jövőkutató és sci-fi író is: a robotok viselkedésére vonatkozó első törvényeket elsőként az 1992-ben elhunyt Isaac Asimov alkotta meg még az 1940-es évek elején. Az ország ipari minisztériumának indoklása szerint az etikai kódexre már csak azért is szükség van, mert a robotok a közeljövőben magas intelligenciaszintre fejlődnek majd. Emellett rövid időn belül megjelennek a hétköznapi életben is: a kutatók jóslatai szerint 2018-ban már rutinszerűen végeznek műtéteket, és valamikor 2015 és 2020 között minden dél-koreai háztartásban jelen lesznek, ahol többek között az idősek ellátásában is segédkeznek majd. A szabályozás fontos kérdései közé tartozik még a robotok engedelmességének biztosítása, az általuk megszerzett adatok védelme, illetve a robotok illegális használatának megakadályozása. Európában szintén készülnek tervezetek a robotokkal kapcsolatos kihívások kezelésére. Tavaly egy brit kormányzati tanulmány arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkezendő ötven éven belül a robotok ugyanolyan jogokat követelhetnek maguknak, mint az emberek.

A YOUTUBE-RA MEGY A BBC A brit közszolgálati televízió 3 csatornát indít a videomegosztón, hogy ezzel népszerűsítse magát, teljes műsorokat viszont nem töltenek fel - adta hírül az [origo]. A BBC saját internetes híroldalán számolt be a YouTube-bal kötött megállapodásról, amelynek értelmében rövid műsorrészleteket tesznek közzé a videómegosztón. A brit közszolgálati televízió ezzel egyrészt népszerűsíteni szeretné magát a havonta több mint 70 millió felhasználó által látogatott szájton,másrészt reklámokat is futtat majd az oldalon. A videomegosztón három BBC-s csatorna indult el: a BBC nevű a cég műsorait népszerűsíti extra felvételekkel, előzetesekkel, a BBC Worldwide-ra 3-6 perces részletek kerülnek majd fel a műsorok archívumából. a BBC Newson pedig körülbelül napi harminc aktuális híradórészletet tesznek majd közzé. Az első csatorna reklámmentes lesz, a második kettőt viszont hirdetésekből finanszíroznák. A BBC News csak Nagy-Britannián kívül érhető el, ennek már létezik egy előfizetős változata is, amely a Real Networksön érhető el. A brit tévétársaság vezetői azt is kijelentették, hogy nem fogják levetetni a felhasználók által feltöltött műsorrészleteket, mivel jó reklámnak tekintik őket. Az Egyesült Államokban korábban többek közt a CBS tudta jelentősen megnövelni műsorai nézettségét úgy, hogy azokból a YouTube-on terjesztett részleteket.

EGÉSZSÉGTELEN GÉNMÓDOSÍTÁS Egy független kutatócsoport szerint vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gmo) kukoricájával etettek. A MON863 kódjelű, a kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte a forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto-termék azonnali visszahívását, valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli. A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd a francia Caen egyetemén dolgozó szakértői csoport elemezte őket. A kutatócsoport szerint a Monsanto saját adatai arra utalnak: mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A szóban forgó génmódosított kukoricafajta engedélyezése már 2003 óta heves viták tárgyát képezi: bár a tagállamok többsége ellenezte a GM növény piacra dobását, az Európai Bizottság engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.