cyberhírek

  • .
  • 2007. július 5.

Tudomány

cyberhírek

ÁLLAMPOLGÁRI ENGEDETLENSÉG Nem hajlandó Windowszal adózni a BlackPanther nevű Linux-disztribúció hazai kiadója: mivel csak Windowszal tölthetné ki elektronikus adóbevallását, inkább nem küld semmit az APEH-nek. Ügyvédje az Alkotmánybírósághoz és az adatvédelmi biztoshoz fordult.

EBAY-KOMMANDÓ A csalók feltűnően nagy része érkezik Romániából a legnagyobb internetes aukciósházba. Az eBay speciális kommandót küldött Bukarestbe, a jogászokból és IT-specialistákból álló csoport a cyberbűnözők és a bűnüldözők közötti technológiai-tudásbéli szakadékot próbálta áthidalni.

MESTERSÉGES BÕR Sebgyógyításhoz használható, fibrinből és fibroplasztból képzett szintetikus bőrt fejlesztett ki egy angol biotechnológiai cég. A kutatók reményei szerint a mesterséges bőr a bőrátültetések alternatívája lehet.

ÓRIÁSPINGVIN Két, mára már kipusztult pingvinfaj maradványait tárták fel Peru déli részén. Egyikük, az Icadyptes salasi magassága a 1,5 métert is elérhette, és hosszú, szigonyszerű csőre volt. A másik faj nem volt nagyobb egy ma élő császárpingvinnél.

ALTRUIZMUS Bár az önzetlen viselkedést alapvetően emberi jellemzőnek tartják, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársai által a Ngamba-szigeti csimpánzrezervátumban elvégzett kísérletek azt bizonyították, hogy bizonyos körülmények között a csimpánzok is tudatosan és a jutalom reménye nélkül segítenek.

MÚMIA Zahi Havasz, Egyiptom főrégésze bejelentette: sikerült azonosítani Hatsepszut egyiptomi királynő múmiáját. A maradványt 1903-ban fedezték fel a Királyok Völgyében, de csak két hónappal ezelőtt szállították át a Kairói Múzeumba, ahol egy őrlőfog alapján azonosították.

SZIMULÁLT BECSAPÓDÁS A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) összeomlását minden korábbinál részletesebben modellező számítógépes szimuláció megerősítette: saját súlyuk alatt rogytak össze az ikertornyok 2001. szeptember 11-én. A felhőkarcolók pusztulását a repülőgépek üzemanyagának felrobbanása okozta: a 10 ezer gallon üzemanyag lángra lobbanása nyomán mintha forró kard szelte volna át a fő tartóoszlopokat, ami után már csak idő kérdése volt a tornyok összeomlása. A Purdue Egyetem kutatói elkészítették a Boeing 767-es személyszállító repülőgép lehető legrészletesebb számítógépes modelljét, majd az északi torony legfelső 20 emeletét. Ezután nagy teljesítményű, 16 processzoros számítógépekkel hónapokon keresztül modellezték a becsapódás hatásait. A szimuláció során kiderült: függetlenül attól, hogy a behatoló repülőgépek mennyi tartóelemet vágtak szét, a keletkező hő mindenképpen annyira meglágyította volna a központi tartószerkezetet, hogy az épület összeomlott volna. A vizsgálat végkövetkeztetése szerint az ilyesfajta épületeket tervező mérnökök nem készülhetnek fel egy ekkora tragédia elhárítására.

ELSIVATAGOSODÁSTÓL TART AZ ENSZ Huszonöt ország 200 szakértőjének jelentése szerint, ha nem reagálunk időben, a következő tíz évben közel 50 millióan kényszerülhetnek lakóhelyük elhagyására - adta hírül az Index. Az elsivatagosodás fogalma nem a már meglévő sivatagok terjedésére utal, hanem arra, hogy a száraz területek romlásával újabb sivatagok alakulnak ki. Ehhez a folyamathoz az emberi tevékenységek, mint a gazdálkodás és a legeltetés jelentősen hozzájárulnak. Az Egyesült Nemzetek Egyetemének 46 oldalas tanulmánya szerint ez napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívása, globális méretű krízis, ami elsősorban a szubszaharai Afrikát és Közép-Ázsiát veszélyezteti. A jelentés egyenesen azt állítja, hogy a Föld népességének egyharmada, vagyis közel 2 milliárd ember potenciális áldozata a jelenségnek. A túllegeltetés és a nem fenntartható öntözési rendszerek mellett a klímaváltozás is tovább rontja a helyzetet. A jelentés arra ösztönzi a kormányokat, hogy támogassák az érintett területek lakóinak alternatív megélhetési lehetőségeit a hagyományos műveléshez képest. Ilyen lehetőség lehet a helyieknek munkát biztosító ökoturizmus és a halfarmok fenntartása is, amire van már példa Izraelben, Pakisztánban és Egyiptomban is. Kína a Nagy Zöld Fal projekt keretében több száz kilométer hosszan telepített fákat a veszélyeztetett területekre, hogy így gátolja meg a talaj leépülését.

ELVISELHETETLEN LESZ A NYÁR Nyáron rövidesen izzani fog a Földközi-tenger medencéje. Kaliforniai kutatók számítógépes modellezéssel arra a következtetésre jutottak, hogy a Földközi-tenger térségében és általában Európa déli részén a legmagasabb hőmérsékleti értékek 2100-ig 4-7 fokkal emelkednek. Még ennél is nagyobb, mintegy 8,5 Celsius-fokos emelkedéssel kell számolnia Franciaországnak. A veszélyesen forró napok száma a térségben 200-500 százalékkal növekszik, így például Párizsban 49 ilyen nap lesz évente. A görög fővárosban és a spanyolországi Valenciában egyaránt 48, az izraeli Tel-Avivban 55 hőségnapra számíthatnak. A portugál, a spanyol és dél-olaszországi tengerpartokon, valamint a keleti és déli mediterrán területeken átlagosan 40 napon át várható veszélyes forróság.

TARTALOMSZÛRÉS A FÁJLCSERÉLÕKÖN Az ellenük folyó amerikai perek miatt tartalomszűrésbe kezd a TorrentSpy és az ISOHunt, amelyek mindeddig a világ legnépszerűbb bittorrent-keresői közé tartoztak - adta hírül az [origo] a zeropaid.com nyomán. A szájtokon automatizált technológiával teszik elérhetetlenné az illegális tartalmakat. A két szájt a FileRights nevű rendszert használja majd a jogsértő tartalmak kiszűrésére, amely a jogtulajdonosok által összeállított közös adatbázis alapján teszi őket elérhetetlenné. A két oldal esetében a tartalmak fizikai eltávolítására nincs szükség, mivel csak keresőként működnek: a bittorrent fájlcserélőt használó felhasználóknak mutatnak utat az egymás között megosztott állományokhoz. A torrentkeresők ellen jelenleg is eljárás folyik az Egyesült Államokban, korábban szóba jött az is, hogy a két keresőt elérhetetlenné teszik az amerikai felhasználók számára, a TorrentSpyt pedig arra is kötelezi egy korábbi bírói ítélet, hogy monitorozza a felhasználók tevékenységét az oldalon. A tartalomszűrés miatt a két webhely minden bizonnyal elveszíti felhasználói bázisának nagy részét.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.