Interjú

„Egyáltalán miért használunk gázt?”

Bart István klímapolitikai szakértő

Tudomány

Napozószékek a Titanicon címen jelent meg a Park Kiadónál új könyve, amelyben nem csupán korunk égető klímapolitikai kérdéseiről, de az antropogén éghajlatváltozás tudományos hátteréről és a puszta alarmizmuson túlmutató megoldásokról is szó esik.

Magyar Narancs: Könyve megírását részben az inspirálta, hogy nagyon sok előadást tart laikusoknak. Mennyire fogadja el a tudomány tényeit a közönség?

Bart István: Alapvetően jók a tapasztalataim. Nem nagyon emlékszem olyan esetre, amikor arról kellett vitatkozni, hogy nincs is klímaváltozás, vagy hogy az egészet a marslakók okozzák. A klímával kapcsolatos kérdések tényleg mindenkit érintenek, és aki egy kicsit is érdeklődik világunk, illetve a jövő iránt, az tudni szeretne erről.

MN: Ez a nyitottság és érdeklődés annak is szól, hogy nálunk nem vált olyan politikailag megosztó témává a klímaváltozás, mint mondjuk az Egyesült Államokban, vagy még pár kelet-európai országban is?

BI: Magyarország helyzete teljesen más, mint Amerikáé, vagy akár más kelet-európai országoké. A mi nehéziparunk jóval kisebb mondjuk Csehországéhoz képest. Az energiatermelésünkben kicsi a szén aránya, mondjuk Lengyelországhoz képest, ahol az áram felét még mindig szénből állítják elő, nálunk az egyetlen megmaradt szenes erőmű, a mátrai, az összes megtermelt áram mindössze 6 százalékát adja. Lengyelországban nyolcvanezer bányász van, nálunk néhány ezer. Magyarországon nincsenek olyan politikailag is megszerveződő társadalmi csoportok, amelyeknek az egzisztenciája közvetlenül függ attól, hogy elfogadjuk-e a klímaváltozás tényét vagy sem.

MN: Az érdekszempontú megközelítés jól látható Lengyelországban, az Egyesült Államokban viszont hitkérdés: nagy a klímaváltozást világnézeti alapon elutasítók aránya, és most az ő képviselőik vannak hatalmon.

BI: Nagyon sok érdek játszik ott is. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb földgázexportőre és a harmadik legnagyobb kőolajexportőre. Működik egy érzelmi tényező is, például Amerikára vonatkoztatva: ha elfogadod, hogy a klímaváltozás tragédia, és ezt a túlméretezett fogyasztással, benne az energiafogyasztással járó szén-dioxid-kibocsátás okozza, akkor még az európaiak is jó okkal mutogathatnak az amerikaiakra mint fő szennyezőkre. Az amerikaiak viszont nem tudják másra tolni a felelősséget. Jobb híján Kínát okolják; és tényleg igaz, hogy Kína összességében több kibocsátásért felel, mint az Egyesült Államok, de egy főre vetítve a kínai kibocsátás feleakkora, mint az amerikai. Amerikában nyilvánvalóbb, hogy azt az energiaintenzív életmódot nagyon nehéz „kizöldíteni”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.