Az onkodiabetológia születése

Egyben látni a betegséget  

Tudomány

Összefüggés van az elhízás, a diabétesz és a daganatos betegségek között. 2021-es orvosi közleményében egy gyulai főorvos, Bánhegyi Róbert írta le először az ezzel foglalkozó új irány ma már bevett nevét, az onkodiabetológia szót.

Csaknem negyedszázados kutatás, elemzés és publikáció vezetett a 2001-es első felismeréstől 2024 végére addig, hogy egy az ország perifériáján dolgozó gyulai orvos szándékosan túlozva azt mondja a Narancsnak, hogy „az onkodiabetológia ma egy új belgyógyászat”. 2001-ben az előző évben végzett orvost, Bánhegyi Róbertet arra kérte akkori főnöke, Martyin Tibor, hogy nézze meg, hányan szenvednek cukorbetegségben is a fertőző betegek közül.

„Minden ezzel indult, szóba sem került a rákbetegség” – idézi föl Bánhegyi. Akkor már köztudott volt, hogy a fertőző betegségek és a diabétesz között van összefüggés, mert az utóbbi gyengíti az immunrendszert. A cél az volt, hogy ezt a megállapítást a gyulai infektológiai osztály is erősítse meg a saját tapasztalata alapján. A rezidens orvos elkezdte a kór- és lázlapok alapján strigulázni, hogy a fertőző betegek közül ki diabéteszes, s egy idő után feltűnt, hogy a cukorbetegek között több a daganatos beteg is. Bár a kutatás nem erre irányult, ez felkeltette Bánhegyi érdeklődését. Újrakezdte az adatgyűjtést, de már nemcsak azt figyelte, hogy a fertőző betegek közül ki cukros, hanem azt is, ki rákos. Az összefüggés egyre nyilvánvalóbbá vált a számára, de, mint most lapunknak mondja, akkor még „megelégedtem annyival, hogy van itt valami kapcsolat, amit egy 2002-es tudományos előadásban egy szűkebb szakmai közönség elé tártam, az akkori nevén a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban. Nagy felhördülést és érdeklődést mindez nem váltott ki. Hangsúlyozom, itt az infektológiai osztály képviseletében a fertőző betegségek felől közelítettem a problémát, de megemlítettem a rákbetegség gyakoribb előfordulását is”.

Felismerések

A kórházi előadásból nem született publikáció, de a vizsgálódást nem hagyta abba a gyulai orvos, főleg, hogy a cukor- és a daganatos betegség együttes jelenlétét többször tapasztalta. A kórház onkológiai központjában dolgozott, amikor egy májrákos betegnél állapított meg cukorbetegséget. Ebben az esetben a daganatos betegség alapján feltételezte, hogy diabéteszes lehet az illető. 2004-ben, immár az onkológián dolgozva, „fordítva” is megvizsgálta az összefüggést, vagyis hogy az ott kezelt daganatos betegek között milyen arányban vannak a cukorbetegek, és kijött ugyanaz a korreláció, amit korábban a diabétesz felől nézve állapított meg a fertőző osztályon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.