Az onkodiabetológia születése

Egyben látni a betegséget  

Tudomány

Összefüggés van az elhízás, a diabétesz és a daganatos betegségek között. 2021-es orvosi közleményében egy gyulai főorvos, Bánhegyi Róbert írta le először az ezzel foglalkozó új irány ma már bevett nevét, az onkodiabetológia szót.

Csaknem negyedszázados kutatás, elemzés és publikáció vezetett a 2001-es első felismeréstől 2024 végére addig, hogy egy az ország perifériáján dolgozó gyulai orvos szándékosan túlozva azt mondja a Narancsnak, hogy „az onkodiabetológia ma egy új belgyógyászat”. 2001-ben az előző évben végzett orvost, Bánhegyi Róbertet arra kérte akkori főnöke, Martyin Tibor, hogy nézze meg, hányan szenvednek cukorbetegségben is a fertőző betegek közül.

„Minden ezzel indult, szóba sem került a rákbetegség” – idézi föl Bánhegyi. Akkor már köztudott volt, hogy a fertőző betegségek és a diabétesz között van összefüggés, mert az utóbbi gyengíti az immunrendszert. A cél az volt, hogy ezt a megállapítást a gyulai infektológiai osztály is erősítse meg a saját tapasztalata alapján. A rezidens orvos elkezdte a kór- és lázlapok alapján strigulázni, hogy a fertőző betegek közül ki diabéteszes, s egy idő után feltűnt, hogy a cukorbetegek között több a daganatos beteg is. Bár a kutatás nem erre irányult, ez felkeltette Bánhegyi érdeklődését. Újrakezdte az adatgyűjtést, de már nemcsak azt figyelte, hogy a fertőző betegek közül ki cukros, hanem azt is, ki rákos. Az összefüggés egyre nyilvánvalóbbá vált a számára, de, mint most lapunknak mondja, akkor még „megelégedtem annyival, hogy van itt valami kapcsolat, amit egy 2002-es tudományos előadásban egy szűkebb szakmai közönség elé tártam, az akkori nevén a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban. Nagy felhördülést és érdeklődést mindez nem váltott ki. Hangsúlyozom, itt az infektológiai osztály képviseletében a fertőző betegségek felől közelítettem a problémát, de megemlítettem a rákbetegség gyakoribb előfordulását is”.

Felismerések

A kórházi előadásból nem született publikáció, de a vizsgálódást nem hagyta abba a gyulai orvos, főleg, hogy a cukor- és a daganatos betegség együttes jelenlétét többször tapasztalta. A kórház onkológiai központjában dolgozott, amikor egy májrákos betegnél állapított meg cukorbetegséget. Ebben az esetben a daganatos betegség alapján feltételezte, hogy diabéteszes lehet az illető. 2004-ben, immár az onkológián dolgozva, „fordítva” is megvizsgálta az összefüggést, vagyis hogy az ott kezelt daganatos betegek között milyen arányban vannak a cukorbetegek, és kijött ugyanaz a korreláció, amit korábban a diabétesz felől nézve állapított meg a fertőző osztályon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.