Az onkodiabetológia születése

Egyben látni a betegséget  

Tudomány

Összefüggés van az elhízás, a diabétesz és a daganatos betegségek között. 2021-es orvosi közleményében egy gyulai főorvos, Bánhegyi Róbert írta le először az ezzel foglalkozó új irány ma már bevett nevét, az onkodiabetológia szót.

Csaknem negyedszázados kutatás, elemzés és publikáció vezetett a 2001-es első felismeréstől 2024 végére addig, hogy egy az ország perifériáján dolgozó gyulai orvos szándékosan túlozva azt mondja a Narancsnak, hogy „az onkodiabetológia ma egy új belgyógyászat”. 2001-ben az előző évben végzett orvost, Bánhegyi Róbertet arra kérte akkori főnöke, Martyin Tibor, hogy nézze meg, hányan szenvednek cukorbetegségben is a fertőző betegek közül.

„Minden ezzel indult, szóba sem került a rákbetegség” – idézi föl Bánhegyi. Akkor már köztudott volt, hogy a fertőző betegségek és a diabétesz között van összefüggés, mert az utóbbi gyengíti az immunrendszert. A cél az volt, hogy ezt a megállapítást a gyulai infektológiai osztály is erősítse meg a saját tapasztalata alapján. A rezidens orvos elkezdte a kór- és lázlapok alapján strigulázni, hogy a fertőző betegek közül ki diabéteszes, s egy idő után feltűnt, hogy a cukorbetegek között több a daganatos beteg is. Bár a kutatás nem erre irányult, ez felkeltette Bánhegyi érdeklődését. Újrakezdte az adatgyűjtést, de már nemcsak azt figyelte, hogy a fertőző betegek közül ki cukros, hanem azt is, ki rákos. Az összefüggés egyre nyilvánvalóbbá vált a számára, de, mint most lapunknak mondja, akkor még „megelégedtem annyival, hogy van itt valami kapcsolat, amit egy 2002-es tudományos előadásban egy szűkebb szakmai közönség elé tártam, az akkori nevén a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban. Nagy felhördülést és érdeklődést mindez nem váltott ki. Hangsúlyozom, itt az infektológiai osztály képviseletében a fertőző betegségek felől közelítettem a problémát, de megemlítettem a rákbetegség gyakoribb előfordulását is”.

Felismerések

A kórházi előadásból nem született publikáció, de a vizsgálódást nem hagyta abba a gyulai orvos, főleg, hogy a cukor- és a daganatos betegség együttes jelenlétét többször tapasztalta. A kórház onkológiai központjában dolgozott, amikor egy májrákos betegnél állapított meg cukorbetegséget. Ebben az esetben a daganatos betegség alapján feltételezte, hogy diabéteszes lehet az illető. 2004-ben, immár az onkológián dolgozva, „fordítva” is megvizsgálta az összefüggést, vagyis hogy az ott kezelt daganatos betegek között milyen arányban vannak a cukorbetegek, és kijött ugyanaz a korreláció, amit korábban a diabétesz felől nézve állapított meg a fertőző osztályon.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.