Egy elborzasztó terápia kétes karrierje

Elment az eszük

Tudomány

Egykor még Nobel-díjat is adtak egy olyan agyi beavatkozás kifejlesztéséért, amelyről ma már legszívesebben tudni sem szeretne a tudományos világ. A lobotómia csupán egy volt a 20. század erőszakos emberjobbító kísérletei közül.

Már a maga idejében is erősen megkérdőjelezhető döntést hozott 1949-ben a Nobel-díj-bizottság, amikor az orvosi és élettani díjat megosztva ítélte oda Walter Rudolf Hess svájci fiziológusnak (aki inkább megérdemelte) és egy portugál neurológusnak, bizonyos António Caetano de Abreu Freire Egas Moniznak. Doktor Moniz hivatalos méltatásában a leukotómiának nevezett eljárás bizonyos pszichózisok kezelésében mutatott terápiás értékének felfedezéséről esik szó. Az eljárást idővel inkább lobotómiaként emlegették, ennek kidolgozásában és elterjesztésében játszott úttörő szerepet a portugál doktor. Moniz jó ideig csupán aktivitása egyik terepeként tekintett a tudományra: az elkötelezett republikánus és szabadkőműves hírében álló kutatót 1900-ban, 26 évesen a portugál parlament tagjává választották, az I. világháború alatt előbb az antant oldalán álló Portugália madridi nagyköveteként szolgált, majd 1917-től ő lett az ország külügyminisztere, s ebbéli minőségében vezette a portugál küldöttséget az 1919-es versailles-i béketárgyalásokon.

A politikával végül 1926-ban hagyott fel (amikor az ország elindult a később António Salazar nevéhez kapcsolt diktatúra kiépülése felé), és ezt követően minden figyelme a tudományos kutatás felé fordult. Úttörő jelentőségű munkát végzett az agyi angiográfia (azaz az agyi erek vizsgálatát szolgáló eljárások) kifejlesztésében, az általa alkalmazott radiokontrasztos (sugárzó folyadékkal végzett) metódus segítségével először sikerült valóban láthatóvá tenni agyi területeket. Munkásságának ez a része inkább megérdemelte volna az elismerést (habár a korai, stroncium- és lítium-bromid agyi befecskendezésével folytatott kísérleteit nem mindenki élte túl), de ekkor még hiába jelölték a díjra, azt rendre más kapta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.