Egy elborzasztó terápia kétes karrierje

Elment az eszük

Tudomány

Egykor még Nobel-díjat is adtak egy olyan agyi beavatkozás kifejlesztéséért, amelyről ma már legszívesebben tudni sem szeretne a tudományos világ. A lobotómia csupán egy volt a 20. század erőszakos emberjobbító kísérletei közül.

Már a maga idejében is erősen megkérdőjelezhető döntést hozott 1949-ben a Nobel-díj-bizottság, amikor az orvosi és élettani díjat megosztva ítélte oda Walter Rudolf Hess svájci fiziológusnak (aki inkább megérdemelte) és egy portugál neurológusnak, bizonyos António Caetano de Abreu Freire Egas Moniznak. Doktor Moniz hivatalos méltatásában a leukotómiának nevezett eljárás bizonyos pszichózisok kezelésében mutatott terápiás értékének felfedezéséről esik szó. Az eljárást idővel inkább lobotómiaként emlegették, ennek kidolgozásában és elterjesztésében játszott úttörő szerepet a portugál doktor. Moniz jó ideig csupán aktivitása egyik terepeként tekintett a tudományra: az elkötelezett republikánus és szabadkőműves hírében álló kutatót 1900-ban, 26 évesen a portugál parlament tagjává választották, az I. világháború alatt előbb az antant oldalán álló Portugália madridi nagyköveteként szolgált, majd 1917-től ő lett az ország külügyminisztere, s ebbéli minőségében vezette a portugál küldöttséget az 1919-es versailles-i béketárgyalásokon.

A politikával végül 1926-ban hagyott fel (amikor az ország elindult a később António Salazar nevéhez kapcsolt diktatúra kiépülése felé), és ezt követően minden figyelme a tudományos kutatás felé fordult. Úttörő jelentőségű munkát végzett az agyi angiográfia (azaz az agyi erek vizsgálatát szolgáló eljárások) kifejlesztésében, az általa alkalmazott radiokontrasztos (sugárzó folyadékkal végzett) metódus segítségével először sikerült valóban láthatóvá tenni agyi területeket. Munkásságának ez a része inkább megérdemelte volna az elismerést (habár a korai, stroncium- és lítium-bromid agyi befecskendezésével folytatott kísérleteit nem mindenki élte túl), de ekkor még hiába jelölték a díjra, azt rendre más kapta.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.