élővízben fürdeni: Bátrak sportja

  • Szilágyi László
  • 2000. július 20.

Tudomány

Ha választani kell egy agyonklórozott betonteknő és egy természetesnek tűnő folyó között, atavisztikus ösztöneinktől hajtva inkább az utóbbit választjuk. A baj az, hogy kevés olyan felszíni vízfolyás van, ahol teljesen ki lehet zárni az undok fertőzések veszélyét, mert rengeteg tisztítatlan szennyvizet juttatunk a vizekbe. A közegészségügyi hatóságoknak se pénzük, se idejük mindig mindenhol mérni a vízminőséget, csatornázásra meg ritkán akad pénz, ezért legtöbb helyen inkább megtiltják a fürdést.
Ha választani kell egy agyonklórozott betonteknő és egy természetesnek tűnő folyó között, atavisztikus ösztöneinktől hajtva inkább az utóbbit választjuk. A baj az, hogy kevés olyan felszíni vízfolyás van, ahol teljesen ki lehet zárni az undok fertőzések veszélyét, mert rengeteg tisztítatlan szennyvizet juttatunk a vizekbe. A közegészségügyi hatóságoknak se pénzük, se idejük mindig mindenhol mérni a vízminőséget, csatornázásra meg ritkán akad pénz, ezért legtöbb helyen inkább megtiltják a fürdést.

Folyóvizeink 95 százaléka az ország területén kívülről származik, aggasztóan ki vagyunk tehát szolgáltatva a szomszédos országokban zajló vízhasználatnak, erre idén adódott is goromba példa a Tiszán. Persze szennyezésért nem kell a szomszédba mennünk, Magyarországon közel 57 ezer szennyvízkibocsátó van, állítja a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja (www.ktm.hu). Az élővizek minőségét rendszeresen ellenőrzik a környezetvédelmi felügyelőségek (és mikrobiológiai szempontból az ÁNTSZ-ek) az ún. törzshálózati pontokon, az eredményeket egy országos adatbankba továbbítják, ahol az adatokat évente értékelik egy vaskos kiadványban. A közegészségügyi hatóság olyan helyeken is mér, ahol felmerül a folyóvízi fürdés lehetősége, de ezeken a helyeken már jóval ritkábban. Ha szennyezett, fürdésre alkalmatlan a víz, az illetékes jegyző kiteteti a "Fürdeni tilos!" táblát, és onnantól büntethető, aki mégis.

Vizeinkre a tisztítatlan szennyvizek hatásai a legártalmasabbak. Azontúl, hogy büdös és zavaros lesz tőle a folyó, a sok nitrogén és foszfor miatt elszaporodnak a mikroszkopikus moszatok és egyéb növényi szervezetek. A rengeteg szerves anyag miatt kritikusan lecsökkenhet a víz oldottoxigén-tartalma, és ez az élővilág számára végzetes is lehet. Számunkra pedig a fekáliában lévő kórokozók jelenthetnek gondot.

A főváros szennyvizeinek csak körülbelül 30 százalékát tisztítják meg biológiailag, a többi némi mechanikai szűrés után ömlik a Dunába, így a kékből leírhatatlan színűvé vált folyó csak Dunaújváros alatt tér magához a szervesanyag-sokktól. Az a csoda, hogy magához tér egyáltalán: ez is csak nagy vízhozamának és jó oxigénháztartásának köszönhető.

Túlfeszített tükör

A múlt században még itták a Duna vizét, ma már úszni se lehet benne. Magyarországon a folyó bakteriológiai szempontból mindenhol IV-V. osztályú (az I. a legjobb, az V. a legrosszabb, tehát nem lehetünk különösebben büszkék). Ez évek óta nem változik, így például a Nagy-Duna Pest megyei és fővárosi szakaszán nincs olyan hely, ahol engedélyezve lenne a fürdés, sőt még egy rendőrségi állásfoglalás is van, hogy a budapesti partvonalon mindenhol veszélyes a lubickolást. A Pest megyei szakaszon is hasonló a helyzet, kivétel a Ráckevei Duna-ág, ahol öt helyen is lehet úszni, ezeket a helyeket az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi. Ez az egyetlen hely a Dunán, ahol a szakemberek szerint számottevő vízminőség-javulás tapasztalható.

A Tisza sokkal jobb minőségű vizet szállít, ha éppen nem jön cián és nehézfém. A Szolnok Megyei ÁNTSZ munkatársa a középső szakaszon talán csak egy helyet említett - az Alcsi-szigeti holtágat -, ahol előfordulhatnak vízvirágzások. Ilyenkor nem a tiszavirág nevű kérészek nászrepülnek, hanem bizonyos kékalgák szaporodnak el, és egy allergiát okozó toxint termelnek. Egyébként rendszeresek a mérések, még a Német Autóklub is intenzíven érdeklődik a ciánszennyezés hatásai felől, mert ha nincs cián, akkor ezt a bedekkerükben publikálják, és akkor dőlnek a német turisták. És nincs cián.

A Balaton sokat tisztult, hála a csatornázásnak és a Kis-Balaton nádasrendszerének, de foszforterhelése még mindig jelentős, ennek következtében nyáron gyakran előfordul az algatúlszaporodás. A szennyezés forrása (a fekálián kívül) a csapadék által a mezőgazdasági területekről bemosódott talaj. A Keszthelyi-medencében a legrosszabb a helyzet, kelet felé haladva a szennyezettség csökken. A tó nyílt vízi része ma is ivóvíz minőségű, nem is igazi környezetvédelmi miniszter, aki ezt nem mutatta be még a Híradóban.

Saját vizét issza vissza

Legnagyobb a kockázat, ha lenyeljük a szennyezett vizet. Épeszű ember ilyet nem tesz manapság, de a gyerekeknél akarva-akaratlanul előfordul. Már 50 milliliter baktériumokat tartalmazó folyóvíz betegséget okozhat - állítja dr. Némedi László, a Fővárosi ÁNTSZ osztályvezetője. Ezek lehetnek vírusbetegségek, baktériumfertőzések hasmenéssel és hányással, de benyalhatunk mindenféle parazitalárvákat is: bélférgeket, ostoros véglényeket. Öblögetni sem érdemes (vízi sportolók szoktak!), mert mindenféle nyálkahártya- és bőrfertőzést is lehet így szerezni, és a szar bőven tartalmazhat gennykeltő baktériumokat. Szalmonellát is kaphatunk, bár egyszerűbb az üzemi konyhán vagy a kacsatojásból főzött fagyiból beszerezni, ha valakinek mindenképp ez a hobbija.

Márpedig Budapesten szinte minden minta szalmonellapozitív. Kéthetente mérnek bizonyos pontokon, és az emberi bélsárban éldegélő baktériumok (coliformok, streptococcusok) teljes sorozata kimutatható a vízből. Szerencse, hogy ezek csak ott (tudniillik a szarban) érzik jól magukat, így viszonylag hamar elpusztulnak a folyóban. Minél kisebb egy vízfolyás vízhozama és sebessége, és minél nagyobb a hőmérséklete, annál nagyobb a szennyvíz okozta baj és így a fertőzésveszély.

Zavarosban pecázók

Nem vagyok finnyás típus, de mindig megrökönyödve nézem, ha bizonyos embertársaim a szennyvízkifolyók mellett gubbasztanak órákig, horgászatot mímelve a húgypermetben. A jelenség felszínes magyarázata lehet, hogy a halak szívesen eszegetnek a kiömlő fekália ínyencségeiből, tehát ide telepszenek a horgászok (de a sirályok is), mert kifejezetten szeretnek halat fogni. Ezen hobbistáknak csak bizonyos részhalmaza eszi meg, amit fogott, a többiek a szomszédnak ajándékozzák. A szakemberek szerint ha a szomszéd felesége "rendesen" elkészíti a zsákmányt, akkor nem történhet baj, mert a főzés-sütés folyamán elpusztulnak a kórokozó szervezetek.

Amerikában mindenesetre (ahol minden lehetséges) külön élővízi határérték van az úszásra, és külön a vízi sportokra alkalmas vizekre, mert az első esetben előfordulhat, hogy nyelünk egy keveset, míg a második esetben csak bőrkontaktusról lehet szó. Nálunk ez nincs így, pedig kajak-kenu edzők számoltak már be ronda kiütésekről és ekcémáról, amit a szennyezett víz tartós expozíciója okozott. Ilyet legegyszerűbben úgy szerezhetünk, ha nyílt sebekkel megyünk be a vízbe. E sorok írójával már előfordult, hogy Gönyűnél úszott egy rövidet a Dunában, majd fél óra múlva tele lett a teste kiütésekkel. Szerencsére mire a közgyógyellátás kezelésbe vett volna, elmúltak a ragyák. Bizonyos fokig érthető tehát az ÁNTSZ aggodalma, mert ők már láttak élővíztől megbetegedett embert, másfelől túlzottnak tűnik a tiltás, mert mindannyian ismerünk olyan helyeket, ahol nyugodt lelkiismerettel víz alá nyomhatjuk ellenségeinket, nem gondatlanságból elkövetett fertőzés miatt fognak ismeretlen tettes után kajtatni. A baj az, hogy a hatóságok nem tudnak ennél több helyen és gyakorisággal mérni. Lehet persze, hogy nem is erre kellene rámenni, hanem a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. Talán ha nem vezetnénk saját kútjainkba és patakjainkba a saját szarunkat, ha megépülnének a korszerű derítők és tisztítóművek, néhány év alatt magukhoz térnének a folyók is. Erre már sok szép példa van.

Szilágyi László

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.