A jövő energiaforrás-reménysége

Elszáll vagy megmarad?

Tudomány

A hidrogén több funkciójában is felválthatja a szénhidrogéneket, már ha olcsó és karbonsemleges módon állítjuk elő.

A hidrogén a periódusos rendszer egyes rendszámú eleme, amely minden más elemnél gyakrabban fordul elő az univerzumban. Emellett az első számú energiaforrás is, a csillagokban hidrogénatommagok fuzionálnak óriási energiakibocsátás kíséretében. A fúziós energia felhasználása áramtermelésre egyike a jövő ígéretes vállalkozásainak, ám sok évtizednyi kutatás és kísérletezés után még mindig nem tartunk ott, hogy ezzel reálisan számolni lehessen a közeljövőben. A hidrogént azonban el is lehet égetni, reakciója az oxigénnel simán vízgőzt termel, amely ugyan maga is üvegházhatású, de (a szén-dioxiddal vagy a metánnal ellentétben) nem ragad be a légkörbe, hanem részt vesz a globális vízkörzésben. Apró probléma, hogy bolygónkon gazdaságosan kitermelhető mennyiségben sehol sem találni elemi állapotú hidrogént. De kötött állapotban sűrűn előfordul: a vízben, számos ásványban és a komplett ökoszisztémában. Úgy is mondhatjuk, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó.

Mindez nem csupán azt jelenti, hogy tiszta hidrogént csak komoly energiabefektetéssel tudunk szintetizálni, hanem azt is, hogy a szóba jöhető nyersanyagforrások részben maguk is fontos energiahordozók. A talán legelterjedtebb hidrogéngyártási metódus a metán (a földgáz legfontosabb komponense) gőzreformálása: az SMR-nek nevezett eljárás során magas hőmérsékleten, 800–900 Celsius-fokon, ráadásul magas nyomáson a víz(gőz) reagál a metánnal, közben hidrogén és több lépcsőben szén-dioxid keletkezik. Hasonló módon izzó szén és vízgőz is reagálhat egymással, és ekkor is hidrogén (plusz szén-monoxid) képződhet. A hidrogén az ilyen elegyekből (pl. vízgáz) leválasztható, de jelentős a különbség a technológiai eljárások között abban a tekintetben, hogy mi történik a reakció közben keletkező más, széntartalmú, gáznemű, közvetlenül vagy közvetve egyaránt üvegházhatású komponensekkel (ha a hidrogéngyártás szokásos eljárásai közben rendre termelődő szén-monoxidot el­égetjük, akkor is szén-dioxid képződik). Ha a szén-dioxidot kártékony módon a levegőbe eregetjük, akkor az így kapott hidrogént szürke hidrogénnek nevezzük. Momentán ez a legolcsóbb hidrogén-előállítási eljárás, amelyet széles körben is alkalmaznak. Elvégre a vegyiparnak temérdek hidrogénre van szüksége; megannyi nehézvegyészeti (pl. petrolkémiai) eljárás mellett sok-sok hidrogén kell a műtrágyagyártás során az ammónia szintéziséhez. Ha ezt a relatíve olcsó processzust összekötjük a szén-dioxid megkötésével, az már kék hidrogént eredményez, ami még mindig nem túl drága. „Türkiz” hidrogént olyan metánalapú kémiai reakciók nyomán (pl. hőbontással) kapunk, amelyek eredményeként nem is képződik szén-dioxid, ám ezek már korántsem olcsók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”