A jövő energiaforrás-reménysége

Elszáll vagy megmarad?

Tudomány

A hidrogén több funkciójában is felválthatja a szénhidrogéneket, már ha olcsó és karbonsemleges módon állítjuk elő.

A hidrogén a periódusos rendszer egyes rendszámú eleme, amely minden más elemnél gyakrabban fordul elő az univerzumban. Emellett az első számú energiaforrás is, a csillagokban hidrogénatommagok fuzionálnak óriási energiakibocsátás kíséretében. A fúziós energia felhasználása áramtermelésre egyike a jövő ígéretes vállalkozásainak, ám sok évtizednyi kutatás és kísérletezés után még mindig nem tartunk ott, hogy ezzel reálisan számolni lehessen a közeljövőben. A hidrogént azonban el is lehet égetni, reakciója az oxigénnel simán vízgőzt termel, amely ugyan maga is üvegházhatású, de (a szén-dioxiddal vagy a metánnal ellentétben) nem ragad be a légkörbe, hanem részt vesz a globális vízkörzésben. Apró probléma, hogy bolygónkon gazdaságosan kitermelhető mennyiségben sehol sem találni elemi állapotú hidrogént. De kötött állapotban sűrűn előfordul: a vízben, számos ásványban és a komplett ökoszisztémában. Úgy is mondhatjuk, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó.

Mindez nem csupán azt jelenti, hogy tiszta hidrogént csak komoly energiabefektetéssel tudunk szintetizálni, hanem azt is, hogy a szóba jöhető nyersanyagforrások részben maguk is fontos energiahordozók. A talán legelterjedtebb hidrogéngyártási metódus a metán (a földgáz legfontosabb komponense) gőzreformálása: az SMR-nek nevezett eljárás során magas hőmérsékleten, 800–900 Celsius-fokon, ráadásul magas nyomáson a víz(gőz) reagál a metánnal, közben hidrogén és több lépcsőben szén-dioxid keletkezik. Hasonló módon izzó szén és vízgőz is reagálhat egymással, és ekkor is hidrogén (plusz szén-monoxid) képződhet. A hidrogén az ilyen elegyekből (pl. vízgáz) leválasztható, de jelentős a különbség a technológiai eljárások között abban a tekintetben, hogy mi történik a reakció közben keletkező más, széntartalmú, gáznemű, közvetlenül vagy közvetve egyaránt üvegházhatású komponensekkel (ha a hidrogéngyártás szokásos eljárásai közben rendre termelődő szén-monoxidot el­égetjük, akkor is szén-dioxid képződik). Ha a szén-dioxidot kártékony módon a levegőbe eregetjük, akkor az így kapott hidrogént szürke hidrogénnek nevezzük. Momentán ez a legolcsóbb hidrogén-előállítási eljárás, amelyet széles körben is alkalmaznak. Elvégre a vegyiparnak temérdek hidrogénre van szüksége; megannyi nehézvegyészeti (pl. petrolkémiai) eljárás mellett sok-sok hidrogén kell a műtrágyagyártás során az ammónia szintéziséhez. Ha ezt a relatíve olcsó processzust összekötjük a szén-dioxid megkötésével, az már kék hidrogént eredményez, ami még mindig nem túl drága. „Türkiz” hidrogént olyan metánalapú kémiai reakciók nyomán (pl. hőbontással) kapunk, amelyek eredményeként nem is képződik szén-dioxid, ám ezek már korántsem olcsók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.