Forinthamisítás

  • Bodor Ádám
  • 1996. május 23.

Tudomány

1946, a forint bevezetése óta nem készült olyan hamisítvány, amely akár csak elemi szinten is képes lett volna lázba hozni az országot. A forinthamisítás kriminalisztikai hordereje megrekedt a házi feladatként forintot rajzoltató rajztanárok és váratlan, átütô tehetségként debütáló apukák szintjén. Talán a magyar iskolarendszer fonákságaira nézve is megszégyenítô, hogy a hamisítványok száma megmaradt az évi egy-két darab százforintos szintjén.

Az elsô, igen gyengécske áttörést a hetvenes évek hozták a xerox-másológépek megjelenésével. A hamis forintok mennyisége azonnal a tízszeresére nôtt: számuk egyes zsírosabb években akár húsz fölött is lehetett. A xerox-forintokkal normális körülmények között csak azokat lehetett becsapni, akik pénzt még csak tévében láttak, hiszen ez is, az is fekete-fehér volt. Az így sokszorosított bankókat a vízfestékben való áztatás és a színes ceruza tompa felével történô dörzsölés csak merev részegek körében tette hivatalosan elfogadott fizetôeszközzé.

A külföldit becsapni

minden kultúrkörben hálás dolog. Egy osztrák turista még a vasfüggöny fénykorában vásárolt abból a tízesbôl, ami a felturbósítás következtében ezressé változott. A hamisító, aki kézügyessége alapján idegsebész lehetett, hét papírtízesrôl vágta össze az értéknöveléshez szükséges nullákat. Ránézésre ezért is olyan élethű a hamisítvány, mely mindenképp feltételezi, hogy a leendô károsult ne ismerje a "tíz" szó jelentését, és ne tudjon róla, hogy Magyarországon még nem létezik ezres címlet.

A másik hamisítványfajta

az úgynevezett sávhiányos bankjegy, a pszichopata hamisító fétise. A bankjegy jobb szélérôl levágja a 10 százalékát. A következôrôl 20 százalékot, aztán 30-at, 40-et és így tovább. Az elsônél szerinte nehéz észrevenni a kis hiányt, így az már mehet is a forgalomba. A másodikhoz, amelyikbôl a 20 százalék hiányzik, odaragasztja az elsôrôl levágott 10-es csíkot, a 30 százalékoshoz a 20-ast, és így tovább. A hamisító, aki civilben kissé habókos fizikatanár, minden vágásnál és ragasztásnál elmormolja a varázsigét: "Anyag nem vész el!", s tekintélyes mennyiségű munkaóra után elmondhatja, volt kilenc jó ötszázasa, most pedig van tíz kempingváltozat, melyekkel hónapokig retteghet az ABC-ben. Az elôzmények ismeretében kissé furcsa, hogy az ország különbözô pontjain tevékenykedô sávhiány-specialistákat állandóan lecsukták ahelyett, hogy körültekintô pszichiátriai kezelést kaptak volna.

Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Fôosztályának vezetôje, bankjegyszakértô szerint

az igazi változás

a 90-es évekre tehetô, amikor nálunk is megjelentek a színes fénymásológépek. A színes fénymásolatok közös jellemzôje, hogy a metszett mélynyomtatással készült valódi bankjegyekkel szemben nem tapintható ki rajtuk a finom, körömreszelôszerű festékréteg. Így készülnek egyébként a hamis valuták is. Aki kíváncsiságból lehúz egy-két darabot, és valahol megpróbálja elsütni, megúszhatja. De nem ez a jellemzô. Az elmúlt évben a hamis bankjegyek száma nyolcezer felett volt. Nem egy rettenetes mennyiség, az elmúlt években a rendôrség kifejezetten eredményes volt: nem a kis, egyszeri hamisítókat fogták el, hanem azokat, akik üzemszerűen termeltek saját fénymásológéppel egy garzonlakásban. Én úgy gondolom, nem éri meg. Egyszerűen értetlenül állok a forinthamisítókkal szemben: a dollárhamisítók nagyüzemi jelleggel termelô, profi társaság, itt viszont elképzelhetetlennek tartom, hogy akár a fénymásológép ára is megtérüljön.

- winkler -


Hogy ne vegyünk hamisat

A leggyakrabban a német márkát hamisítják. Ez azonban az összes többi hamisítvánnyal együtt könnyen felismerhetô a sima felületrôl. Az egyetlen "igazi", nyomdai hamisítvány a régi százdolláros volt.


Az új százdolláros

A legutóbbi idôkig a világ egyetlen bankjegyeként a százdollárost hamisították ipari méretekben. A minôség a kiváló szakembereknek köszönhetôen annyira jó, hogy maguk az amerikai hatóságok is úgy fogalmaztak: nem hamisítás, hanem duplikálás folyik. Az utóbbi években a hamisítványok magas aránya (egyes országokban több tíz százaléknyi nagyságrendű) miatt új dollársorozat bevezetését határozták el.

A fontosabb változások:

1. A Franklin-portré nagyobb lett, és kicsit balra csúszott, hogy legyen helye a vízjelportrénak.

2. Biztonsági szál került a bankjegybe. Ez annyiban különbözik a német márka szálától, hogy szélesebb és a papír belsejében marad. Felületén mikrobetűkkel értékjelzés + USA felirat látható. (Egyébként a fémszál soha nem fémszál, legfeljebb fémmel bevont műanyag.)

3. UV-lámpa alatt rózsaszínben tündököl.

4. Az elôoldal jobb alsó sarkán látható 100-as szám úgynevezett OVI (optikailag változó tulajdonságú) festékkel készült, ezért kacsintós pénztárca módjára viselkedik: szembôl zöld, ferdén tartva fekete.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.