"Könnyű volt ráverni a felelősséget" - Hermann Róbert Görgei és Kossuth történelmi szerepéről

Tudomány

A Nemzeti Múzeum új, Az ismeretlen Görgei című kiállításának szakértője a bűnbakképzésről, a kémikus Görgeiről és Haynau hadvezéri képességeiről is beszélt nekünk.

Monográfiájában Kosáry Domokos az 1930-as évekig, majd utóbb egészen a rendszerváltásig nyomozta a Görgei-kérdés, bocsánatos leegyszerűsítéssel az árulási vád történetét.

A szakma, a történészek már jó ideje azon az állásponton vannak, hogy ez a narratíva hazug, egykoron Kossuth Lajos kezdte terjeszteni, hogy a saját mítoszát éptígethesse a szabadságharc bukása után. Erről kérdeztük a friss Magyar Narancsban Hermann Róbert hadtörténészt.

Magyar Narancs: De mi a helyzet a hobbitörténészek mostanság felettébb népes táborában?

HR: Ilyesmivel az MNM Görgei-kiállítása kapcsán most én is találkoztam, miután a Magyarok Világszövetségének sajtóosztálya indított valami nyolcrészes filmsorozatot, amelyben nagy magyar katonáktól, költőktől és másoktól válogattak össze Görgeit elítélő idézeteket. Aztán az összeállító végül a szemünkre vetette, hogy nem elég, hogy a Nemzeti Múzeumnál nincs emléktáblája az ott 1969-ben önmagát felgyújtó Bauer Sándornak – pedig de, van –, hanem a tetejébe most még egy hazaárulót reklámoznak hatalmas posztereken.

Hermann Róbert hadtörténész

Hermann Róbert hadtörténész

Fotó: Németh Dániel

 

Általánosságban az most Görgeitől függetlenül tény, hogy az álművelt hobbitörténészek és egyéb futóbolondok hangosabbakká váltak, s a szabad nyilvánosságnak meg az internetnek köszönhetően sokkal nagyobb teret is hódítanak maguknak. És ebben a térben az is egy vélemény, amit egy akadémikus állít, és az is, amit egy nyugdíjas csavarkulcskészítő. Ilyesmibe mostanában én is többször belefutottam, de rá kellett jönnöm, hogy ebben a közegben az egyes történelmi események vagy alakok megítélése hitbéli kérdés, az Akadémia meg az akadémiai tudományosság pedig eleve gyanús.

(...)

MN: Ha a Görgei-kérdést, legalább a tudományosság világán belül, lezártnak tekinthetjük is, azért ez a másfél évszázados vita így is roppant tanulságos. Nagyon sokat elárul arról, hogy miként is működik a kollektív történeti emlékezet, milyen szerepe van abban a vágy- és akaratelvű közelítésnek, illetve a direkt politikai megrendelésnek. Melyek voltak a Görgei-kérdés történetének kulcsmozzanatai?

HR: Az első maga a vád keletkezése rögtön 1849 augusztusának végén, majd felerősödése október 6-át követően. Görgei személyéhez – éppenséggel akár a politikusokkal szembeállítva is – egészen a fegyverletételig nagyon komoly reményeket fűzött a nemzeti közvélemény jelentős része. A Világossal bekövetkező teljes összeomlás sokkjában, a megtorlások közepette azután könnyű volt Görgeire ráverni a felelősséget, hiszen Kossuth akkor már nem volt jelen, s amúgy is ő volt Kossuth apánk, a jobbágyfelszabadító.

Görgei Artúr Barabás Miklós festményén

Görgei Artúr Barabás Miklós festményén

Fotó: Wikipédia

 

Hogy erre miként és miért játszott rá Kossuth, hogyan manipulálta a hazai és a nemzetközi közvéleményt, milyen hadvezér is volt Görgei, s vele szemben a legendákkal ellentétben hozzá képest mennyire nem volt zseniális Bem apó, a friss Magyar Narancsban olvashat.

A friss lapot csütörtöktől megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.