Magyarországon pusztító erdőtüzek

Lángok kora

Tudomány

A kaliforniai, ausztráliai, dél-európai erdőtüzek megrázó képei az idén nyáron Magyarországon is valósággá váltak a példátlan aszály következtében. A természetvédelmi szakértők szerint ideje változtatni erdőgazdálkodási szokásainkon, de globálisan is új megelőzési és mentési stratégiákra lenne szükség.

Korábban soha nem látott aszály sújtotta az idei nyáron Magyarországot, s emiatt gyakoribbá váltak az erdő- és bozóttüzek is. A Bükkben 100 hektárnyi, a Hortobágyon 750 hektárnyi terület égett, Budapesten, a János-hegyen az aljnövényzet kapott lángra a nyári hónapokban. Az ilyen tűzesetek sűrűbb előfordulása – a legtöbb szélsőséges éghajlati eseményhez hasonlóan – a klímaváltozással van összefüggésben.

Változások

„A magasabb hőmérséklettel szélsőségesebbé válik az időjárás, így a csapadék mennyisége és eloszlása is. Még ha meg is van ugyanaz a mennyiség, ez többnyire kevesebb idő alatt hullik le, ezáltal kevésbé tud hasznosulni – ez okozza az aszályt. A kiszáradt területek pedig könnyebben lángra lobbannak” – magyarázza Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője. Szintén fokozza a tüzek előfordulását, hogy világszerte rosszabb az erdők állapota – elsősorban a fakitermelés fokozódása miatt. „Az emberek általában a sűrű, buja erdőt tekintik természetesnek – ez bizonyos esetekben így is van. De érdekes tény, hogy amíg nem volt ember a Földön, viszont léteztek nagy méretű, növényevő állatok, addig sok területen a ritkásabb erdők voltak természetesek. Ezekben a tűz is nehezebben terjedt. Sajnos, most leginkább a rossz erdőmenedzsment jellemző: azonos korú fákat telepítenek nagyon sűrűn, s dús aljnövényzetet hagynak nőni – ezek mind hozzájárulnak a tüzek terjedéséhez. Tipikusan veszélyesek például az egyöntetű fenyőerdők: ezekben a sok azonos korú, gyantás, száraz fa nagyon könnyen meg tud gyulladni.”

A magyarországi erdők nem véletlenül lettek ilyenek – mindez, akárcsak a klímaváltozás, a globális kapitalizmus motiválta kizsákmányolás következménye. Gálhidy László, a WWF erdőprogramjának vezetője és Bódis Pál, a WWF Magyarország erdőprogramjának szakértője a természetvédelmi tematikájú Lételem podcastben lesújtó képet festettek a hazai erdők állapotáról. A magyar erdők közel 95 százalékában zajlik valamilyen fahasználat (főleg fakitermelés). Ahogyan Ujj Zsuzsanna is említette, az ország legtöbb részén a kevés fafajból és azonos korú fákból álló erdők a jellemzők, amelyekben tűz esetén, ahogy a szakértők fogalmaznak, dominóként dőlnek le a fák. Rengeteg ráadásul a telepített, természetesen nem növekvő fafajta, ami szintén sérülékenyebbé teszi az erdőket. A WWF munkatársai szerint épp ezért sürgősen át kellene alakítani az erdőgazdálkodást, és bizonyos részeket (legalább a nemzeti parkok területeit) egyáltalán nem lenne szabad fakitermelésre használni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.