Magyarországon pusztító erdőtüzek

Lángok kora

Tudomány

A kaliforniai, ausztráliai, dél-európai erdőtüzek megrázó képei az idén nyáron Magyarországon is valósággá váltak a példátlan aszály következtében. A természetvédelmi szakértők szerint ideje változtatni erdőgazdálkodási szokásainkon, de globálisan is új megelőzési és mentési stratégiákra lenne szükség.

Korábban soha nem látott aszály sújtotta az idei nyáron Magyarországot, s emiatt gyakoribbá váltak az erdő- és bozóttüzek is. A Bükkben 100 hektárnyi, a Hortobágyon 750 hektárnyi terület égett, Budapesten, a János-hegyen az aljnövényzet kapott lángra a nyári hónapokban. Az ilyen tűzesetek sűrűbb előfordulása – a legtöbb szélsőséges éghajlati eseményhez hasonlóan – a klímaváltozással van összefüggésben.

Változások

„A magasabb hőmérséklettel szélsőségesebbé válik az időjárás, így a csapadék mennyisége és eloszlása is. Még ha meg is van ugyanaz a mennyiség, ez többnyire kevesebb idő alatt hullik le, ezáltal kevésbé tud hasznosulni – ez okozza az aszályt. A kiszáradt területek pedig könnyebben lángra lobbannak” – magyarázza Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője. Szintén fokozza a tüzek előfordulását, hogy világszerte rosszabb az erdők állapota – elsősorban a fakitermelés fokozódása miatt. „Az emberek általában a sűrű, buja erdőt tekintik természetesnek – ez bizonyos esetekben így is van. De érdekes tény, hogy amíg nem volt ember a Földön, viszont léteztek nagy méretű, növényevő állatok, addig sok területen a ritkásabb erdők voltak természetesek. Ezekben a tűz is nehezebben terjedt. Sajnos, most leginkább a rossz erdőmenedzsment jellemző: azonos korú fákat telepítenek nagyon sűrűn, s dús aljnövényzetet hagynak nőni – ezek mind hozzájárulnak a tüzek terjedéséhez. Tipikusan veszélyesek például az egyöntetű fenyőerdők: ezekben a sok azonos korú, gyantás, száraz fa nagyon könnyen meg tud gyulladni.”

A magyarországi erdők nem véletlenül lettek ilyenek – mindez, akárcsak a klímaváltozás, a globális kapitalizmus motiválta kizsákmányolás következménye. Gálhidy László, a WWF erdőprogramjának vezetője és Bódis Pál, a WWF Magyarország erdőprogramjának szakértője a természetvédelmi tematikájú Lételem podcastben lesújtó képet festettek a hazai erdők állapotáról. A magyar erdők közel 95 százalékában zajlik valamilyen fahasználat (főleg fakitermelés). Ahogyan Ujj Zsuzsanna is említette, az ország legtöbb részén a kevés fafajból és azonos korú fákból álló erdők a jellemzők, amelyekben tűz esetén, ahogy a szakértők fogalmaznak, dominóként dőlnek le a fák. Rengeteg ráadásul a telepített, természetesen nem növekvő fafajta, ami szintén sérülékenyebbé teszi az erdőket. A WWF munkatársai szerint épp ezért sürgősen át kellene alakítani az erdőgazdálkodást, és bizonyos részeket (legalább a nemzeti parkok területeit) egyáltalán nem lenne szabad fakitermelésre használni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.