Hunyadi Mátyás 1490 áprilisában, 47 évesen halt meg agyvérzésben.
Ez a történettudomány álláspontja, függetlenül attól, hogy a király halálával kapcsolatban más verzió is napvilágot látott. Mivel Bonfini beszámolója szerint az uralkodó azután lett rosszul, hogy a neki felkínált füge rossz volt, és ez haragra lobbantotta, feltételezték, hogy Beatrix királyné mérgezhette meg a gyümölccsel.
A 24.hu korábban arról is írt, miért nem állt érdekében ez a gyilkosság Beatrixnak, most pedig a portál arról számol be, hogy egy új írott forrás került elő Mátyás királyról, amely fontos információt közöl az egészségi állapotáról.
A 24.hu-nak nyilatkozott Kuffart Hajnalka történész, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport tagja, aki Modenában, levéltári munka során bukkant rá az iratra.
Ez egy hivatalos levél: az Estei hercegek levéltárából került elő. Bartolomeo Bresciani Budára menesztett ferrarai követ írta 1486. február 20-án I. Estei Herkules hercegnek. Bresciani ezt írja: „a király néhány napig ápolásra szorult, mert gutaütés érte. Most őfelsége viszonylag jól van, kezd kijárni a házból, és megy egyik helyről a másikra”. A ferrarai követ korábbi levelében nem említi a király betegségét, így a magyar történész arra következtetett, hogy a gutaütés február első felében történhetett, az idő tájt, amikor Mátyás épp Bécsújhelyet foglalta el. Május 5-ig ki sem mozdult Budáról, ausztriai hadai élére fiát, Corvin Jánost küldte, ami arra enged következtetni, hogy lassan épült föl.
A 24.hu-nak Gács Gyula neurológus azt mondta, a leírt tünetek alapján Mátyást valószínűleg úgynevezett minor stroke, tudományos nevén transiens ischaemiás attack (TIA) érte, ami gyakran előzi meg a nagy és végzetes szélütéseket. A királynak komoly szív- és érrendszeri problémái lehettek, amelyek kialakulásában zaklatott életmódja szerepet játszhatott.
A középkori magyar világról sok írott forrás kerülhet még elő Olaszországból. Ez annak köszönhető, hogy a magyar–itáliai kapcsolatok Mátyás révén is szorosak voltak. Ennek az iratanyagnak a feltárása azért nem fejeződött még be, mert az első világháború idején, Olaszországnak az antanthoz való csatlakozása miatt megszakadtak a korábbi itáliai magyar kutatások. Ez a munka 2010-ben indult újra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz Tanszéke frissítette fel a kapcsolatokat az olasz levéltárakkal. Kuffert Hajnalka és munkatársai ennek köszönhetően kutattak Modena és Milánó több intézményében, követjelentéseket, számadáskönyveket, okleveleket, útinaplókat olvasva, adatbázist készítve.
