„Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek” – ez az idézet Anonymus Gesta Hungarorumából való, Pais Dezső fordításában. Más forrás szerint ez nem építés, hanem újjáépítés volt, az eredeti vár a bolgároké lehetett, a földsáncon fából készült erődítmény állt.
A város és a vár nevét a garamszentbenedeki apátság 1075-ös oklevele Cernigradként említi. Ez volt a királyi vármegye központja, az ispán székhelye. A földvár az 1241–1242-es tatárjárás idején megrongálódott, IV. Béla pedig nem hozatta rendbe. Az erődítmény helyét később beépítették a város lakói.
Behatárolva
Arról, hogy Csongrád területén valahol vár állt, nem csak latin nyelvű forrás és a település neve tanúskodik, a néphagyományban is fennmaradt és tovább élt, olyannyira, hogy a városban például áruház is működött Feketevár néven.
A legfontosabb kérdésre, hogy hol lehetett a földvár, most választ adott egy kutatás, amelyet a csongrádi Tari László Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem geoinformatikai, természet- és környezetföldrajzi tanszéke, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete indított el. Drónvezérelt, lézer alapú távérzékelő rendszerrel kutatták a várost és környékét. Ez a LIDAR, amellyel rábukkantak a közép-amerikai civilizációk városaira, útjaira is a dzsungelben. Ezzel vizsgálva a terep egyenetlenségeit, előbukkant egy valamikori földvár körvonala a Baross Gábor rakpart, a Bökény alj út és az Ék utca által bezárt háromszögben.
Ez nem a munka vége, inkább annak az első fázisa. Szalontai Csaba régész, a Nemzeti Régészeti Intézet osztályvezetője a Magyar Narancsnak azt mondta, a kutatás résztvevői áttanulmányozzák a térképeket, írott forrásokat, a helyi hagyományokat, minden szóba jöhető adatot összegyűjtenek és értelmeznek. Most kezdtek el a terepen is dolgozni, de ez még az úgynevezett roncsolásmentes régészeti kutatás. Légi fotók elemzése, geofizikai felmérés, a talajba látó műszerek és fúrások révén képet kapnak a terület rétegződéséről.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
