November 8-án a patinás bajkonuri űrállomásról útjára bocsátották a Fobosz-Grunt (Phobos-talaj) nevű visszatérő, mintagyűjtő űregységet, amely ezenkívül magával vitte Kína első Mars-megfigyelő szondáját, a Yinghuo-1-et is. A Zenit rakéta segítségével kilőtt űrjármű látszólag terv szerint Föld körüli pályára állt - csak éppen kommunikálni nem sikerül vele az istennek sem.
Cél: A Phobos
Így viszont nem is lehet beindítani a manőverező egységet, magától meg a szondának eszében sincs az űr sötétje, közelebbről a Mars felé venni az irányt, marad inkább itt a jó kis Föld-közeli melegben. Legfrissebb hírek szerint legalább a szonda vezérlése rendesen működik - erre abból következtettek az orosz szakemberek, hogy bár a Fobosz-Grunt már eddig is sok ezer métert süllyedt, ám a pozíciója így sem közelítette meg a kritikus értéket (ahonnan már csak lefelé vezet az út...), vagyis az űrjármű fedélzeti számítógépe alighanem folyamatosan korrigálja a keringési magasságot. Ez azért örvendetes, mert legalább nem kell azonnal leírni a leltárból a Mars-szondát, s egészen december elejéig, sőt a hurráoptimista vélekedések szerint akár januárig is reménykedhetnek a kutatók egy sikeres kapcsolatfelvételben. Ha viszont semmi nem jön össze, akkor a 13,2 tonnás szerkezet szépen visszatér a légkörbe, üzemanyagtartálya jól felrobban, és a sokmilliárdos szerkezet jajveszékelő tudósok és űrkutatási bürokraták szeme láttára fog törmelékké morzsolódni, majd a Földre zuhanni.
Mars, fóbia
November 14-én, hétfőn, hosszú csönd és kivárás után már személyesen Vlagyimir Popovkin, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz elnöke tartott az ügyben sajtótájékoztatót, melynek célja az lehetett, hogy némi reményt csepegtessen az orosz, a kínai és a nemzetközi közvéleménybe - pláne, hogy addig számos független űrkutatási szakember nyilatkozott lemondóan a bajba került Fobosz-Gruntról. Az orosz űrhivatal szerint az űreszköz megközelítőleg a 200 és 340 kilométeres magasság között kering egy úgynevezett alacsony Föld körüli pályán, ami még mindig jobb, mintha egy Kamaz platóján kéne körbevinni a világon - csak éppen az a baj, hogy nem ott lenne a helye, hanem éppen úton a Mars felé. Ezzel szemben a jelentős távolság megtételére szóló hét és fél tonna üzemanyag most csak újabb kockázati forrás - jellemző, hogy a szonda pozícióját az orosz védelmi minisztérium beszédes nevű "űrellenőrző központjának" munkatársai követik figyelemmel.
Van mit menteni, hiszen az oroszok már 1999 óta dolgoznak a Mars-misszió kivitelezésén.
Phobos vetületi képe
Az elképzelés önmagában is nagyratörő volt, hiszen azt célozta, hogy a Fobosz-Grunt szépen leszáll névadóján, a Phobos nevű, küllemre igen riasztó (nevét a görög félelem szóból nyerő) Mars-holdon, majd miután vételezett 20 dekát annak kőzetéből, visszatér a Földre. Mindez már csak azért is különleges attrakciónak számított volna, mivel a 1976-os Luna-24 expedíció óta egyetlen gramm makroszkopikus mennyiségű planetáris anyagot sem hoztak a Földre. A Fobosz-Grunt szoros menetrend szerint dolgozott volna: 2012 szeptemberében Mars körüli pályára áll, landolás a Phoboson: 2013 februárjában, visszatérés a Földre: 2014 augusztusában. Mindez sejthetően nem két kopejkába került. Csak az űrjárművel kapcsolatos eddigi költségek 1,5 milliárd rubelbe (64,4 millió dollárba) fájtak az orosz költségvetésnek, ám a projekt teljes költségét 2,5 milliárd rubelre tervezték - alighanem csekély vigasz lenne számukra, ha a kudarc miatt legalább a további kiadásoktól mentesülnének. Mindez ráadásul csak időlegesen fogná vissza az orosz űrkutatási erőfeszítéseket - jellemző, hogy a mostani program is a sikertelen Mars 96 misszió romjain született meg. Ez az űrjármű közvetlenül a kibocsátás után semmisült meg: a hajtómű begyulladásának második (önmagában is négylépcsős) fázisa hiúsult meg, a Mars 96 visszatért a Föld légkörébe, s maradványainak elhamvadásában leginkább a bolíviai nép gyönyörködhetett.
Mikrobi, segíts!
Az esetleges balsikerben most osztozniuk kell a kínaiaknak is: az ő Yinghuo-1 Mars-szondájukat is a Fobosz-Grunt vinné a Marshoz, ahol leválna, és a tervek szerint két évig Mars körüli pályán is maradna. Ezalatt a kínai tudósok főként a Mars felszínét, atmoszféráját és külső környezetét kutatnák: a cél a Mars mágneses mezejének, továbbá az ottani ionoszféra és a Napból érkező nagy energiájú részecskék közötti kölcsönhatásoknak a tanulmányozása. Kérdés, hogy egy esetleges mostani kudarc hogyan érintené az orosz és a kínai űrkutatási szervek 2007 márciusában szerződéssel is megpecsételt együttműködését.
Ha viszont a mostani expedíció mégis sikerrel járna, akkor utat nyithat további orosz, illetve nemzetközi interplanetáris expedíciók előtt, melyek célobjektumai a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz holdjai lehetnek, továbbá mintaszerző expedíciók landolhatnak kisbolygókon és üstökösökön.
A világ olyannyira komolyan vette a Fobosz-Grunt missziót, hogy sokan óva is intettek tőle. A hivatalos űrrettegők leginkább attól félnek, hogy a szonda már a Phobosról visszatérően a Marsra zuhan, s akadnak olyan hőnek-hidegnek ellenálló baktériumok, amelyek ezt is túlélik, sőt kifejezetten jól érzik majd magukat a Marson. Aggodalmaikat táplálja, hogy a Microbispora baktériumok még a Columbia űrrepülő 2003-as tragédiáját is túlélték - igaz, ők a Földön landoltak.
