Magyar Narancs: Néhány éve még arról panaszkodott egy interjúban, hogy a londoni háza nem látszik a Street View-n, mert a szomszédja panasszal élt, és a lakóhelyét levetette az utcanézeti térképről, így viszont az ön háza is kikerült az utcaképből. Mára azért visszakerült?
Ed Parsons: Sajnos nem, a szomszédom kitartott a panasza mellett. És ha valaki egyszer leveteti magát a Street View-ról, utána nem túl gyakran keressük fel azt a helyet. A panaszos azóta sem tágított, én meg, szégyen és gyalázat, de nem nagyon erőltettem az ügyet. Az Egyesült Királyságban ha valaki nem akarja, hogy látszódjék a háza, amihez minden joga megvan, akkor a Google a teljes panorámát eltávolítja, amin a ház látható. Így az én utcámból az első ötven méter látszik, ezután vagy százméternyi ugrás, mert a szomszédnak szép nagy háza van, majd az utcából az utolsó húsz méter ismét látható. Egyszerű dolog lekerülni: ha valaki kifogásol egy képet, a kép alján talál egy linket „report a problem” felirattal. Klikkeljen rá, és írja be, hogy nem szeretném, hogy ez a kép megjelenjen a Street View-n. Indokolni sem kell, néhány nap múlva eltávolítjuk. 6-7 éve még sokkal több ilyen kérelmet kaptunk; új volt a technológia, az emberek jóval bizalmatlanabbak voltak, mint manapság.
MN: Németországban, gondolom, még annyi tiltakozás sincs, mint Angliában, hiszen ott tulajdonképpen nincs is Street View.
EP: Tiszteletben kell tartanunk Németország álláspontját és azt a történelmükből is adódó nagyfokú érzékenységet, mellyel a magánszféra védelméhez viszonyulnak. Azt terveztük, hogy ugyanúgy vezetjük be a Street View-t Németországban is, mint ahogy a legtöbb országban eljártunk. A német kormány döntése azonban az volt, hogy a lakosok, még azelőtt, hogy a Google elindította volna a fényképező autókat, kijelölhetik, hogy mely házak ne kerüljenek a Street View-ra. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítettek minket, olyannyira megnehezítette volna ez a munkánkat. Így néhány város kivételével nincs Németországban Street View. Talán ha ma vágnánk bele, máshogy alakulna a helyzet.
MN: A közelmúltban több alkalommal is belefutottak kényes geopolitikai helyzetekbe. Az országok közötti határvitákra és az újonnan meghúzott határokra gondolok. Milyen gyorsan és hogyan reagáltak például, miután Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet?
EP: Nem szeretnék a konkrétumokba belemenni, de annyit azért megjegyeznék, hogy a határviták korántsem új jelenségek, így a térképészeti kezelésük nem olyan ördöngös dolog: elég hozzá két hivatalosan elfogadott atlasz, egy a határ egyik oldalán lévő országból, és egy másik a másikból. Ha vitatott egy határ, azt mindenképpen jelezzük, másként tüntetjük fel. Vannak országok, ahol ennyi elég is. Más országokban mások a törvények, és ha el akarjuk kerülni, hogy nemkívánatossá váljunk, ha továbbra is jelen szeretnénk lenni abban az országban, akkor a határok feltüntetésében is követnünk kell a törvényeiket.
MN: Ezért van az, hogy olykor többféle jelzést használnak ugyanarra a határra attól függően, hogy épp melyik ország felhasználói nézik a Google térképét? (Az elcsatolt Krím félsziget és Ukrajna határát az orosz Google-térkép végleges határként, a nem orosz Google-térképek ideiglenes határként tüntetik fel – a szerk.)
EP: Pontosan. Mindig az adott ország törvényeit kell követnünk. E tekintetben a határok feltüntetése épp olyan, mint a sebességkorlátozás betartása az autópályán.
MN: Nagy jogi osztálya lehet a Google-nak, ha el akarják kerülni a kényes határügyi helyzeteket.
EP: Valóban hatalmas jogi osztályunk van, de nem kifejezetten a térképészeti ügyek miatt. Természetesen vannak geopolitikai szakértőink, akik például az ENSZ-szel tartják a kapcsolatot.
MN: Milyen gyorsan reagálnak, ha változnak a határok?
EP: Nézze, nem mi határozzuk meg a határokat, meg kell várnunk, mit mondanak a hivatalos források, mit mond az ENSZ, az amerikai Külügyminisztérium.
A határok kijelölésében a Google-nak nincsen, nem is lehet saját verziója.
MN: Nagy vihart kavart, hogy Palesztina nem szerepel a Google Mapsen.
EP: Rengeteg vita volt és van is erről a sajtóban, de a mi részünkről semmi sem változott, ugyanúgy ábrázoljuk Izraelt és a megszállt területeket. Az amerikai Külügyminisztérium útmutatásait követjük.
MN: A CEU-n tartott előadásában sokakat meglepett azzal, hogy melyik az a régió, ahol a legtöbb határvita merül fel. A többség a Közel-Keletre tippelt…
EP: Márpedig ez a belga–holland határ. Métereken megy a vita, rengeteg vitatott méter van a két ország között. Így van ez már több száz éve, de nem hiszem, hogy ez bármelyik oldalon is álmatlan éjszakákat okozna.
MN: Hogy állnak Észak-Korea feltérképezésével?
EP: Az biztos, hogy előkelő helyen szerepel a bakancslistámon. Feltérképezni Észak-Koreát a dolgok jelen állása szerint teljességgel lehetetlen. Jobbára azzal vagyunk kénytelenek beérni, amit a műholdfelvételek megmutatnak, és amit a disszidensek elmondanak. Például az utcák nevét. Van utcatérképünk Phenjanról, de természetesen nem tudunk adatot gyűjteni a helyszínen, noha nagy vágyam, hogy egyszer azért sikerül. És hát az sem segít, hogy Észak-Korea gyakorlatilag nincs fent az interneten.
MN: Ha épp nem a helyi rezsim akadályozza a munkájukat, akkor mi a legnagyobb akadály?
EP: Sokszor a legprózaibb okok a legbosszantóbbak. Angliában például az eső. Esőben ugyanis nem lehet Street View-t fényképezni. Hiába a legmodernebb eszközök, ki kell várni, hogy elálljon.
MN: Trump megválasztása okozott bármiféle kellemetlenséget?
EP: Egyelőre nem. Túl korai még bármit is mondani. Persze sok minden aggasztó, a bevándorláspolitikától kezdve egy sor más dologig, de a politikai ügyek kommentálása nem az én asztalom.
MN: Mikor használt utoljára régimódi, papíralapú térképet?
EP: Körülbelül két hete.
MN: Mégis, mi vitte rá?
EP: Ha kirándulni indulok az Egyesült Királyságban, az Ordnance Survey (Nagy-Britannia térképészeti ügynöksége) térképeit használom. Régebben dolgoztam is nekik. Meglátásom szerint még mindig ők készítik a világ legjobb turistatérképeit.
MN: Verik a Google-t is?
EP: Nagyon is. Mi a Google-nál sosem tettünk úgy, mintha jó turistatérképekre lennénk képesek. Abban vagyunk jók, hogy elnavigáljunk a legközelebbi étteremhez, buszmegállóhoz vagy a taxihoz, ami kivisz a reptérre. De ha a hegyekben akarsz túrázni, egy rendes, papíralapú topográfiai térképet ajánlanék.
MN: Csak nem egy piaci rés nyílt meg előttünk?
EP: Attól tartok, nem. A telefonomon ott vannak a turistatérképek digitális verziói, de olyan jóleső érzés összehajtogatni egy térképet.
