Migránsok a Kárpát-medencében egykor

Mindenki földje

Tudomány

Az, hogy Erdély kinek a földje, továbbra is téma a po­litikában, most éppen a román kormányfő jóvoltából. Az igazán érdekes azonban az, hogyan mozgatta emberek tízezreit a háborús helyzet és a munkaerőhiány; nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence más vidékein is.

„Felejtsük végre el azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld” – ezt Marcel Ciolacu román miniszterelnök mondta január 27-én Szatmárnémetiben. Szerinte itt az idő normalizálni az Erdélyről szóló közbeszédet, mert „elmúltak azok az idők, amikor az Erdélyről szóló diskurzus érzelmeket váltott ki”. Hiszen a Romániában élő román, magyar, ukrán, német etnikumú román állampolgárok együtt élnek, vegyes házasságok vannak, Magyarország és Románia az Európai Unió része, NATO-tagok is, és együtt „az örökkévalóságig szóló megállapodásokat írtak alá”. Nem lenne szép, ha megint szélsőséges erők szítanák az indulatokat, megosztanák a közösségeket. Mindez olyan összefüggésben hangzott el, hogy Ciolacu pártja szeretné megszerezni Szatmárnémetiben is a polgármesteri posztot, amelyet most az RMDSZ-es Kereskényi Gábor tölt be.

Biztosan jó, ha elkezdődik az Erdélyről szóló közbeszéd normalizálása, csak ne legyen sértődés abból, amikor a diskurzusba a magyar partner azt a szempontot hozza be, hogy miként lett ez román föld.

A történészek szerint a 17. században Erdély sík vidékein – főleg a Mezőségen – megfogyatkozott a magyar népesség, mert a törökökkel és a Habsburggal folytatott háborúk nyomán egyaránt pusztítottak a törökök és a császári zsoldosok. Ezzel együtt egy másik folyamat is zajlott. Mivel ugyanez az elnéptelenedés volt jellemző az Alföldön, a Partiumból tömegek indultak meg az Alföld keleti részére – mondja a Magyar Narancsnak Ábrahám Barna történész, az ELTE BTK román filológiai tanszékének oktatója.

Az alföldi birtokosok a törökellenes felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc után nagy kedvezményekkel, többévi szolgálat- és adómentességgel csábították pusztán maradt birtokaikra a jobbágyokat Erdélyből is.

Az 1986-ban kiadott Erdély története című, háromkötetes mű százezres nagyságrendű jobbágy- és zsellértömeg vándorlásáról ír. 1712-ben egész falvak maradnak lakatlanok Erdélyben, ami a félmilliósra becsült erdélyi lakossághoz mérve is nagy szám volt. Az elvándoroltakat visszakövetelték, próbálták visszahozni az erdélyi földesurak, de bonyolította a helyzetet, hogy akadtak köztük, akiknek itt is, ott is volt birtoka. Munkaerőre pedig szükség volt, és eleinte a vallás, a nyelv nem nagyon számított.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.