Migránsok a Kárpát-medencében egykor

Mindenki földje

Tudomány

Az, hogy Erdély kinek a földje, továbbra is téma a po­litikában, most éppen a román kormányfő jóvoltából. Az igazán érdekes azonban az, hogyan mozgatta emberek tízezreit a háborús helyzet és a munkaerőhiány; nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence más vidékein is.

„Felejtsük végre el azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld” – ezt Marcel Ciolacu román miniszterelnök mondta január 27-én Szatmárnémetiben. Szerinte itt az idő normalizálni az Erdélyről szóló közbeszédet, mert „elmúltak azok az idők, amikor az Erdélyről szóló diskurzus érzelmeket váltott ki”. Hiszen a Romániában élő román, magyar, ukrán, német etnikumú román állampolgárok együtt élnek, vegyes házasságok vannak, Magyarország és Románia az Európai Unió része, NATO-tagok is, és együtt „az örökkévalóságig szóló megállapodásokat írtak alá”. Nem lenne szép, ha megint szélsőséges erők szítanák az indulatokat, megosztanák a közösségeket. Mindez olyan összefüggésben hangzott el, hogy Ciolacu pártja szeretné megszerezni Szatmárnémetiben is a polgármesteri posztot, amelyet most az RMDSZ-es Kereskényi Gábor tölt be.

Biztosan jó, ha elkezdődik az Erdélyről szóló közbeszéd normalizálása, csak ne legyen sértődés abból, amikor a diskurzusba a magyar partner azt a szempontot hozza be, hogy miként lett ez román föld.

A történészek szerint a 17. században Erdély sík vidékein – főleg a Mezőségen – megfogyatkozott a magyar népesség, mert a törökökkel és a Habsburggal folytatott háborúk nyomán egyaránt pusztítottak a törökök és a császári zsoldosok. Ezzel együtt egy másik folyamat is zajlott. Mivel ugyanez az elnéptelenedés volt jellemző az Alföldön, a Partiumból tömegek indultak meg az Alföld keleti részére – mondja a Magyar Narancsnak Ábrahám Barna történész, az ELTE BTK román filológiai tanszékének oktatója.

Az alföldi birtokosok a törökellenes felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc után nagy kedvezményekkel, többévi szolgálat- és adómentességgel csábították pusztán maradt birtokaikra a jobbágyokat Erdélyből is.

Az 1986-ban kiadott Erdély története című, háromkötetes mű százezres nagyságrendű jobbágy- és zsellértömeg vándorlásáról ír. 1712-ben egész falvak maradnak lakatlanok Erdélyben, ami a félmilliósra becsült erdélyi lakossághoz mérve is nagy szám volt. Az elvándoroltakat visszakövetelték, próbálták visszahozni az erdélyi földesurak, de bonyolította a helyzetet, hogy akadtak köztük, akiknek itt is, ott is volt birtoka. Munkaerőre pedig szükség volt, és eleinte a vallás, a nyelv nem nagyon számított.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.