Migránsok a Kárpát-medencében egykor

Mindenki földje

Tudomány

Az, hogy Erdély kinek a földje, továbbra is téma a po­litikában, most éppen a román kormányfő jóvoltából. Az igazán érdekes azonban az, hogyan mozgatta emberek tízezreit a háborús helyzet és a munkaerőhiány; nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence más vidékein is.

„Felejtsük végre el azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld” – ezt Marcel Ciolacu román miniszterelnök mondta január 27-én Szatmárnémetiben. Szerinte itt az idő normalizálni az Erdélyről szóló közbeszédet, mert „elmúltak azok az idők, amikor az Erdélyről szóló diskurzus érzelmeket váltott ki”. Hiszen a Romániában élő román, magyar, ukrán, német etnikumú román állampolgárok együtt élnek, vegyes házasságok vannak, Magyarország és Románia az Európai Unió része, NATO-tagok is, és együtt „az örökkévalóságig szóló megállapodásokat írtak alá”. Nem lenne szép, ha megint szélsőséges erők szítanák az indulatokat, megosztanák a közösségeket. Mindez olyan összefüggésben hangzott el, hogy Ciolacu pártja szeretné megszerezni Szatmárnémetiben is a polgármesteri posztot, amelyet most az RMDSZ-es Kereskényi Gábor tölt be.

Biztosan jó, ha elkezdődik az Erdélyről szóló közbeszéd normalizálása, csak ne legyen sértődés abból, amikor a diskurzusba a magyar partner azt a szempontot hozza be, hogy miként lett ez román föld.

A történészek szerint a 17. században Erdély sík vidékein – főleg a Mezőségen – megfogyatkozott a magyar népesség, mert a törökökkel és a Habsburggal folytatott háborúk nyomán egyaránt pusztítottak a törökök és a császári zsoldosok. Ezzel együtt egy másik folyamat is zajlott. Mivel ugyanez az elnéptelenedés volt jellemző az Alföldön, a Partiumból tömegek indultak meg az Alföld keleti részére – mondja a Magyar Narancsnak Ábrahám Barna történész, az ELTE BTK román filológiai tanszékének oktatója.

Az alföldi birtokosok a törökellenes felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc után nagy kedvezményekkel, többévi szolgálat- és adómentességgel csábították pusztán maradt birtokaikra a jobbágyokat Erdélyből is.

Az 1986-ban kiadott Erdély története című, háromkötetes mű százezres nagyságrendű jobbágy- és zsellértömeg vándorlásáról ír. 1712-ben egész falvak maradnak lakatlanok Erdélyben, ami a félmilliósra becsült erdélyi lakossághoz mérve is nagy szám volt. Az elvándoroltakat visszakövetelték, próbálták visszahozni az erdélyi földesurak, de bonyolította a helyzetet, hogy akadtak köztük, akiknek itt is, ott is volt birtoka. Munkaerőre pedig szükség volt, és eleinte a vallás, a nyelv nem nagyon számított.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.