Drága húsnak

A temérdek befektetett dollármilliárd dacára a regeneratív gyógyászat bevált eszközeivel készülő, szövet­alapú műhús egyelőre nem versenyképes az igazival. Mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne oktalan pánikot kelteni a mesterséges csirkecombok feltűnése kapcsán.

A most felerősödött polémia árnyékában igazából még mindig nehéz eldönteni a kérdést, hogy éppen egy rég­óta rebesgetett húspiaci fordulat válik-e valóra, avagy ez még mindig az örök ígéretnek számító műhús már bő évtizede tartó bevezető fázisa. Az egyszeri fogyasztó nagyjából csak azt érzékeli, hogy megélénkült a közéleti diskurzus a mesterséges, növesztett húsok körül, és úgyszólván az összes hazai politikai erő megszólalt az ügyben. Akadt (Donáth Anna, Momentum), aki techno­optimista oldalról üdvözölte a műhúst, attól az élelmiszer-biztonság megőrzése mellett a hústermelés környezeti terhének enyhítését és az etikus állattartás előretörését várja – a kormány tiltási tervét pedig a hajdani gépromboláshoz hasonlította. Ezzel szemben az LMP számos (éppen fenntarthatósági, de identitás- és gazdavédelmi) okból is mereven elutasítja a laborhúst: a párt szakértői az Index.hu-n közölt véleménycikkükben alapvetően sokallják (az állítólag evolúciósan alapvetően növényevő) fajtánk túlzott húsfogyasztását. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ehhez képest már multi-bérenc magatartást emlegetett Donáth részéről – szembeállítva a magyar gazdák „egészséges termékeit” a biotechnológiai cégek „mérgező vagy kétes hátterű” innovációival.

Az egymással is vitatkozó ellenzéki vélemények mellett sokat sejtető a kormányzat álláspontja: a Nagy István vezette Agrárminisztérium például azonnal reflektált a vélelmezett kihívásra reagálva: minapi közleményük szerint a témában törvényt is módosító Olaszország (s bár nem itt kerül említésre, de Románia) mellett Magyarország is azon az állásponton van, hogy ki kell állni a hazai termelők és hagyományos állattenyésztői és húsfogyasztói életforma mellett, azaz be kell tiltani a műhúst. Hangsúlyozzuk, egy olyan terméket kíván a minisztérium törvényen kívül helyezni, amely még meg sem érkezett az éttermekbe, pláne az üzletek polcaira, sőt ilyenre egyelőre kilátás sem nagyon nyílik. A sima piacféltés, a termelői érdekek önjelölt védelme mellett belép a képbe egy másik szempont is: a miniszter éppen olasz mezőgazdasági érdekvédelmi vezetőkkel találkozva, dörgedelmesen ítélte el az élővilág kapcsán kialakult álromantikát és – miként korábbi interjúiban – a hagyományok és a kultúra felbomlását vizionálta a műhús terjedésétől.