Laborban növesztett pecsenye

Drága húsnak

Tudomány

A temérdek befektetett dollármilliárd dacára a regeneratív gyógyászat bevált eszközeivel készülő, szövet­alapú műhús egyelőre nem versenyképes az igazival. Mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne oktalan pánikot kelteni a mesterséges csirkecombok feltűnése kapcsán.

A most felerősödött polémia árnyékában igazából még mindig nehéz eldönteni a kérdést, hogy éppen egy rég­óta rebesgetett húspiaci fordulat válik-e valóra, avagy ez még mindig az örök ígéretnek számító műhús már bő évtizede tartó bevezető fázisa. Az egyszeri fogyasztó nagyjából csak azt érzékeli, hogy megélénkült a közéleti diskurzus a mesterséges, növesztett húsok körül, és úgyszólván az összes hazai politikai erő megszólalt az ügyben. Akadt (Donáth Anna, Momentum), aki techno­optimista oldalról üdvözölte a műhúst, attól az élelmiszer-biztonság megőrzése mellett a hústermelés környezeti terhének enyhítését és az etikus állattartás előretörését várja – a kormány tiltási tervét pedig a hajdani gépromboláshoz hasonlította. Ezzel szemben az LMP számos (éppen fenntarthatósági, de identitás- és gazdavédelmi) okból is mereven elutasítja a laborhúst: a párt szakértői az Index.hu-n közölt véleménycikkükben alapvetően sokallják (az állítólag evolúciósan alapvetően növényevő) fajtánk túlzott húsfogyasztását. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ehhez képest már multi-bérenc magatartást emlegetett Donáth részéről – szembeállítva a magyar gazdák „egészséges termékeit” a biotechnológiai cégek „mérgező vagy kétes hátterű” innovációival.

Az egymással is vitatkozó ellenzéki vélemények mellett sokat sejtető a kormányzat álláspontja: a Nagy István vezette Agrárminisztérium például azonnal reflektált a vélelmezett kihívásra reagálva: minapi közleményük szerint a témában törvényt is módosító Olaszország (s bár nem itt kerül említésre, de Románia) mellett Magyarország is azon az állásponton van, hogy ki kell állni a hazai termelők és hagyományos állattenyésztői és húsfogyasztói életforma mellett, azaz be kell tiltani a műhúst. Hangsúlyozzuk, egy olyan terméket kíván a minisztérium törvényen kívül helyezni, amely még meg sem érkezett az éttermekbe, pláne az üzletek polcaira, sőt ilyenre egyelőre kilátás sem nagyon nyílik. A sima piacféltés, a termelői érdekek önjelölt védelme mellett belép a képbe egy másik szempont is: a miniszter éppen olasz mezőgazdasági érdekvédelmi vezetőkkel találkozva, dörgedelmesen ítélte el az élővilág kapcsán kialakult álromantikát és – miként korábbi interjúiban – a hagyományok és a kultúra felbomlását vizionálta a műhús terjedésétől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.