Laborban növesztett pecsenye

Drága húsnak

Tudomány

A temérdek befektetett dollármilliárd dacára a regeneratív gyógyászat bevált eszközeivel készülő, szövet­alapú műhús egyelőre nem versenyképes az igazival. Mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne oktalan pánikot kelteni a mesterséges csirkecombok feltűnése kapcsán.

A most felerősödött polémia árnyékában igazából még mindig nehéz eldönteni a kérdést, hogy éppen egy rég­óta rebesgetett húspiaci fordulat válik-e valóra, avagy ez még mindig az örök ígéretnek számító műhús már bő évtizede tartó bevezető fázisa. Az egyszeri fogyasztó nagyjából csak azt érzékeli, hogy megélénkült a közéleti diskurzus a mesterséges, növesztett húsok körül, és úgyszólván az összes hazai politikai erő megszólalt az ügyben. Akadt (Donáth Anna, Momentum), aki techno­optimista oldalról üdvözölte a műhúst, attól az élelmiszer-biztonság megőrzése mellett a hústermelés környezeti terhének enyhítését és az etikus állattartás előretörését várja – a kormány tiltási tervét pedig a hajdani gépromboláshoz hasonlította. Ezzel szemben az LMP számos (éppen fenntarthatósági, de identitás- és gazdavédelmi) okból is mereven elutasítja a laborhúst: a párt szakértői az Index.hu-n közölt véleménycikkükben alapvetően sokallják (az állítólag evolúciósan alapvetően növényevő) fajtánk túlzott húsfogyasztását. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ehhez képest már multi-bérenc magatartást emlegetett Donáth részéről – szembeállítva a magyar gazdák „egészséges termékeit” a biotechnológiai cégek „mérgező vagy kétes hátterű” innovációival.

Az egymással is vitatkozó ellenzéki vélemények mellett sokat sejtető a kormányzat álláspontja: a Nagy István vezette Agrárminisztérium például azonnal reflektált a vélelmezett kihívásra reagálva: minapi közleményük szerint a témában törvényt is módosító Olaszország (s bár nem itt kerül említésre, de Románia) mellett Magyarország is azon az állásponton van, hogy ki kell állni a hazai termelők és hagyományos állattenyésztői és húsfogyasztói életforma mellett, azaz be kell tiltani a műhúst. Hangsúlyozzuk, egy olyan terméket kíván a minisztérium törvényen kívül helyezni, amely még meg sem érkezett az éttermekbe, pláne az üzletek polcaira, sőt ilyenre egyelőre kilátás sem nagyon nyílik. A sima piacféltés, a termelői érdekek önjelölt védelme mellett belép a képbe egy másik szempont is: a miniszter éppen olasz mezőgazdasági érdekvédelmi vezetőkkel találkozva, dörgedelmesen ítélte el az élővilág kapcsán kialakult álromantikát és – miként korábbi interjúiban – a hagyományok és a kultúra felbomlását vizionálta a műhús terjedésétől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.