Laborban növesztett pecsenye

Drága húsnak

Tudomány

A temérdek befektetett dollármilliárd dacára a regeneratív gyógyászat bevált eszközeivel készülő, szövet­alapú műhús egyelőre nem versenyképes az igazival. Mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne oktalan pánikot kelteni a mesterséges csirkecombok feltűnése kapcsán.

A most felerősödött polémia árnyékában igazából még mindig nehéz eldönteni a kérdést, hogy éppen egy rég­óta rebesgetett húspiaci fordulat válik-e valóra, avagy ez még mindig az örök ígéretnek számító műhús már bő évtizede tartó bevezető fázisa. Az egyszeri fogyasztó nagyjából csak azt érzékeli, hogy megélénkült a közéleti diskurzus a mesterséges, növesztett húsok körül, és úgyszólván az összes hazai politikai erő megszólalt az ügyben. Akadt (Donáth Anna, Momentum), aki techno­optimista oldalról üdvözölte a műhúst, attól az élelmiszer-biztonság megőrzése mellett a hústermelés környezeti terhének enyhítését és az etikus állattartás előretörését várja – a kormány tiltási tervét pedig a hajdani gépromboláshoz hasonlította. Ezzel szemben az LMP számos (éppen fenntarthatósági, de identitás- és gazdavédelmi) okból is mereven elutasítja a laborhúst: a párt szakértői az Index.hu-n közölt véleménycikkükben alapvetően sokallják (az állítólag evolúciósan alapvetően növényevő) fajtánk túlzott húsfogyasztását. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ehhez képest már multi-bérenc magatartást emlegetett Donáth részéről – szembeállítva a magyar gazdák „egészséges termékeit” a biotechnológiai cégek „mérgező vagy kétes hátterű” innovációival.

Az egymással is vitatkozó ellenzéki vélemények mellett sokat sejtető a kormányzat álláspontja: a Nagy István vezette Agrárminisztérium például azonnal reflektált a vélelmezett kihívásra reagálva: minapi közleményük szerint a témában törvényt is módosító Olaszország (s bár nem itt kerül említésre, de Románia) mellett Magyarország is azon az állásponton van, hogy ki kell állni a hazai termelők és hagyományos állattenyésztői és húsfogyasztói életforma mellett, azaz be kell tiltani a műhúst. Hangsúlyozzuk, egy olyan terméket kíván a minisztérium törvényen kívül helyezni, amely még meg sem érkezett az éttermekbe, pláne az üzletek polcaira, sőt ilyenre egyelőre kilátás sem nagyon nyílik. A sima piacféltés, a termelői érdekek önjelölt védelme mellett belép a képbe egy másik szempont is: a miniszter éppen olasz mezőgazdasági érdekvédelmi vezetőkkel találkozva, dörgedelmesen ítélte el az élővilág kapcsán kialakult álromantikát és – miként korábbi interjúiban – a hagyományok és a kultúra felbomlását vizionálta a műhús terjedésétől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.