Mobiljövő: Fullextrás agysütővasak

  • Bodoky Tamás
  • 2000. október 26.

Tudomány

Abölcsész típusú Narancs-olvasó még az SMS-t sem szokta meg, de már a csapból is a WAP, a GPRS, a Bluetooth és a többi folyik. A rádiótelefon első tíz éve a drót nélküli távbeszélgetésről meg újabban a rövid szöveges üzengetésről szólt, a jövőben azonban egész sor új funkció megjelenése fenyeget. A legtöbben persze a következő tíz évben is csak távbeszélni fognak a fazonukhoz illesztett előlapon, ahogyan mobilt sem vettek, amíg nem volt mindenkinek, a technofil olvasó kedvéért azonban tekintsük át, miért költenek milliárdokat új frekvenciasávokra az európai mobilszolgáltatók, és mi várható, míg hozzánk is eljutnak a szélessávú, drót nélküli technológiák.
Abölcsész típusú Narancs-olvasó még az SMS-t sem szokta meg, de már a csapból is a WAP, a GPRS, a Bluetooth és a többi folyik. A rádiótelefon első tíz éve a drót nélküli távbeszélgetésről meg újabban a rövid szöveges üzengetésről szólt, a jövőben azonban egész sor új funkció megjelenése fenyeget. A legtöbben persze a következő tíz évben is csak távbeszélni fognak a fazonukhoz illesztett előlapon, ahogyan mobilt sem vettek, amíg nem volt mindenkinek, a technofil olvasó kedvéért azonban tekintsük át, miért költenek milliárdokat új frekvenciasávokra az európai mobilszolgáltatók, és mi várható, míg hozzánk is eljutnak a szélessávú, drót nélküli technológiák.

A GSM-rendszerű digitális mobiltelefon alapvetően beszédátvitelre lett kitalálva a nyolcvanas évek derekán, az adatátvitel akkor még nem volt igazán érdekes. Bár a digitális (Európában: a GSM) mobil roppant hatékonyan - időosztásos rendszerben, tömörítve, kódolva - küldi az éterbe a hangot és az adatokat, a mobilkor hajnalán az alapfunkcióhoz szükséges frekvenciamennyiséget - pontosabban: a várható érdeklődést - is alulbecsülték, ezért vált szükségessé az 1800 MHz-es sáv megnyitása a 900-as után. Nagy mennyiségű adat átviteléhez ez azonban még mindig kevés - a következő lépcső a 2 GHz-es tartomány, amely másodpercenként akár két megabit adat átvitelére is alkalmas: ez olyan kapacitás, amelyen hangot, webet, élőképet, hifiminőségű zenét és nagy mennyiségű pornóképet akár egyszerre, élőben is mozgathatunk. Ezt nevezik szélessávú, avagy harmadik generációs (3G) mobiltelefóniának, a szabványait pedig összefoglalóan UMTS-nek (Universal Mobile Telecommunications System).

Az UMTS-hálózatok

létrehozásához szükséges új frekvenciatartományokat mostanában értékesítik az EU-tagállamok a hálózatüzemeltetőknek - a német UMTS-tender tizenkét 2 GHz-es hullámhosszcsomagjára beadott ajánlatok összértéke alulról nyalta a százmilliárd márkát.

Az UMTS-hálózatok kiépítése hasonló nagyságrendű összegbe kerül, és még az Európai Unióban is évekig húzódhat, míg termék lesz a (félkész) technológiából - a mobil adatátvitelre mutatkozó, egyre növekvő igényt azonban már ma sem elégíti ki a GSM-hálózatokban vonalkapcsolt módon elérhető másodpercenkénti 9,6 kilobites kapacitás: ezen legfeljebb faxot vagy e-mailt küldhetünk, egy bonyolultabb weboldal letöltődésére már percekig várni kell. Áthidaló megoldásként jönnek az úgynevezett 2,5 generációs technológiák, amelyek a ma használatos frekvenciákon gyorsítják fel az adatátvitelt. Először is a

GPRS

(General Packet Radio Service), amely csomagkapcsolt adatátvitelt tesz lehetővé a GSM-hálózatokon - a felhasználók számára ez gyorsabb, egy vezetékes modem sebességével vetekedő, sőt azt meghaladó letöltési sebességet és percdíj helyett adatforgalom alapú számlázást jelent. A GPRS bevezetése a hazai mobilhálózatokon 2001 első felében várható, és olyan IP (internetprotokoll) alapú szolgáltatásokat tesz hozzáférhetővé a mobiltelefonon, amelyeket eddig hatékonyan csak számítógéppel lehetett használni.

Ilyen például az idén nagy kampánnyal bevezetett WAP- (Wireless Acces Protocol) technológia, amely a web mobiltelefonos változata: az internetre kötött WAP-szervereken tárolt információkat egy szöveges mikroböngésző segítségével tölthetjük le a mobil képernyőjére. Ezen a ponton vitába szállnék az Index publicistájával, aki marketingblöfföt szimatol az óriásplakátokra írt legújabb betűszó megjelenése mögött: kétségtelenül igaz, hogy a vonalkapcsolt, illetve SMS alapú WAP fából vaskarika, a ma kapható úgynevezett "WAP-kompatibilis" telefonok igazából nem azok, mert bár a mikroböngésző bennük van, hosszú és drága percek telnek el, míg telefonunk egyáltalán felkapaszkodik a hálóra, a letöltési sebesség pedig az internet hőskorát idézi. Volt szerencsém viszont kipróbálni egy - kereskedelmi forgalomban még nem kapható, ám GPRS-technológiával ellátott - WAP-os telefont GPRS-teszthálózaton, és tapasztalatom szerint nincs különbség a telefon saját szoftverében, illetve a távoli szervereken tárolt menüpontok és információk megjelenésének sebessége között. Ez pedig szerény véleményem szerint nyálcsorgatásra ad okot: szöveges, de azonnali hozzáférést jelent az interneten rohamléptekkel szaporodó WAP-oldalak által kínált aktuális információkhoz (hírek, menetrendek, telefonkönyvek, szótárak stb.) és szolgáltatásokhoz (bank, tőzsde, vásárlás stb.).

A

WAP + GPRS

párosítást nézhetjük úgy is, mint a hamvába holt Network Computer- (hálózati számítógép, NC) koncepció feltámadását rádiótelefonon: a mobilnál vékonyabb kliensről (thin client) maga Larry Ellison sem álmodhatott. Az IP és a mobiltelefon összeházasítása számos előnnyel kecsegtet: a SIM-kártya és a készülék szűkös memóriája helyett ezentúl egy szerveren tárolhatjuk telefonszámainkat, sőt határidőnaplót, kalkulátort, játékokat vagy más bonyolult alkalmazásokat (e-mail, chat stb.) is futtathatunk, melyek számításigénye sokszorosan meghaladja mobiltelefonunk képességeit. Mivel a mobiltelefon földrajzi helyzetét a rendszer minden pillanatban észleli, idegen cellában jól jöhetnek a cellaspecifikus információk (alias Location Based Services): lekérhetjük például a legközelebbi mozi címét és műsorát. Ami az e-bizniszt illeti, a SIM-kártya - netalántán a mobilba épített hitelkártya-olvasó - jóval biztonságosabb autentikációt tesz lehetővé, mint amit a neten kérhetnek az e-brókerek, -bankárok és -boltosok. Az e-mobil függetlenít magától a kütyütől is: elveszíthetjük, összetörhetjük, személyes információink biztonságban figyelnek a szerveren, ad absurdum egy telefonfülkéből, hangvezérléssel is lekérhetjük az adatokat. A hangvezérlés egyébként is terjedni fog: már létezik olyan technológia is (VoXML), amely szintetikus női hangon beolvassa a telefonba az elektronikus leveleinket vagy egy általunk megadott weboldal tartalmát.

A mobil és a számítógép további integrációját segítheti a

Bluetooth chip,

egy miniatűr rádióadó, amely a gyártók elképzelései szerint hamarosan minden hordozható infokommunikációs eszközben megjelenik. A metszőfog nagyságú alkatrész minimális áramfogyasztás és adóteljesítmény mellett tízméteres körzetben feleslegessé teszi az adatátvitelre szolgáló vezetékeket (illetve az infraportot) például számítógépek, számítógép és mobiltelefon, mobiltelefon és headset között. A rossz hír az, hogy a képtelefonra még várni kell: ez olyasmi, ami csak UMTS-hálózatban működik igazán, bár elképzelhető hogy percenként néhány állóképet a GPRS-mobilok is át fognak küldeni. Ha szabad gyakorlati tanácsot adni, a következő best buy a háromnormás (900, 1800, és hogy az amerikai metropolisokban is működjön: 1900 MHz-es), GPRS, WAP és Bluetooth funkciókkal ellátott mobil valamikor a jövő év derekán. Az illusztrációkon szereplő 3G-s telefonok egyelőre csak a gyártók képzeletében léteznek.

Bodoky Tamás

GSM-történelem

Ha létezik páneurópai sikersztori, a GSM-technológia diadalmenete biztosan az: a nyolcvanas évek végéig mobiltelefon alatt egymással nem kompatibilis, nemzeti vagy regionális szabványok szerint működő, kiskoffernyi méretű és méregdrága analóg rádiótelefonokat kellett érteni. Az első GSM-rendszerű hálózat (1992, Finnország) üzembe helyezését tízéves fejlesztés előzte meg: 1982 júniusában az Európai Országok Postai és Távközlési Szervezeteinek Konferenciája (CEPT) kijelölt egy nemzetközi szakértői csoportot (Groupe Speciale Mobile, www.gsm.org), hogy kidolgozzák egy páneurópai digitális mobil rádiótelefon-rendszer nyílt, bármelyik gyártó és hálózatüzemeltető számára hozzáférhető szabványait. 1986-ban az EU direktívája a GSM-rendszerhez a 900 MHz-es frekvenciasávot rendelte - az új technológia az 1991-es genfi Telecom kiállításon debütált, 1992 végére hét országban tizenhárom kereskedelmi GSM-hálózat létesült. A kilencvenes évek során a GSM terjedési sebessége csak az internetéhez hasonlítható: exponenciálisan növekszik a lefedettség és az előfizetők száma, a különböző országokban tevékenykedő operátorok roaming-megállapodásainak köszönhetően pedig ugyanazzal a készülékkel és kártyával egyre messzebb merészkedhetünk. Hála a nyílt szabványoknak, kőkemény piaci verseny alakul ki a gyártók és a hálózatüzemeltetők között egyaránt, a készülékek egyre kisebbek és okosabbak lesznek, a szolgáltatás pedig egyre többek számára válik megfizethetővé - az előre fizetett (pre-paid) kártyák megjelenése az évtized végén új lendületet ad a piacnak, és végképp tömegcikké teszi a nem is olyan régen még ciki bunkofont. Ma a GSM a világ legelterjedtebb digitális mobiltelefon-szabványa: 2000 szeptemberében 159 országban 373 GSM-hálózat működik, a 380 millió előfizető havonta kilencmilliárd SMS-t küldözget egymásnak.

Infrastrukturális verseny

A mobiltelefon már a jelenlegi technológiai szinten is komoly vetélytársa a vezetékesnek, és van egy hatalmas előnye: még a járdát sem kell feltúrni, hogy hang- és adatátviteli szolgáltatásaival túljusson az előfizetőkhöz vezető kritikus "utolsó mérföldön". A liberalizálódó telekommunikációs piacon infrastrukturális szinten a helyzeti előnyben lévő, ám technológiailag kevésbé versenyképes telefondrót egyeduralmát a tévékábel és a vezeték nélküli megoldások fenyegetik, már ahol mindez egymással valóban versengő vállalatok között van elosztva. Magyarországon a helyzet nem ilyen szerencsés: a 2002-ben felszabaduló telefonpiacot uraló monopolszolgáltató a versenyszabályoknak fittyet hányva vásárolt be a kábeltévé- és a mobilpiacon, szakértők szerint az UMTS-tender kiírásának halogatása is a mamutcég érdekérvényesítő képességét dicséri (lásd: A hívás szabadsága, Magyar Narancs, 2000/32).

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.