Nagyvárosi természetbúvár: Kóbor macska II.

  • Winkler Róbert
  • 2002. március 14.

Tudomány

Miért vernyákol a párzó macska? Miért púpozza fel a hátát, ha megsimogatjuk? Miért hoz ajándékba döglött verebet? Hogyan küzdjünk a kóbor macskák pisije ellen?

Anagybetűs Nyugaton nemcsak azért kevesebb a kóbor macska és kutya, mert mind bent nyávog és ugat az osztályon felüli menhelyeken, hanem mert ott az állattartási kultúrához tartozik az ivartalanítás. Így alig van kóbor állat. A legtöbb állatorvos szerint az ivartalanításra ideális életkor úgy hat-nyolc hónapos kor között van, de a műtét később se nagyon okozhat problémát. A kóbor macska nagy előnye a nyestekkel és egyéb városi ragadozókkal szemben, hogy őt akkor sem tartják vadállatnak, ha valójában az: a macskát etetik. A macska mint kóbor állat létezése ellen nemcsak madárvédelmi, higiéniai, emberiességi érvek szólnak, hanem egyfajta eugenikai okfejtés is. E szerint mivel a házimacska és a vadmacska közös utódai is szaporodóképesek, az elkódorgott házimacskák nemcsak a madárvilágot, hanem a vadmacska mint faj genetikai tisztaságát is veszélyeztetik.

Érdekes macskatulajdonság, hogy

ha fél, támad

Tavaly megpróbáltam befogadni egy igen kedves kivert macskát, aki a mínusz húszban a lépcsőházban bolyongott. Morzsa kutyám (kislégsúly, 5 kg) egyáltalán nem viselkedett ellenségesen, de Cicmic félt, és minden alkalommal megindult felé, kimeresztett karmokkal a szeme irányába csapkodva. Minden tiszteletem a macskáké, de határesetben egy-egy rúgással csökkentettem a feszültséget. Cicmic sajnos még a rúgások hatására sem tudta legyőzni félelmét, úgyhogy végül önvédelemből kitettük a szűrét.

A macska nemcsak villámgyors pofonokkal védekezhet támadói ellen, de már az elrettentésben is figyelemreméltó eszköztár áll a rendelkezésére. A fújás például még annak is elég félelmetes, aki nem tudja, hogy a macska a mérges kígyók sziszegését utánozza vele. Kutyákkal szembekerülve felpúpozza a hátát, és felborzolja a szőrét, hogy nagyobbnak látsszon, és ha támadásra szánta el magát, morog és köpköd. A szemtelennek tűnő támadás meglehetősen logikus lépés, hiszen ha elfut, még azokban a kutyákban is felkelti az üldözési ösztönt, akik csak egy kis flörtöt szerettek volna.

Sok ember, elsősorban férfiak, utálják a macskákat, az ellenérzések okaként gyakran valami homályos nőgyűlöletféle fogalmazódik meg: titokzatosság, álnokság, a macska csak a házhoz ragaszkodik, nem az emberhez, bezzeg a kutya, s a többi, s a többi. Mintha a macskát csak a kutyák ellenében lehetne szeretni. Az aranyhal ugyanakkor az akváriumhoz ragaszkodik, a cinke meg az etetőhöz, na és? Az is ellenérzéseket okozhat, hogy a legtöbb ember alapfokon ismeri a kutya-konyhanyelvet, nagy vonalakban tisztában van a farkcsóválás és a vicsorgás alapeseteivel, a macska finomabb jelzéseiről kevesebben tudnak. Itt van például a farkcsóválás, ami a kutyákkal szemben szokott félreértésekhez vezetni: ha nem is feltétlenül támadás előjele, arra utal, hogy a macska még nem határozott, de dönthet akár támadás mellett is. Azt is a macska romlottságának bizonyítékaként szokták felhozni, hogy zárt helyen rendszeresen azzal az emberrel próbál barátkozni, aki a csapatban esetleg egyedüliként utálja, vagy tart tőle, allergiás rá stb. Ennek is logikus magyarázata van: a macskabarátok mihelyt észrevesznek egyet, csillogó szemmel próbálják magukhoz csalogatni. Ez a kutyáknál általában be is jön. A macska viszont csak a fenyegetően rászegeződő tágra nyílt szempárokat és a felé nyúlkáló végtagokat látja. Majd megkönnyebbülten konstatálja, hogy egy normális ember is van a szobában, aki láthatóan nem akarja megtámadni, nem fixírozza fenyegetően, és felé sem kapkod. A szerencsés macskaszőr-allergiás illetőnek aztán még az ölébe is ugrik.

A macskáknak évente két-három tüzelésük lehet. Ezek 4-10 napig tartanak, melyekből a harmadik és negyedik a legalkalmasabb a családalapításra. Ha nem bukkan fel kandúr a környéken, a tüzelési időszak akár két-három hétig is elhúzódhat, sose lehet tudni, ugyebár. A legtöbb macska január és szeptember között tüzel. Az ivarérettség, illetve első tüzelés már akár négy hónapos korban is bekövetkezhet, ez persze ugyanúgy nem jelenti, hogy a nőstény szervezete fel lenne készülve a szülésre, mint az embernél. A nőstény a tüzelési időszak beköszöntével beszédessé válik. Nyávog, miákol, ki-ki tehetsége szerint, és bár külső testi jelek kevésbé árulják el másállapotát, viselkedése félreérthetetlen. Gyakran hempergőzik a szőnyegen, és ha megsimogatjuk, úgy tesz, mintha már ott tartana, hogy akár velünk is párzana.

A hím, akárcsak a kutyáknál, egész évben szívesen párzik. Midőn beköszönt a nőstények ivarzási szezonja, folyamatosan nyávog, a lakás valamennyi függőleges felületét igyekszik megjelölni, és ha kieresztik, akár két napig is kimaradhat. Hazajőve gyakran megviselt, cakkosra tépték a fülét, akár állatorvosi beavatkozást is igényel, mindazonáltal elégedett benyomást kelt.

Maga az aktus

meglehetősen rövid, főleg a megelőző nyávogás volumenének tükrében már-már megalázónak mondható: 5-10 másodperc. A nőstény a hímhez dörzsöli az arcát, és hátsóját olyan félreérthetetlenül kínálja fel, hogy szinte még egy kutya is rákíván. Végül a hím ráveti magát, és az oroszlán unokaöccséhez méltó machismóval a nyakszirtjébe harap, úgy fogja le. Ebben természetesen órákig elemezhető mellékszálak rejlenek. Például a nyakszirtharapás a hím részéről egyszerű önvédelem, ami gyermeki asszociációkat kelt a nőstényben: az anyja ragadja meg azon a ponton a kismacskát, így ilyenkor még a párzó nőstény is ellazul egy kicsit, és megfeledkezik róla, hogy ki kéne kaparni a szemét.

Az őrületes numera ideje alatt Michael Johnson talán még 60 métert se futna le, a kandúr viszont már végzett is. Kirántja a répát, ami annyira fáj a nősténynek, hogy fülrepesztőt nyáverog, gyakran még a partnerbe is belemar. A titok nyitja, mint mindig, a rettenetes parancsnoki oldalfegyver. A kandúrok szerszámáról nagyított képeken kiderül, hogy apró sörték vannak rajta, melyek úgy állnak, hogy betolni könynyű, kihúzáskor viszont épp a legérzékenyebb ponton okoz csúnya sebeket a nőstényen. Ráadásul minél férfiasabb a kandúr, annál nagyobbak a sörték és a fájdalom. Hogy a macskák nemi élete végképp olyan legyen, mint egy modern argentin táncszínházi produkció, ahogy a hím kirántotta, a nőstény azonnal, fordulásból megpróbálja kikaparni a szemét. Majd gyorsan, vadul tisztogatni kezdi ivarnyílását.

A pokoli fájdalomnak mindig van valami értelme vagy titkos rendeltetése. A macskák nőstényeinél csak párzáskor van peteérés, szemben mondjuk az emberrel, aki állandóan, hónapról hónapra petézik, ha kell, ha nem. A macskanőstény peteérését viszont épp ez a sokk aktiválja. Igaz persze, hogy a megtermékenyítés nem a jeles aktivátor, az első szerencsés behatoló érdeme, hanem a másodiké vagy harmadiké, mert a macskanőstény bizony nagyon gyorsan néz új kalandok (és fájdalmak) után. Néha olyan gyorsak a váltások, hogy egy-egy almon kifejezetten látszik: ez bizony nem származhat egy fiútól. Mivel valamennyi aktus ugyanazzal a fájdalommal végződik, alapos okunk van feltételezni, hogy mindez nem az evolúció szeszélyéből alakult így: a macskákban van egy adag egészséges mazochizmus.

Vemhességi ideje 53 és 70 nap között változhat, az utolsó hetekben a nőstény ijesztően kigömbölyödik. Ha hideg az idő, különösen fontos, hogy jó helyen hozhassa világra a kicsiket. Ilyenkor még a félénkebb kóbor macskák is átértékelhetik az emberiséghez fűződő viszonyukat, és halált megvető bátorsággal barátkozni próbálnak a fűtővel, a portással vagy a biztonsági őrrel.

A kölykök hat hétig csak szopnak, az anyjuk ezután kezdi őket szilárd táplálékra átállítani és vadászati ismeretekre oktatni. Ilyenkor egy félholt áldozatot szállít a gyerekeknek, akik vacsora előtt gyakorolhatják az egerészést. Sok macskatartó rémálma, amikor Cicmic különböző véres madárka- és egértetemekkel kedveskedik gazdájának. A jelenség magyarázatául általában csak az etológia Jolly Jokere, az "ösztönösen" kínálkozik, ami természetesen igaz, csak nem leszünk tőle okosabbak. Az ilyen pizzafutár-hajlamú macskák szinte kizárólag nőstények, és valóban ösztönösen vinnének valamit a családjuknak - hogy az esetleg nem kölyök macskákból, hanem ivarérett emberekből áll, a tetemprezentáció szempontjából mellékes.

A macskák hátának simogatásakor mindenki tapasztalta már a púpozásos farokmeresztés jelenségét. Ez a csecsemőkorból maradt reflex: ha az anyamacska megérinti a kölykök hátát, az automatikusan szabaddá teszi végbélnyílását. A mama megnyalogatja, csecsemő ürít, mama bekebelez. Nem egyedi gusztustalankodás: többek között a kutyák is így tartják tisztán a fészket az első hetekben.

A kóbor macskák egyik legdurvább merénylete a csípős, orrfacsaró, makacsul ragaszkodó illatú

macskapisi

A macskapisi vonatkozásában még azok is egyértelműen elutasítók, akik alapvetően semlegesek volnának macskaügyben. Akinek csapta már meg az orrát lépcsőház hűvösében a jellegzetes, tömény aroma, egyet is ért velük. A macskákat tehát valahogy távol kell tartani a kerttől, még inkább a lépcsőháztól.

Ahogy a legtöbb rovarirtóban pyretrium a hatóanyag, a macskariasztók általában metil nonil keton-nal dolgoznak, általában spray-kiszerelésben, kellemes citromillattal. Hozzánk mindez még kevésbé gyűrűzött be. Bio-macskariasztók a mustárolajra esküsznek.

Olyan is van, akit nem zavar a macskapisi: a nénik. A nénik általában egy-két macskával kezdik a táplálást - tényleg jó érzés látni, ahogy a leromlott kis állatok hálásan lefetyelik a tejet, mindig jelentkeznek a napi adagért, és lassan kigömbölyödnek (a legkövérebb macska egyébként a Guinness-nyilvántartás szerint egy ausztrál, 21,3 kilós, ivartalanított hím, 84 centis derékbőséggel). Aztán hozzák a kölykeiket is, ami megint nagy öröm, de az elmacskásodás néhány hónap alatt kezelhetetlen problémává válhat. Ezért az amerikai állatvédők folyamatosan hangoztatják a kegyetlennek tűnő "Nem etetni!" szlogent.

A nem etetés, egyáltalán, a probléma eszkalációjának csírájában történő elfojtása úgy indul, hogy a kukákat-konténereket becsukjuk, csukva tartjuk, és nem szórjuk mellé a szemetet. Mert arra jönnek oda a macskák, akiket aztán megszánunk és táplálni kezdünk.

Winkler Róbert

Műtrágya

Az előző részben, nem a szerző hibájából, a következő mondat szerepelt: Annyi macskamúmia készült, hogy a dömpingszerű piramisfeltárások közepette a XIX. században az évezredes tetemeket afféle műtárgyként árusították. A mondat helyesen: Annyi macskamúmia készült, hogy a dömpingszerű piramisfeltárások közepette a XIX. században az évezredes tetemeket afféle műtrágyaként árusították.

Olvasóinktól elnézést kérünk.

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.