Anagybetűs Nyugaton nemcsak azért kevesebb a kóbor macska és kutya, mert mind bent nyávog és ugat az osztályon felüli menhelyeken, hanem mert ott az állattartási kultúrához tartozik az ivartalanítás. Így alig van kóbor állat. A legtöbb állatorvos szerint az ivartalanításra ideális életkor úgy hat-nyolc hónapos kor között van, de a műtét később se nagyon okozhat problémát. A kóbor macska nagy előnye a nyestekkel és egyéb városi ragadozókkal szemben, hogy őt akkor sem tartják vadállatnak, ha valójában az: a macskát etetik. A macska mint kóbor állat létezése ellen nemcsak madárvédelmi, higiéniai, emberiességi érvek szólnak, hanem egyfajta eugenikai okfejtés is. E szerint mivel a házimacska és a vadmacska közös utódai is szaporodóképesek, az elkódorgott házimacskák nemcsak a madárvilágot, hanem a vadmacska mint faj genetikai tisztaságát is veszélyeztetik.
Érdekes macskatulajdonság, hogy
ha fél, támad
Tavaly megpróbáltam befogadni egy igen kedves kivert macskát, aki a mínusz húszban a lépcsőházban bolyongott. Morzsa kutyám (kislégsúly, 5 kg) egyáltalán nem viselkedett ellenségesen, de Cicmic félt, és minden alkalommal megindult felé, kimeresztett karmokkal a szeme irányába csapkodva. Minden tiszteletem a macskáké, de határesetben egy-egy rúgással csökkentettem a feszültséget. Cicmic sajnos még a rúgások hatására sem tudta legyőzni félelmét, úgyhogy végül önvédelemből kitettük a szűrét.
A macska nemcsak villámgyors pofonokkal védekezhet támadói ellen, de már az elrettentésben is figyelemreméltó eszköztár áll a rendelkezésére. A fújás például még annak is elég félelmetes, aki nem tudja, hogy a macska a mérges kígyók sziszegését utánozza vele. Kutyákkal szembekerülve felpúpozza a hátát, és felborzolja a szőrét, hogy nagyobbnak látsszon, és ha támadásra szánta el magát, morog és köpköd. A szemtelennek tűnő támadás meglehetősen logikus lépés, hiszen ha elfut, még azokban a kutyákban is felkelti az üldözési ösztönt, akik csak egy kis flörtöt szerettek volna.
Sok ember, elsősorban férfiak, utálják a macskákat, az ellenérzések okaként gyakran valami homályos nőgyűlöletféle fogalmazódik meg: titokzatosság, álnokság, a macska csak a házhoz ragaszkodik, nem az emberhez, bezzeg a kutya, s a többi, s a többi. Mintha a macskát csak a kutyák ellenében lehetne szeretni. Az aranyhal ugyanakkor az akváriumhoz ragaszkodik, a cinke meg az etetőhöz, na és? Az is ellenérzéseket okozhat, hogy a legtöbb ember alapfokon ismeri a kutya-konyhanyelvet, nagy vonalakban tisztában van a farkcsóválás és a vicsorgás alapeseteivel, a macska finomabb jelzéseiről kevesebben tudnak. Itt van például a farkcsóválás, ami a kutyákkal szemben szokott félreértésekhez vezetni: ha nem is feltétlenül támadás előjele, arra utal, hogy a macska még nem határozott, de dönthet akár támadás mellett is. Azt is a macska romlottságának bizonyítékaként szokták felhozni, hogy zárt helyen rendszeresen azzal az emberrel próbál barátkozni, aki a csapatban esetleg egyedüliként utálja, vagy tart tőle, allergiás rá stb. Ennek is logikus magyarázata van: a macskabarátok mihelyt észrevesznek egyet, csillogó szemmel próbálják magukhoz csalogatni. Ez a kutyáknál általában be is jön. A macska viszont csak a fenyegetően rászegeződő tágra nyílt szempárokat és a felé nyúlkáló végtagokat látja. Majd megkönnyebbülten konstatálja, hogy egy normális ember is van a szobában, aki láthatóan nem akarja megtámadni, nem fixírozza fenyegetően, és felé sem kapkod. A szerencsés macskaszőr-allergiás illetőnek aztán még az ölébe is ugrik.
A macskáknak évente két-három tüzelésük lehet. Ezek 4-10 napig tartanak, melyekből a harmadik és negyedik a legalkalmasabb a családalapításra. Ha nem bukkan fel kandúr a környéken, a tüzelési időszak akár két-három hétig is elhúzódhat, sose lehet tudni, ugyebár. A legtöbb macska január és szeptember között tüzel. Az ivarérettség, illetve első tüzelés már akár négy hónapos korban is bekövetkezhet, ez persze ugyanúgy nem jelenti, hogy a nőstény szervezete fel lenne készülve a szülésre, mint az embernél. A nőstény a tüzelési időszak beköszöntével beszédessé válik. Nyávog, miákol, ki-ki tehetsége szerint, és bár külső testi jelek kevésbé árulják el másállapotát, viselkedése félreérthetetlen. Gyakran hempergőzik a szőnyegen, és ha megsimogatjuk, úgy tesz, mintha már ott tartana, hogy akár velünk is párzana.
A hím, akárcsak a kutyáknál, egész évben szívesen párzik. Midőn beköszönt a nőstények ivarzási szezonja, folyamatosan nyávog, a lakás valamennyi függőleges felületét igyekszik megjelölni, és ha kieresztik, akár két napig is kimaradhat. Hazajőve gyakran megviselt, cakkosra tépték a fülét, akár állatorvosi beavatkozást is igényel, mindazonáltal elégedett benyomást kelt.
Maga az aktus
meglehetősen rövid, főleg a megelőző nyávogás volumenének tükrében már-már megalázónak mondható: 5-10 másodperc. A nőstény a hímhez dörzsöli az arcát, és hátsóját olyan félreérthetetlenül kínálja fel, hogy szinte még egy kutya is rákíván. Végül a hím ráveti magát, és az oroszlán unokaöccséhez méltó machismóval a nyakszirtjébe harap, úgy fogja le. Ebben természetesen órákig elemezhető mellékszálak rejlenek. Például a nyakszirtharapás a hím részéről egyszerű önvédelem, ami gyermeki asszociációkat kelt a nőstényben: az anyja ragadja meg azon a ponton a kismacskát, így ilyenkor még a párzó nőstény is ellazul egy kicsit, és megfeledkezik róla, hogy ki kéne kaparni a szemét.
Az őrületes numera ideje alatt Michael Johnson talán még 60 métert se futna le, a kandúr viszont már végzett is. Kirántja a répát, ami annyira fáj a nősténynek, hogy fülrepesztőt nyáverog, gyakran még a partnerbe is belemar. A titok nyitja, mint mindig, a rettenetes parancsnoki oldalfegyver. A kandúrok szerszámáról nagyított képeken kiderül, hogy apró sörték vannak rajta, melyek úgy állnak, hogy betolni könynyű, kihúzáskor viszont épp a legérzékenyebb ponton okoz csúnya sebeket a nőstényen. Ráadásul minél férfiasabb a kandúr, annál nagyobbak a sörték és a fájdalom. Hogy a macskák nemi élete végképp olyan legyen, mint egy modern argentin táncszínházi produkció, ahogy a hím kirántotta, a nőstény azonnal, fordulásból megpróbálja kikaparni a szemét. Majd gyorsan, vadul tisztogatni kezdi ivarnyílását.
A pokoli fájdalomnak mindig van valami értelme vagy titkos rendeltetése. A macskák nőstényeinél csak párzáskor van peteérés, szemben mondjuk az emberrel, aki állandóan, hónapról hónapra petézik, ha kell, ha nem. A macskanőstény peteérését viszont épp ez a sokk aktiválja. Igaz persze, hogy a megtermékenyítés nem a jeles aktivátor, az első szerencsés behatoló érdeme, hanem a másodiké vagy harmadiké, mert a macskanőstény bizony nagyon gyorsan néz új kalandok (és fájdalmak) után. Néha olyan gyorsak a váltások, hogy egy-egy almon kifejezetten látszik: ez bizony nem származhat egy fiútól. Mivel valamennyi aktus ugyanazzal a fájdalommal végződik, alapos okunk van feltételezni, hogy mindez nem az evolúció szeszélyéből alakult így: a macskákban van egy adag egészséges mazochizmus.
Vemhességi ideje 53 és 70 nap között változhat, az utolsó hetekben a nőstény ijesztően kigömbölyödik. Ha hideg az idő, különösen fontos, hogy jó helyen hozhassa világra a kicsiket. Ilyenkor még a félénkebb kóbor macskák is átértékelhetik az emberiséghez fűződő viszonyukat, és halált megvető bátorsággal barátkozni próbálnak a fűtővel, a portással vagy a biztonsági őrrel.
A kölykök hat hétig csak szopnak, az anyjuk ezután kezdi őket szilárd táplálékra átállítani és vadászati ismeretekre oktatni. Ilyenkor egy félholt áldozatot szállít a gyerekeknek, akik vacsora előtt gyakorolhatják az egerészést. Sok macskatartó rémálma, amikor Cicmic különböző véres madárka- és egértetemekkel kedveskedik gazdájának. A jelenség magyarázatául általában csak az etológia Jolly Jokere, az "ösztönösen" kínálkozik, ami természetesen igaz, csak nem leszünk tőle okosabbak. Az ilyen pizzafutár-hajlamú macskák szinte kizárólag nőstények, és valóban ösztönösen vinnének valamit a családjuknak - hogy az esetleg nem kölyök macskákból, hanem ivarérett emberekből áll, a tetemprezentáció szempontjából mellékes.
A macskák hátának simogatásakor mindenki tapasztalta már a púpozásos farokmeresztés jelenségét. Ez a csecsemőkorból maradt reflex: ha az anyamacska megérinti a kölykök hátát, az automatikusan szabaddá teszi végbélnyílását. A mama megnyalogatja, csecsemő ürít, mama bekebelez. Nem egyedi gusztustalankodás: többek között a kutyák is így tartják tisztán a fészket az első hetekben.
A kóbor macskák egyik legdurvább merénylete a csípős, orrfacsaró, makacsul ragaszkodó illatú
macskapisi
A macskapisi vonatkozásában még azok is egyértelműen elutasítók, akik alapvetően semlegesek volnának macskaügyben. Akinek csapta már meg az orrát lépcsőház hűvösében a jellegzetes, tömény aroma, egyet is ért velük. A macskákat tehát valahogy távol kell tartani a kerttől, még inkább a lépcsőháztól.
Ahogy a legtöbb rovarirtóban pyretrium a hatóanyag, a macskariasztók általában metil nonil keton-nal dolgoznak, általában spray-kiszerelésben, kellemes citromillattal. Hozzánk mindez még kevésbé gyűrűzött be. Bio-macskariasztók a mustárolajra esküsznek.
Olyan is van, akit nem zavar a macskapisi: a nénik. A nénik általában egy-két macskával kezdik a táplálást - tényleg jó érzés látni, ahogy a leromlott kis állatok hálásan lefetyelik a tejet, mindig jelentkeznek a napi adagért, és lassan kigömbölyödnek (a legkövérebb macska egyébként a Guinness-nyilvántartás szerint egy ausztrál, 21,3 kilós, ivartalanított hím, 84 centis derékbőséggel). Aztán hozzák a kölykeiket is, ami megint nagy öröm, de az elmacskásodás néhány hónap alatt kezelhetetlen problémává válhat. Ezért az amerikai állatvédők folyamatosan hangoztatják a kegyetlennek tűnő "Nem etetni!" szlogent.
A nem etetés, egyáltalán, a probléma eszkalációjának csírájában történő elfojtása úgy indul, hogy a kukákat-konténereket becsukjuk, csukva tartjuk, és nem szórjuk mellé a szemetet. Mert arra jönnek oda a macskák, akiket aztán megszánunk és táplálni kezdünk.
Winkler Róbert
Műtrágya
Az előző részben, nem a szerző hibájából, a következő mondat szerepelt: Annyi macskamúmia készült, hogy a dömpingszerű piramisfeltárások közepette a XIX. században az évezredes tetemeket afféle műtárgyként árusították. A mondat helyesen: Annyi macskamúmia készült, hogy a dömpingszerű piramisfeltárások közepette a XIX. században az évezredes tetemeket afféle műtrágyaként árusították.
Olvasóinktól elnézést kérünk.
