„A megoldás nem az, hogy fejbe kólintom a laposföld-hívőket”

Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, tudománynépszerűsítő

Tudomány

Ha kell, showman, ha kell, tudós, általában mindkettő – a Kozmosz című tévésorozat világhírű műsorvezetőjével Párizsban beszélgettünk. Az ismeretterjesztő széria második évadja Kozmosz: Lehetséges világok címmel március 22-én kezdődött a National Geographic-on.

Magyar Narancs: A laposföld-hívők imádják önt, nem?

Neil deGrasse Tyson: Nem szeretnek, ez biztos. Olykor megeresztek egy-egy tweetet róluk, ez minden, nagyobb beszédeket azért nem tartok a laposföld-hívők ellen. Félnek tőlem, aminek az lehet az oka, hogy a megjegyzéseim aláássák, amiben hisznek. Ha valaki rámutat, hogy az egész hitrendszerednek nincs igazi alapja, és ez a hit valóban fontos a számodra, az azért elég ijesztő tud lenni. Tulajdonképpen némi együttérzéssel gondolok rájuk, arra a szellemi és érzelmi állapotra, amiben lehetnek.

MN: És nem is kevesen.

NGT: Az Egyesült Államok sok mindenben világelső, a laposföld-hívők számát tekintve is vezető nagyhatalom vagyunk. Ahogy azt az egyik tweetemben is írtam, az amerikai laposföld-hívő tábor növekedése két dolgot jelez. Az egyik, hogy a törvényeink garantálják a szólásszabadságot, a másik, hogy az oktatási rendszerünk megbukott.

A megoldás nem az, hogy fejbe kólintom a laposföld-hívőket, hogy figyelj már, a Föld gömbölyű, hanem az, hogy megvizsgálom, hol mondott kudarcot az amerikai oktatás. Mert ez történt, ha felnőtt emberek ilyen nagy számban válnak laposföld-hívőkké. A tudományos oktatás átalakításával kellene kezdeni.

false

 

Fotó: National Geographic Channel

MN: Ha már a hitrendszereknél tartunk, ön jóval megengedőbb a vallással szemben, mint tudománynépszerűsító kollégája, a harcos ateistaként is ismert Richard Dawkins.

NGT: Van egy külön Wikipedia-oldala az isteneknek, akiket az emberek valaha is imádtak. Sokat kell görgetnie, mire eljut az aljára. Ha az a kérdése, Isten létezik-e, pontosabbnak kell lennie. Melyik isten az ezernyi közül? Szóval, vegyünk egy bizonyos istent, és azt vizsgáljuk! Az ő jelenlétébe vetett hitet.

MN: De osztja Dawkins nézetét, miszerint nincs Isten?

NGT: Ha azt állítja, hogy létezik a mindenható, csupa jó Isten, elég nehéz lesz megmagyaráznia, hogyan halhatott meg negyedmillió ember az indonéziai cunamiban. Vagy százezer ember a haiti földrengésben. Hogyan magyarázza meg a tornádók, a hurrikánok vagy a vulkánkitörések áldozatait? Nehéz lesz. Vegyük csak az 1755-ös lisszaboni földrengést, amit egy cunami követett. Mikor is történt? Mindenszentek napján, amikor a vallásos portugálok megtöltötték a templomokat. 80 ezren haltak meg.

Ezt tényleg nehéz egy olyan istennel megmagyarázni, aki egyszerre mindenható és jó. De egy szabad országban abban hiszel, amiben akarsz. És nem biztos, hogy az egyik ember vallásos hite megegyezik a másik ember vallásos hitével. Mindenkinek megvan a maga személyes igazsága. Egy szabad országban megfér egymás mellett, aki abban hisz, hogy Jézus a megmentője, és az, aki Mohamedet tartja az utolsó prófétának.

De egy ország vezetője számára, aki törvényes úton jutott hatalomra, azért nagyon is kívánatos lehet, hogy ezek a törvények objektív igazságokon alapuljanak. Ezek megállapítása viszont a tudomány dolga. Sokszor elmondtam már, hogy a tudományban az a jó, hogy ha hiszel benne, ha nem, akkor is igaz.

MN: Donald Trump lelkes híve az űrhaderő felállításának, nemrég meg is alakult a United States Space Force. Ön egyáltalán nem tartotta őrültségnek Trump tervét. Sokakat meglepett ezzel.

NGT: Vannak azért, akik nálam sokkal többet törik a fejüket azon, hiszen ez a feladatuk, hogy milyen szükségletei vannak a hadseregnek. Anélkül, hogy különösebben üdvözöltem volna a bejelentést, mindössze annyit mondtam, hogy pusztán azért, mert a Space Force Trump szájából származik, még nem jelenti automatikusan, hogy rettenetes ötletről van szó. Ez minden. Az amerikai légierőt hoztam fel párhuzamként, ami a második világháborúban a hadsereg alá tartozott, és csak később vált külön ággá.

Logikus döntés volt a leválasztása, hiszen egészen más szükségletekkel bír, mint például a szárazföldi hadviselés. Ma már senki sem kérdőjelezi meg a döntés bölcsességét, az Air Force önállósítását. És hát nem kisebb a különbség a légierő és az űrhaderő között. Én csak annyit mondtam, van ráció benne, hogy külön területként kezeljük a Space Force-t, de nem ítélkeztem felette.

Azt azért megemlítettem, hogy ha már megszületett a döntés, miért ne vegyük bele az aszteroidavédelmet is, ha már szerepel a védelem a minisztérium nevében. Nem akarok dinoszaurusz lenni, akit elcsap egy aszteroida, és kihal. Lefogadom, ha a dínóknak lett volna űrprogramjuk, kivédték volna a kérdéses aszteroidát. De még szembefordítható hüvelykujjuk sem volt.

MN: Milyen jó szolgálatot tehet még a Space Force?

NGT: Miért ne foglalkozhatna például az űrtakarítással is? Az űrszemét eltávolítását is rábízhatnánk. Szerintem a szemét tartja távol az idegen lényeket. Már rég ellátogattak volna hozzánk, de amennyi űrszemét kering körü­löttünk, inkább más úti célt választottak.

Towberman űrparancsnok bemutatja a zászlót 2019-ben

Towberman űrparancsnok bemutatja a zászlót 2019-ben

Fotó: jcs.mil/Dominique A. Pineiro

MN: Mint médiaszereplő nemcsak a tudomány, de a popkultúra fejleményeit is szem előtt tartja, erről tanúskodik a Twitter-fiókja is.

NGT: Az időm jelentős részét a popkultúrának szentelem, igyekszem összekapcsolni a közönségem popkulturális tudását az épp terítéken lévő tudományos ismeretekkel. Végül is, mi fán a terem a popkultúra? A társadalmunk közös nyelve. Mindenki tudja, kicsoda Beyoncé. Ahogy mindenki hallott már a pápáról, a Brexitről vagy a futball-vb-ről is. Amikor egy-egy új tudományos fejleményről beszélek, megpróbálom ezekbe a mindenki számára ismerős dolgokba csomagolni a mondandómat. Vagy ott vannak a sikerfilmek.

Mindenki látta a Titanicot. Nos, James Cameron például helytelenül ábrázolta az éjszakai égboltot. Nosza, beszéljünk a filmről, amelyik benézte a csillagos eget! Sokat használom az efféle referenciákat. Árgus szemekkel figyelem a tweetjeimre érkező reakciókat, ha valaki például félreért egy kifejezést, én kijegyzetelem, ezek mind fontos apróságok, amit beépítek a kommunikációmba.

MN: Nemcsak tudománynépszerűsítésre használja a hollywoodi produkciókat, de olykor szerepel is bennük.

NGT: Általában magamat játszom, Neil deGrasse Tysont, a tudóst, de vannak kivételek. Nem kérkedésből mondom, de szerepeltem a Sharknado – Cápavihar hatodik részében. Az Oscart osztó filmakadémia valamiért nem díjazta az alakításomat. Merlint alakítottam. Bár úgy tűnhetett, varázsolok, valójában Merlinként is a tudományt használtam.

MN: Az Agymenőkben Sheldon nem tudja megbocsátani önnek, hogy részt vett a Plútó lefokozásában. Sheldon joggal rágott be, hiszen önnek és tudóstársainak hála, szegény Plútó már egy ideje nem számít a Naprendszer kilencedik bolygójának.

NGT: Túltehetnénk ezen már magunkat! Biztosíthatom, hogy a Plútó boldogabb az új helyén, a hozzá – szerkezetükben, anyagukban, pályájukban – hasonlító objektumok között. Új otthonra talált. Végre nem kell a legtöpszlibb bolygónak éreznie magát, ellenben így elmondhatja, hogy a Kuiper-öv egyik legnagyobb égiteste. Amikor a Plútót felfedezték, nem a Naprendszer kilencedik bolygóját, hanem a Kuiper-öv első objektumát fedezték fel, csak akkor ezt még nem tudtuk.

MN: Van olyan tudományos hoax, amely még önnek is bejött?

NGT: Az ufóboncolós videó kifejezetten szórakoztató volt. Nem tudom, emlékszik-e rá, több mint húsz éve is már ennek. Azt állították, az 1940-es években készült a filmfelvétel, de csak most került elő. A felvételen az látszik, hogy egy ufót boncolnak, csak hát a falra szerelt telefonkészülék spirálos zsinórja tíz évvel későbbi. Egy-két dolgot összekevertek.

MN: Ma már klasszikusnak számít Carl Sagan 1980-ban bemutatott ismeretterjesztő sorozata, a Kozmosz. Eredetileg az amerikai közszolgálati csatorna, a PBS adta, mindössze egy évadból állt. Önök hányat terveznek?

NGT: Amikor folyattuk a Kozmoszt több mint harminc évvel az eredeti után, nem gondolkodtunk év­adokban. Olyan érzés volt, mint egy szülés, noha természetesen nincsenek első kézből származó információm, milyen lehet szülni. Mindenesetre beleadtunk apait-anyait, rengeteg energiát, pénzt, minden mást. Amikor befejeztük, sokan azzal jöttek, hogy oké, de mikor jön ki a következő évad? Most mondja, odamenne egy épp most szült anyához, hogy na, jöhet a következő gyerek?

Lőj a hírvivőre!

Ann Druyan a csillagászként és tudománynépszerűsítőként egyaránt közismert Carl Sagan (1934–1996) alkotótársa és felesége volt. Sagannal közösen írta a Kozmoszt, minden idők egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő tévésorozatát, és ő a producere, társírója és egyik rendezője a 2014-es folytatásnak és a hamarosan kezdődő második évadnak. „Az 1980-as Kozmosz negyedik epizódjában már beszéltünk a klímaváltozásról, de akkoriban még jóval nagyobb volt a tudomány respektje az Egyesült Államokban.

false

 

Fotó: National Geographic Channel


Ez a napjainkban tapasztalható megvetés újabb keletű fejlemény, persze én csak az USA-ról beszélhetek. Talán a »lőj a hírvivőre!« esetével állunk szemben” – festi le a korhangulatot inkább higgadt, mintsem szomorú hangon Druyan. „Nem Trumppal kezdődött ez a trend, nem ő az első elnökünk, aki büszke a tudományos tudatlanságára, de az elmúlt években szinte tort ül Amerikában a tudományellenesség. És egyre uralkodóbbá vált egyfajta mágikus gondolkodás.

»Klímaváltozás? Á, olyan nincs is! Minden jó lesz, meglátjátok, maradjon csak minden a régiben, legfeljebb még nagyobb területeket nyitunk meg a fosszilis tüzelőanyag-kitermelésnek!« Menekülünk a valóság elől, de ilyen méreteket, legalábbis az én életem során, még sosem öltött a tudomány tagadása. Nemcsak a tudományos kutatásra fordított pénzeket vágják vissza, de a CDC (az amerikai járványügyi és betegségmeg­előzési hatóság – a szerk.) költségvetését is. Most meg űrhaderőről beszélnek, mintha ez lenne a problémáink megoldása! Ez egy fantáziavilág” – folytatja egyre szomorúbban a Kozmosz legfőbb kreatívja.

(Az interjú eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020. március 12-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)

Neked ajánljuk