Magyar Narancs: A növények kommunikációját kutató tudósoknak hasonló fogadtatásban volt részük, mint önnek, amikor először előállt csimpánzkutatásai eredményeivel. Miben látja a hasonlatosságot?
Jane Goodall: A tudományos élet vaskalaposságában. Amikor a kutatók rájöttek, hogy a növények képesek információkat fogadni és átadni, legalább olyan nehéz volt ezt a hatalmas felfedezést elfogadtatni, ha nem nehezebb, mint amikor én hozakodtam elő azzal, hogy a csimpánzok szerszámokat használnak. (Bővebben lásd Jane Goodall-lal készült korábbi interjúnkat: Kezdetleges kultúra, Magyar Narancs, 2008. február 14. – a szerk.) Rögtön meg is kaptam, hogy betanítottam őket. Még jó, hogy nem azzal jöttek, hogy a fákat is betanították. Az a felfedezés, hogy a növények képesek egymással kommunikálni, egészen lenyűgözött. Vannak fák, amelyeket, ha hernyótámadás ér, riasztják a közelükben lévő többi fát. Kémiai üzeneteket bocsátanak ki, a széllel postázzák el a többiekhez. A riasztott fák olyan mérgeket kezdenek termelni, melyek védelmet nyújtanak. Vagy ott van a gyökereken át történő kommunikáció, a növények és a gyökereiket körülszövő gombák együttműködése.
| ||
MN: Ez a tudomány felségterülete, de önt személyes kötődések is fűzik egy-egy fához.
JG: Ez valóban kívül esik a tudományon, de biztosíthatom, a fákkal sem folytatok mélyrehatóbb beszélgetést, mint amilyeneket a csimpánzokkal szoktam. Ezek a merőben egyoldalú beszélgetések az esetek többségében az üdvözlésig, egy-egy „helló, barátom!”-ig terjednek.
MN: A csimpánzok ismeretének jó hasznát veszi, ha emberekkel tárgyal?
JG: Gyakran megesik, hogy figyelem az embereket, nézem, ahogy kapcsolatba lépnek egymással, és még mindig le tud nyűgözni az a temérdek hasonlóság, amit köztünk és a csimpánzok között látok.
MN: A politikusokat is hasonlóképpen figyeli?
JG: Tudja, én élvezem ezeket a csörtéket. Mindent megteszek a környezet védelme érdekében. Jelenlegi vesszőparipáim az organikus farmok előnyei és a túlzott húsfogyasztás veszélyei. A fenntartható farmgazdálkodást propagálom, ám aki ezt teszi, a nagy ipari farmok ellenségévé válik. Az ő mantrájuk az, hogy csakis a monokultúrák elégíthetik ki az emberiség élelmiszerigényét. Még nagyobb a nyomás, ha a GMO-biznisszel, a genetikailag módosított növények előállítóival találja magát szemben az ember. Most ezen a téren dúlnak a leghevesebb harcok.
| ||
MN: Az EU épp most lazított egy jókorát a GMO-szabályozáson. Ehhez mit szól?
JG: Azt, hogy mindenkinek el kéne olvasnia Steven Druker Altered Genes, Twisted Truth (Módosított gének, kiforgatott igazság - a szerk) című könyvét. Utána tárgyalhatunk. Nem ismerek ennél súlyosabb és megalapozottabb vádbeszédet a GM-ipar ellen.
MN: A legváratlanabb pillanatokban Hollywood is a segítségére siet, még ha nem is mindig szántszándékkal. Amikor az új Majmok bolygója-filmet bemutatták, sikerrel használta fel az alkalmat, hogy felemelje a szavát a majomkísérletek ellen.
JG: Addig tárgyaltam a National Institute of Health vezetőjével, míg belső vizsgálatot rendelt el, ami azzal zárult, hogy kimutatták: egyetlen csimpánzkísérletük sem hoz számottevő hasznot az emberiségnek. Az intézet nyugdíjaztatta mind a 400 csimpánzát, akik menhelyekre kerültek. Nagy lépés volt ez nekünk, de kis lépés a csimpánzvédelemben: rengeteg privát laboratóriumban folynak a kísérletek.
MN: Segít, ha Hollywood az ügy mellé áll?
JG: Igen, de ami biztosan nem segít, ha az állatvédők erőszakhoz folyamodnak. A bombák vagy a ketreceikből kieresztett állatok épp a kívánt hatás ellenkezőjét érik el.
| ||
MN: A nagyvárosi gerillakertészek is használnak bombákat, igaz, ők békések: magbombákat dobálnak a nagyvárosi telkekre, és virágokat ültetnek az éjszaka leple alatt.
JG: Nagy barátja vagyok a nagyvárosi gerillakertészeknek. Fel nem foghatom, miért kell tiltani azt, ami csak hasznot hoz.
MN: Szegte már meg a törvényt a környezetvédelem érdekében?
JG: Nem tettem ilyet. Az én módszerem inkább a higgadt beszélgetés, mint a hangos tüntetés.
| ||
MN: A csimpánzai hogy vannak mostanában?
JG: Van egy hatalmas védett területünk az árva csimpánzok számára. Ide kerülnek azok az árvák, akiknek az anyját legyilkolták a bozóthús-kereskedelemben érdekelt orvvadászok. 168 árva csimpánzunk van. A legtöbbjük már felnőtt. Az első dolgom, ha Kongóba visszatérek, hogy megnyissam azt a három szép nagy szigetet, amit a kormánytól kaptunk. Ide telepítjük át a menhelyekről a csimpánzokat. Csak a partokon lesz őrség, nehogy csónakokból vadásszanak rájuk.
