Amikor a vízfelszín fölé úgy fél méter magasan hirtelen kiemelkedik egy nem túl nagy hajótest, és elképesztő sebességgel, 25-27 csomóval (kb. 50 km/óra) indul meg, akkor nem a képzeletünk játszik velünk. Ez a repülő moly, a Balaton új hajókategóriája.
A látvány paranormális jelenségnek tűnik, de természetesen szó sincs a gravitáció legyőzéséről. "A huszadik század első éveiben fejlesztette kiEnrico Forlaniniolasz mérnök a szárnyas hajók technológiáját. A motoros vízi járművek sebességét növelte a hajótest alá rögzített lapokkal. Ezeken a szárnylapokon a sebesség hatására felhajtóerő keletkezett, és az kiemelte a hajótestet a vízből, így a hajó megszabadult a víz közegellenállásának jelentős részétől. Mi ezt a technológiát ültettük át a vitorlás hajóra" - mondja Krauth Balázs, a magyar repülőmoly-fejlesztő csapat vezetője. Egyébként a "moly" hajókategória régóta létezik, de hogy a szárnyak kiemelik a vízből a hajótestet, újdonságnak számít.
Az igazsághoz tartozik, hogy a repülő moly nem magyar találmány, hanem ausztrál újítás. Krauth, aki egy autószerelő műhely vezetője és gyerekkora óta vitorlázik, három éve látta meg az interneten, hogy létezik ilyen hajótípus. "Mivel a hajó megépítéséhez itthon is adott volt minden technológia, arra gondoltam, hogy olcsóbban, balatoni körülményekre optimalizálva megépítem a saját repülő molyomat. Ismertem egy csepeli műhelyt, ahol karbon-epoxi kompozittal foglalkoznak - ebből van a hajó teste -, és elmeséltem nekik, hogy lenne egy feladat. Szerencsére a kompozitos csapat megérezte a kihívást. Ugyanis csak azt tudtuk, hogy a hajó összsúlya 35 kilónál nem lehet több, ezenkívül minden más ismeretlen volt."
Végül a csapat kimatekozott egy megoldási lehetőséget, ennek ellenére éltünk a gyanúval, hogy tulajdonképpen mégis koppintással állunk szemben. Ám Krauth Balázs szerint ez azért nem számít lopásnak. "A technológia valóban sokban hasonlít az ausztrál mintához, de lényeges pontokon változtatott a csapat, ráadásul az ausztrál gyár azóta csődbe ment. A mi hajóink attól különlegesek, hogy valóban minden elemük kézi gyártású, és teljes mértékben a megrendelő igényeihez igazodva készítjük őket. Bekerülési áruk nagyjából 2,5 millió forint, szemben az ausztrál 13-20 ezer eurós kivitellel." "Ezenkívül azt is tudni kell - teszi hozzá Fazekas László repülőgép-szerelő, a csepeli műhely vezetője -, hogy nem láttunk bele az ausztrál hajóba, így az erőbevezetéseket, árbocbekötéseket, egyszóval mindent mi találtunk ki."
A magyar fejlesztőcsapat eddig két hajót épített, egyikük a "Manta", amit Balatonalmádiban mutat be Sajbán Annamária vitorláshajó-oktató. A hajó kezdetben stabil oldalfekvésben ringatózik a vízen. Krauth Balázs megnyugtat: "Minden rendben, ennek így kell lennie. Annamari majd feláll a hajó oldalára - magyarázza Krauth -, és a kiülő keretet magára húzza." És megtörténik a csoda: Annamari kiül a szárnyra, erre a hajótest hamarosan kiemelkedik a vízből, és tényleg teljesen olyan, mintha két pálcikán siklana. A hatás lenyűgöző, a parton mindenki szájtátva nézi a jelenséget.
Krauth Balázs azonban még nem elégedett: "Ez az a hajóosztály, amely mindig folyamatos fejlesztést igényel. Az ausztrálok is azért mentek csődbe, mert olcsó, Kínába kihelyezett sorozatgyártásban gondolkodtak, pedig ennek a hajónak pont a kifinomultság, az állandó fejlesztés a lényege. Mi két hónap alatt rakunk össze egy olyat, mint a Manta, de közben be is repüljük."
A hajó használatát három-négy napos dülöngélés és borulás után, ha nem is komfortosan, de biztonságosan meg lehet tanulni. A tökéletes repülés kifejlesztése Krauth Balázs szerint már időigényesebb. Azt mondja: "A lényeg, hogy teljesen eggyé váljunk a szerkezettel. Ha ez megtörténik, semmilyen vitorlás élményhez nem lehet hasonlítani az érzést. Egy fizikai jelenségnek köszönhetően a repülő moly vitorlája körül 'virtuális' szél alakul ki, ha a hajó sebessége meghaladja a szél sebességét. Ebben az esetben a vitorla már nem szélbefogó eszközként viselkedik, hanem a körülötte áramló nagy sebességű levegő miatt erős felhajtóerőt kelt."
A repülő moly tehát nem naplementés, pezsgőzős sétahajó, nem csoda, hogy Karuthék a Magyar Vitorlás Szövetségen belül egy önálló szakosztály létrehozásán fáradoznak. Az érvényes bajnoksághoz azonban minimálisan hat hajó lenne szükséges, annyi meg egyelőre nincs. Krauth szerint azért se lenne rossz egy ilyen bajnokság, mert úgy véli, előbb-utóbb olimpiai számmá fog válni. "A repülő moly esetében ugyanis nemcsak arról van szó, hogy látványos és gyors, tehát a közvetítés szempontjából nagyon pörgős az esemény - állítja Krauth -, hanem a vitorlássportban ez az egyetlen, olyan technikai megoldást alkalmazó hajókategória, amely valódi innovációs lehetőségeket rejt." Ez pedig mind a befektetőket, mind a szponzorokat és persze a versenyzőket is izgatja.
