A tavaszi fáradtság vizsgálatakor leginkább a földrajzilag, kulturálisan hozzánk közeli népek tapasztalataira hagyatkozhatunk. Nyelvünkbe is a németből, a Frühjahrsmüdigkeit tükörfordításaként került át a kifejezés, s valószínűleg onnan ered az erről folytatott orvosi disputa is. Árulkodó, hogy az angolszász kultúrkörben ismeretlen a tavaszi levertség tapasztalata és fogalma is, ők sokkal inkább a pezsgő hangulatot vagy a szexuális étvágy fokozódását szokták kiemelni. Mondhatnánk, hogy ennyi ember (itt és ott) egyszerre nem tévedhet, a véleménykülönbség magyarázataként pedig az évszakok Közép-Európában jól érzékelhető ciklikus váltakozása adódik: a mi környékünkhöz képest az óceáni éghajlatú Nyugat-Európában a hőmérsékleti görbék jóval lapultabbak (bár a hullámzás természetesen ott is kimutatható). A tavaszi fáradtsággal kapcsolatos viták a mai napig sem jutottak nyugvópontra, ám ezek megfontolásai szerint az évszakok körforgásához köthető élettani változásokban kell keresnünk a magyarázatot.
| ||
A témával foglalkozó orvosok mindenekelőtt azt hangsúlyozzák, hogy a tavaszi fáradtság nem holmi betegség, inkább szervezetünk természetes reakciója, kialakulását pedig a hormonháztartásban, a szervezet biokémiai üzemében lezajló spontán változások okozzák. Leginkább az alvási-ébrenléti ciklusunkat, az úgynevezett cirkadián ritmust szabályozó melatoninhormon és a felületesen boldogsághormonként is jellemzett szerotonin nevű ingerületátvivő anyag szintjének szezonális ingadozása lehet a ludas.
Télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, fokozódik a melatoninképződés, és ezzel együtt megnő az alvásigény. De a tavasz közeledtével, a napok hosszabbodásával több fény éri szervezetünket, így csökken a melatoninprodukció, és ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában, a fáradtság sokszor a kevesebb és nem elég pihentető, túl éber alvás miatt jelentkezik. Ezzel szemben az egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag, a szerotonin képződését fokozza a fény. A sötétség dominálta téli hónapok után jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, amely a tavaszi napsütés hatására csak lassan és fokozatosan pótlódik. Márpedig tudnunk kell, hogy az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz, és ez lassan múlik el. Fáradtságot fokozó effektus lehet az is, hogy az idő melegebbre fordulásával megváltozik a vérerek keresztmetszete: a tágulás csökkenti a vérnyomást, az alacsony vérnyomás pedig fáradtságban jelentkezik. A téli táplálkozás általában zsírban gazdag és kalóriadús, a nyárhoz viszonyítva kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, és így előbb-utóbb lassan regenerálódó ásványisó- és vitaminhiány alakul ki. Mindez inkább a hagyományokból fakad, elvégre télen sem vagyunk megfosztva minden gyümölcstől és zöldségtől. Végezetül meg kell említeni, hogy a téli napfénymegvonás (megfelelő táplálékok és kiegészítők hiányában) csökkentheti a kulcsfontosságú D-vitamin szintjét, s a napon tartózkodás – most, amikor már lassan ereje (kellő UV-komponense) is van a sugárzásnak – ebből a szempontból is hasznos. (Lehet, hogy mindez kevéssé kapcsolódik a tavaszi fáradtsághoz, viszont az immunrendszerünk állapotának és még számos élettani markernek igenis jót tesz.)
Ne felejtsük, hogy a felsorolt tényezők s azok kombinációi csak hipotetikusan magyarázzák a tavaszi fáradtságnak nevezett tünetegyüttest, de legalább felcsillantják a reményt, hogy olyan jelenséggel állunk szemben, mely bizonyos mértékig orvosolható.
Séta, zuhany, optimizmus
A témában járatos orvosok és laikusok a tavaszi fáradtság ellenszerét is fel szokták kínálni – nos, ezen javaslatok között felváltva találunk megfontolandó, a tavaszi fáradtság hipotetikus okai szempontjából releváns ötleteket, no meg olyanokat is, melyek legfeljebb a korunkban divatos kvázitudományos elképzelések szempontjából értelmezhetők.
Sokszor halljuk a tanácsot: sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk kedvünk, korunk és vérmérsékletünk szerint, s a tavaszi fáradtság is enyhül! Nos, az orvosok erre azt mondják, hogy a rendszeres, képességeinkhez és lustaságunkhoz mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stresszválaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. Ráadásul a testedzés során további anyagok is felszabadulnak (például endorfinok, agyunk saját opiátjai), melyek összességében javítják közérzetünket. Javasolni szokták a többszöri, kisebb mennyiségű étkezést is, mondván, hogy a szervezetünk energiaellátása így egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent. S legalább most együnk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét! A tej és a tejtermékek kétségtelenül előnyösek lehetnek, ha szervezetünk, emésztőrendszerünk sikeresen megbirkózik velük. A tudatosan ritkán, inkább más tejtermékek kisbetűs összetevőjeként fogyasztott tejsavó és az író fontos anyagokat, például a szerotonin- és melatoninszintézishez szükséges triptofánt tartalmaz, ám ez utóbbit sok más forrásból (például tojásfehérje, szója, napraforgóolaj, húsok, halak) is magunkhoz vehetjük.
Természetesen tavasszal is előkerül a jó tanács: vegyünk magunkhoz a megszokottnál még több folyadékot, leginkább vizet. A víz kétségtelenül kulcsfontosságú oldószer, s a legnagyobb testtömegalkotó anyagunk (úgy 60 százalékban ebből állunk), és minden körülmények között szükségünk van rá a normális elektrolitszint fenntartásához. A naiv vélekedés szerint a téli hónapokban jelentős mennyiségű „hulladék és salakanyag” halmozódik fel a szervezetben, és ennek eltávolításához több folyadékra van szükség, ezért tanácsos naponta legalább 1,5-2 liternyit inni ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglé formájában. Ez persze a „méregtelenítő” diéták kedvelt ideológiája (lásd még Léböjti szelek, Magyar Narancs, 2015. január 8.), a modern, bizonyítékokon alapuló orvoslás nem tud arról, hogy a normál táplálkozás miatt „mérgek” meg „salakanyagok” halmozódnának fel a szervezetünkben. Ha ugyanis már a máj és a vese sem tud megbirkózni a felesleges anyagokkal, esetleg tényleg felhalmozódnak mérgek (például nehézfémek) a szervezetben, de akkor már elég nagy baj van, s nem használ a napi két liter víz, de a zöldségturmix se.
Annál inkább megfontolandó a javaslat, hogy a meleg, bágyasztó kádfürdőzés helyett inkább zuhanyozzunk, ráadásul közben izgalmasan változtatható a víz hőmérséklete, ami felpezsdíti a vérünket és a kedvünket is. Hozzátennénk, hogy embertársaink jelentős részét viszont éppen a kádfürdőzéssel összekötött relaxáció kapcsolja ki.
A tavaszi fáradtság elkerülésére vonatkozó javallatok egy másik csoportja a laikus pszichologizálás és az életidegen naivitás sajátos elegyét nyújtja a holisztikus gondolkodás mázába burkolva. Gondolkozzunk pozitívan, keressük a jót, kerüljük a felesleges konfliktusokat, viszont vállaljuk fel bátran a megoldásra váró problémáinkat, hiszen ezt olvastuk a horoszkópunkban is! Szellemünket pezsdíthetjük olvasással, muzsikával, ritmikus testmozgással vagy fárasztó túrázással, de ne feledjük: ha el is múlnak tüneteink, lehet, hogy semmi köze sem volt e naiv terápiához, s a gyógyulás mindig csak átmeneti, és a következő márciusban kezdődik minden elölről.
