Megnyugtató volt hallani, a kakakérdés mennyire acélos részét képezi Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvénynek. Konkrétan a II. fejezet 5. § 4. pontjáról van szó: "A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani." Az, hogy eddig is köteles volt, nem oszt, nem szoroz, ráadásul sikerült olyan firnyákosan fogalmazni, hogy a szöveg értelmében a hazafelé ballagó őrzővédő nem lesz köteles összeszedni a rotweiler félkilós kábelét, mert ő nem kedvtelésből tartja a kutyát, hanem munkaeszközként. Amíg nem másznak a polgárokra a közterület-felügyelők, és nem kezdenek könyörtelen büntető hadjáratba, addig egyébként sem várható érdemi elmozdulás. A kampány hajrájában érdekes kérdés lehet a
kutyásvoksok
szerepe. A statisztikák és a hozzájuk kapcsolódó becslések szerint Budapest minden tizenkettedik lakója tart kutyát. A sétáltatás megosztása révén bízvást kijelenthetjük, hogy legalább kétszer-háromszor ennyi családtag érdekelt. A kakával való érintkezés révén pedig gyakorlatilag kétmillió - nálunk semmilyen kultúrája nem alakult ki a szarszedésnek. A csúcsot jelenleg az jelenti, ha a kutyás csak az úttestre engedi kakálni a kutyát, ez főleg akkor jó, amikor kiszállunk az autóból. Volt több, hamvába holt vállalkozás a kakaszedés népszerűsítésére, a Találmányi Hivatalban lassan külön szekrényt nyitnak az elmeorvosi eset határát súroló ürülékeliminátoroknak. Az önkormányzat néhány éve támogatta a Dog-Dolog fantázianevű papírzacskót, amivel egyrészt még Rodolfó is nehezen tüntetné el a cuccot, másrészt pénzbe kerül, márpedig amíg nincs büntetés az otthagyásért, addig nincs anyagi érdekeltség az összeszedésben. Külön probléma a tésztán és csirkefarháton tartott nagy testű négylábúak esete, akik olyan laza széklettel rendelkeznek, amiről az aranyérben szenvedők álmodni sem mernek, zacskóval azonban gyakorlatilag összeszedhetetlen; minimum tűzoltóautó kell hozzá.
A helyzet
nem tűnik súlyosnak,
mert a kutyakaka által terjesztett betegségekre kevésbé ugrik a sajtó, mint egy zaftos abortuszra vagy sorozatgyilkosságra. A kockázati tényezőket figyelembe véve viszont itt legalább olyan súlyos veszélyeztetésről van szó, mint a passzív dohányoztatásnál. A kutyaürülékben előforduló veszélyesebb kórokozók a szakértők szerint meglehetősen vegyszerállók, és legfeljebb elégetéssel pusztíthatók el megnyugtatóan. A kutya azonban nem bánik olyan gazdaságosan a vízzel, mint a teve, ezért széklete önmagában nem éghető: már kész tüzet kíván. Ilyen egyelőre nincs, további intézkedésig az esővíz belemossa a talajba, a szárazságban pedig a szél hordja el mindenhová, például a tüdőnkbe. Utánpótlás van bőven. A 12 emberenkénti kutyatartással számolva a fővárosban jó 160 ezer kutya él. Empirikus vizsgálatok szerint egy száraz tápon tartott spániel napi tizenöt dekát kakál, egy makarónis dalmata könnyen fél kiló fölé ugrik. Maradjunk azonban a tizenöt dekánál, abból is elég sokkoló dolgokat lehet kiszámolni. Ha megszorozzuk 365-tel, megkapjuk, hogy egy évben 55 kilót nyom kedvencünk. A tizenöt dekát megszorozhatjuk a 165 ezerrel is, ez esetben attól borzadhatunk el, hogy Budapesten napi két és fél tonna, és ezt nagyon-nagyon szűken számoltuk.
A kutyások egyelőre meg vannak sértődve, ha valaki rájuk szól, hogy takarítsák már el a szajrét, ezért ezt már nem is teszi szóvá senki. A múltkor egy kutyás néne döbbenten ripakodott rám, hogy mit csinálok -összeszedem a kutyám kakáját, válaszoltam. Hagyja ott, mondta méltatlankodva, majd megvető horkantással folytatta a sétát. Egyelőre tehát a szabad kakáltatás szokásjoga valahol az ősiség pszichés státusa körül jár, de lehet, hogy majd ez is megjavul magától.
- winkler -
Kutyaürülékkel terjedő betegségek, egyebek
Leptospirosis: láz, étvágytalanság, hasmenés, súlyos esetben hasi fájdalmak, halál. Vizelettel is terjed, ezért nem jó kutyát strandon fürdetni.
Szalmonella: a kutyán nem látszanak a tünetek, de az ürülék hordozhatja a fertőzést.
Eschirichia coli: bélfertőzést, húgy- és ivarszervi megbetegedést okozhat (a kutya nem feltétlen hasmenéses).
Toxocara canis: az orsóféreg lárvája az ürüléken keresztül főleg a kisebb gyerekeket veszélyezteti: a lárva a bélben kel ki, áthatol a bélfalon, és a májban, vesében, agyban vagy szemben ver tanyát. Az asztmától a bénulásos gyermekparalízisen át a szemkárosodásig okozhat pár dolgot.
Toxocara-fertőzés homokozókban
Szingapúr: 160 minta alapján 6 százalék pozitív
München: 554 minta, 6,7 százalék
Illinois, USA: 13,4 százalék
Hyogo, Japán: a homokozókban négyzetméterenként 35 kutyaürüléket találtak, toxocarapeték még 35 cm mélyen is előfordultak, a fertőzöttség 92 százalékos volt
