Családi csiszolók és drágakőhatalmak

Széteső milliók

Tudomány

A drágakőcsiszolásnak itthon nincs iskolája; van, aki az internetről szerzett szaktudással lett híres mester. A gyémántcsiszolók még zártabb közösséget alkotnak, de a kádárizmus zenitjén hazánk is megpróbálkozott betörni a piacra. Persze a hamisítók sem pihennek.

Devcsics János és Devcsics-Pásztor Renáta azon kevesek közé tartozik, akik Magyarországon drágakőcsiszolással foglalkoznak. Legutóbb épp egy ritka zafírral dolgoztak: „Már az is nagy munka volt, hogy beszerezzünk a tanzániai Umba-völgy bányáiból néhány ilyen kivételesen ritka, színváltó, nyers zafírt. Az egyik kőből készítettünk egy portuguese csiszolású, 169 fazettás drágakövet” – meséli Renáta. Az elkészült 6 milliméter átmérőjű drágakő értéke közel 2 millió forint.

Devcsicsék családi vállalkozásban űzik a drágakőcsiszolást. Mindössze négy éve kezdték, mindketten teljesen más területről érkeztek. Renáta óvónő, János határőrként és rendőrként is dolgozott. „A kézi vésés a hobbim volt, éppen egy színházi előadás számára készítettem egy pisztoly markolatát, amikor a feleségem felvetette, milyen jól mutatna benne egy drágakő. Úgyhogy összeraktam egy csiszológépet és megpróbálkoztam vele. Én végzem a tervezést és a csiszolást, Reni pedig az anyagbeszerzést, a drágakő-osztályozást, a szerződéseket és a marketinget” – meséli János a Renigemnek nevezett családi műhelyről. Ma már külföldi vásárlóik is vannak, 2019-ben pedig Magyar Kézműves Remek címet nyertek.

Drágakőcsiszolói képzés nem létezik Magyarországon, így Devcsicsék elsősorban az interneten fellelhető szakirodalomból tájékozódtak. Példaként említik a Gemological Institute of America és az International Gem Society honlapjait, amelyek bőséges – ingyen is elérhető – szakmai ismeretekkel látják el az érdeklődőket. A két intézet anyagaiból gyakorlatilag mindent meg lehet tanulni, és az árképzésről is folyamatosan frissülő információkat kapnak regisztrált tagjaik.

MaNcs

 
Jelenetek egy műhely életéből. Fotók: Facebook/Renigem

A kultusz teszi

Meghatározott számú, nagyságú, dőlésszögű felületek, fazetták kialakításával érhető el, hogy a drágakő színjátéka és fénye a lehető legtökéletesebb legyen. Az európai irányzat a drágakőből kihozható minél nagyobb esztétikumra törekszik, míg az indiai csiszolástípusok lényege, hogy minél kevesebb súlyt veszítsen a kő a megmunkálás során, magyarázza Alt Andrea ékszerszakértő. Mint mondja, a közbeszédben gyakran használt „féldrágakő” nem létező kategória, kizárólag arra alkalmas, hogy leminősítsék azokat az egyébként drágakőnek minősülő ásványokat, amelyek kevesebbet érnek a piacon, például a gyakoriságuk miatt. A drágakőmarketing hatalmas jelentőséggel bír, hiszen például a gyémánt, amelyet a közvélemény a drágakövek csúcsának tart, ritkaságban és értékben is alulmarad a rubinnal vagy a smaragddal szemben. A gyémánt különlegességét a köré épített kultusz adja, és persze a keménysége, amiért a megmunkálás szempontjából is külön kategóriát alkot, csiszolása kizárólag gyémántporral lehetséges. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.