Tényleg rákosista-kádárista ármány az Akadémia hálózata?

Tudomány

Az akadémiai intézetek regényes története: születéstől a sír széléig.

A 20. században hosszú, kalandos folyamat nyomán jött létre az akadémiai kutatóhálózat, amit most egy tollvonással eltörölnének.

Nem, távolról sem Rákosi Mátyásnak vagy Kádár Jánosnak köszönhetjük kizárólag ezeket az intézeteket, ahogy a kormánypropaganda hirdeti mostanság. A friss Magyar Narancsban annak jártunk utána, hogyan jött létre az MTA és kutatói hálózata a 20. században.

Először a húszas években - a jobboldalon körülrajongott -  Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt merült fel egy az egyetemitől független, állami finanszírozású, mégis autonóm kutatóhálózat létrehozása – „természetesen” német minta alapján. Ekkor jönnek létre az első önálló kutatóintézmények, amelyek hamarosan igazolták létrehozóik elgondolkodásait – annak dacára, hogy már a két világháború között is támadták ez elképzelést szűklátókörű politikusok a manapság leginkább Parragh és a Palkovics szájából hallható (jelen esetben orbáni sugallatú, de korántsem eredeti) érvekkel.

false

 

A 2. világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően paradox módon a tudomány munkára fogását szolgálta a nagy, idővel akadémiai irányítású kutatóhálózat létrehozása – gyakran irreális feladatok megoldására, a sztálini szovjet rendszer logikájából következő, voluntarista célok szolgálatában. Mindez egybeesett a Magyar Tudományos Akadémia tisztogatásokkal és ideológiai kampányokkal kísért gleichschaltolásával, önállóságának megszüntetésével és engedelmességre szorításával.

Szellem és erőszak - Így darálták be a Magyar Tudományos Akadémiát

Korábban is érte politikai támadás a Magyar Tudományos Akadémiát - hét évtizede egyszer már sikerült is felszámolni az autonómiáját.

Ekkortól lesz a már engedelmesnek vélt Akadémia a tudományos kutatások központja. Az MTA már az önkényuralom enyhülése nyomán, az érett Kádár-kor idejére többé-kevésbé visszaszerezte (ekkor még inkább részleges) autonómiáját, az irányítása alatt álló kutatóintézetek pedig többnyire közvetlen pártirányítás, ideológiai indoktrináció nélkül folytathatták a tudományos munkát (immár a társadalomtudományok területén is), habár az érdemi tudománypolitikai reformok elmaradtak. A rendszerváltás elhozta az MTA teljes önállóságának újjászületését – a máig érvényes modell alapján: állami finanszírozás és a tudományos kutatás teljes autonómiája, már amíg tűri és engedi az új hatalom.

Bővebben olvashat erről e heti print számunkban Béklyók és jogosítványok címen. Ne felejtse el megvásárolni e héten is a Magyar Narancsot, vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Neked ajánljuk