Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője elmondta: Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, és tavaly 554 pontot ért el. Közlése szerint hazánknál 8 ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek, és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.
A magyar diákok az élményszerző szövegeknél – mint mesék, irodalmi alkotások – jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél – például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest. A fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt.
Balázsi kiemelte az is, hogy a családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit.
Kitért arra is, hogy a magyar diákok átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A különbség arra utal, hogy a különböző településtípusokon tanuló diákok eltérő mértékben rendelkeznek az eredményeket befolyásoló szociokulturális jellemzőkkel. Valamelyest javult a helyzet az olvasás szeretetét illetően is: 2011-ben még a magyar tanulók 22 százaléka nem szeretett olvasni, míg tavaly ez az arány 20 százalék volt.
Az ötven állam részvételével zajló tavalyi PIRSL-felmérésben 149 iskola 209 osztályából 4623 diák vett részt Magyarországról.